Magyarország nem fogad vissza egyetlen migránst sem

Kovács Zoltán indoklása szerint hazánk sosem rúgta fel sem a dublini, sem a schengeni megállapodást.

Kovács Zoltán újságíróknak a menekültek dublini egyezmény értelmében való visszafogadásáról azt állította: fizikailag lehetetlen az Európai Unió területére lépni úgy, hogy valaki elsőként Magyarországon lépje át az uniós határt. Nem lehet, hogy Magyarország vállalja a felelősséget olyan országok helyett, amelyek nem hajtották végre a dublini egyezményben foglaltakat, olyan országok helyett, amelyek nem ellenőrizték és nem azonosították a területükre belépőket és áthaladókat, illetve azok helyett sem, amelyek meghívták vagy segítették az unión belüli mozgásukat – jelentette ki a kormányszóvivő.

A politikus arról is beszélt, hogy az európai migrációs politikát újra kell tervezni, mivel jelen pillanatban az unió védtelen. Nem elég kezelni, meg kell állítani az illegális bevándorlást.

Kovács Zoltán újságíróknak a migrációs válsággal kapcsolatosan kijelentette: Magyarország szerint az egyetlen és a legcélravezetőbb megoldás az illegális bevándorlás megfékezése lenne, még mielőtt a migránsok az Európai Unió területére lépnének vagy a schengeni határhoz érkeznének. Erre tesz javaslatot a magyar miniszterelnök által előterjesztett Schengen 2.0 csomag is, amely az EU-s határok védelmének megerősítését hangsúlyozza, valamint a migránsok uniós határokon kívüli kezelését szorgalmazza – húzta alá a kormányszóvivő.

Kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította a kormány a magyar–szerb határzár megerősítését. A hétfői Magyar Közlönyben megjelent rendelet kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítja a határszakaszon kiépített ideiglenes biztonsági határzár technikai megerősítését szolgáló infrastrukturális fejlesztések megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket. (MTI)>

Az Európába bevándorolni kívánkozók száma nem hagyott alább jelentősen, noha a migrációs nyomás csökkent. Ez nem a közös európai megoldásoknak vagy az unió és Törökország között létrejött megállapodásnak a következménye, hanem az egyes tagországok egyéni migrációs döntésének és a Nyugat-Balkán országai politikájának – jelentette ki.

A migrációs válság megoldásának kérdésében Magyarország véleménye szerint markáns határvonal húzódik azon uniós tagországok között, amelyek betartották és amelyek nem tartották be az érvényben lévő egyezményeket és szabályokat. „Azzal, ha valaki betartja az érvényben lévő szabályokat, eredményeket lehet elérni” – fogalmazott.

Abszurdnak nevezte az Európai Bizottság május elején előterjesztett javaslatát, amely szerint a menekültek befogadásától ideiglenesen elzárkózó tagállamnak a bevezetni kívánt méltányossági mechanizmus alapján minden egyes áthelyezett menedékkérő után 250 ezer euró (mintegy 77,7 millió forint) „szolidaritási hozzájárulást” kellene fizetnie. Az újságírókat arról tájékoztatta, hogy az összeg több mint egy magyar mérnök vagy tanár egész élete alatt összegyűjthető fizetése.

Elhibázott migrációs politikából kifolyólag a migránsok tagországok közötti, kvóták alapján való elosztásának rendszere a szolidaritás hamis beállítása – fogalmazott. Minden konzultációt nélkülözve egy tagországot ilyen pénzösszeg megfizetésére kötelezni nem elfogadható büntetést jelent – tette hozzá.

Újságírói kérdésre a magyar zöldhatárzárról úgy tájékoztatott, hogy az sosem jelentette a határok lezárását. A legális belépés lehetősége fennáll, a kerítés kizárólag az illegális határátlépők feltartóztatását szolgálja, és mindaddig a helyén marad, amíg az illegális bevándorlás veszélye fennáll – húzta alá.

Elmondta: miként Európa más országaiba, úgy Magyarországra is közel száz országból érkeztek migránsok, ami azt jelenti, hogy a Föld országainak feléből indultak meg emberek Európa felé. Mindez azt mutatja: nem kizárólag menekültkrízisről van szó, hanem migrációs problémáról, amelyre különböző válaszokat kell tudni adni – hangsúlyozta Kovács Zoltán.