Mindig van mibe belekötni, ebben iskoláskoromban én is nagyon jó voltam
– mondta a sajtótájékoztatón a főpolgármester, aki igazán elemében volt: repült pár szelíd koki a párttársaknak, és némi önkritika is belefért.
Tarlós kiállt a tér 2012-es átnevezése mellett: felidézte, hogy a teret 1929-ben nevezték el Széll Kálmánról, és nehéz volt a háború után átszokni az idősebbeknek a Moszkva tér névre, ahogy a mostaniaknak is nehéz lesz megszokni a Széll Kálmánt, „de ahogy nagyanyáinknak is sikerült, nekik is menni fog” – mondta.
Megköszönte a fővárosiaknak a türelmet az átépítéshez, ami „végre-valahára”, 403 nap alatt elkészült – mondta, némi önkritikával utalva a csúszásra. Hozzátette:
„pedagógiai okokból” nem akartak olyasmit átadni, ami nincs még készen, amire volt már példa errefelé
– szúrt oda vélhetőleg a Várkert Bazárt többször átadó L. Simon László államtitkárnak.
Megköszönte a közreműködést többek között a BKK-nak is, amelynek vezérével, Vitézy Dáviddal korántsem volt felhőtlennek nevezhető a viszonyuk.
Később egyébként egy egy élelmes videozsurnalisztának még távozóban elmondta a Városliget kapcsán, hogy nem ellensége a projektnek, de ő „a Nyugati pályaudvar mögé képzelte”.
A főpolgármester emellett természetesen méltatta az újjáépült Széll Kálmán teret – noha két alkalommal is leszénaterezte – ahol át lehet rohanni és meg is lehet pihenni, és „a korábbi csupasz beton helyett” több mint 700 négyzetméter zöldfelület is javítja a budapestiek közérzetét. Méltatta az új ügyfélközpontot és az éjjel-nappal működő jegyautomaták nyújtotta kényelmet is. A fonódó kapcsán, amelyet „hibamentesen” akartak átadni, köszönetet mondott a három érintett kerület polgármesterének is, akiket szervezési baki miatt magára az átadóra elfelejtettek meghívni – bár, bökött oda egyet, Pokorni Zoltán valószínűleg nem sértődött meg ezen.
