Határozatképtelen volt a rendkívüli parlamenti ülés

Nem került napirendre a parlamentben a Liget-törvény megsemmisítéséről szóló javaslat.

Az államtitkár szerint az LMP-t is „dac politikai alapállás” jellemzi, mindent ellenez, ami változás. Hangsúlyozta: a projekt eredményeképpen 60-ról 65 százalékra nő a zöldfelületetek aránya a Városligetben, amely azért különleges park, mert a kezdetektől van jelen benne egyszerre a zöldfelület és a kulturális funkció.

Szabó Tímea az ülés után a Parlamentben azt mondta: fontos telefonhívás miatt nem volt a teremben, de hozzátette, hogy nem rajta múlt a határozatképesség. „Természetesen én magam hívtam össze ezt a rendkívüli ülést. A PM-nek nagyon fontos az, hogy a 2013-as Liget-törvényt hatályon kívül helyezze. Ha nem lenne fontos, az ülést nem hívtuk volna össze. Sajnos kaptam egy olyan telefonhívást, amely miatt ki kellett jönnöm az ülésteremből, de itt voltam a Házban” – nyilatkozta a Párbeszéd Magyarországért társelnöke.

Kunhalmi Ágnes szocialista képviselő szerint a Városliget beépítését ebben a formában a budapestiek háromnegyede nem támogatja. Felhívta a figyelmet arra, hogy múzeumi negyed építkezései teljesen átalakítják majd a talajvíz irányait, ami a környező területek lakóházainak megroggyanásához vezethet. Hozzátette: a jelenlegi rombolás is közveszélyes, „össze-vissza hull az azbeszt”.

Szerinte a Liget-projekt nem egyszeri ügy, hanem egy működési modell: egy gyenge fővárosi vezetés és egy még gyengébb, de annál erőszakos kormány magatartásának modellje. „Önök a kopaszkormány uralkodóinak tekintik magukat, akik ha már más eszköz nincs, erőemberekkel érik el céljukat” – mondta a képviselő. Szerinte nem normális, hogy „ki tudja, milyen alkalmazásban álló kopaszok” rendőröket utasítanak és tüntetőket vernek. „ Mi lesz a következő lépés, legközelebb a hadsereget vagy a Terrorelhárítási Központot vetik be, hogy megtartsák hatalmukat?” – tette fel a kérdést. Úgy véli: ezek a módszerek a féldiktatúrákat és a magyar pártállami időket idézik, holott a Fidesz alapítói biztosan tudják, milyen érzés, amikor a hatalom lehallgatja őket, és névtelen erőembereket küld rájuk. „Ez maga a kopaszkormányzás” – jelentette ki. Hangsúlyozta: a kabinet visszaél a hatalommal, a kormányzás nem szól másról, mint „pár pénzes projekt ellopásáról”. Szerinte a városligeti agresszió megjelenése azt jelzi, hogy a kormány fél a hatalom elvesztésétől és attól, hogy a „vezetőszár és a bilincs a fideszes képviselőket is a utoléri”.

Tuzson Bence, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára Kunhalmi Ágnest arra szólította fel, hogy elsősorban az ország valós jövőképével foglalkozzon. Az államtitkár a migrációt nevezte az ország előtt álló egyik legjelentősebb problémának, és hangsúlyozta, hogy a bevándorlás kérdése Magyarországon és Európában terrorveszélyt is magában hordoz. Tuzson együttérzését fejezte ki az utóbbi időben történt terrorcselekmények áldozatai hozzátartozóinak, és fontosnak nevezte, hogy megvédjék a magyar emberek mindennapi biztonságát.

Az államtitkár a szocialista kormányzás és a mostani kormány időszakát összehasonlítva kijelentette: Magyarországnak egyre jobb a teljesítménye, a rekordalacsony a munkanélküliség, vizitdíj helyett béremelési programot valósítanak meg az egészségügyben.

Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője úgy vélekedett: a Liget egyes részei jelenleg egy gigantikus romkocsmához hasonlítanak, ezért rendbe kell tenni a területet úgy, hogy az emberi kultúra teljesítménye és a zöldfelület is meglegyen. A képviselő a természet és a kulturális értékek harmóniáját hangsúlyozta, és a millenniumi építkezésekhez hasonlította a Liget-beruházást, amelyben szerinte nincs környezetvédelmi probléma.

Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára arról beszélt, hogy környezetvédelemre 2014-ben 724 milliárd forintot költöttek, a következő uniós ciklus végéig, 2020-ig pedig 3540 milliárd fordítható az ágazat fejlesztésére.

A Jobbik szerint a parlament szerdai ülésének határozatképtelensége azt mutatja, hogy a kormánypártok semmibe veszik az ellenzéki kezdeményezéseket.

Kepli Lajos, a párt országgyűlési képviselője sajtótájékoztatóján úgy értékelt: a kormánypártok nemet mondtak arra, hogy egy minden ember érdekét szolgáló megoldás jöjjön létre a városligeti beruházás ügyében. Hozzátette, hogy a budapesti zöldfelületek helyzete, az életminőség romlása valódi probléma, amely valós választ kíván. Az ellenzéki politikus megjegyezte: ne csodálkozzon a kormány, ha a Városligetet féltő civilek másféle eszközökhöz folyamodnak, ha nem hallgatják meg képviselőiket az Országgyűlésben.

Csák Gergely, a Ligetvédők szóvivője szerint a Fidesz nem hallja meg az ország óhaját, hogy ne legyen beton a Városligetben. A civil szerveződés képviselője szerdán a Parlament előtt tartott sajtótájékoztatót.

A szóvivő a határozatképtelen parlamenti ülés után arról beszélt, hogy a Városliget védelme nem kis helyi ügy, hanem az egész országot foglalkoztatja. Kiemelte, örülnek a vitanapnak, de annak nem, hogy a Fideszből és a KDNP-ből csak egy-egy képviselő volt jelen a teremben.

„Hibás lépés” a múzeumokat elvinni a budai Várból, és helyükre a kormányt költöztetni, ez ellentétes azzal, amit Budapest és az ország szeretne – fogalmazott. A Liget-projekt és Orbán Viktor miniszterelnök beköltözése a budai Várba összesen 500 milliárd forintba kerül, ami átszámítva minden magyar családnak 200 ezer forintos kiadást jelentene – jelentette ki. Hozzátette, szeretnének új múzeumokat, csak nem a Városligetben. Olcsóbb lenne épületeket felújítani – vannak is tervek erre –, de a Fideszben ezzel nem foglalkoznak, jegyezte meg.

Azt hangoztatta, nem a politikai szándék vezérli a szervezetet, csupán aggódnak a természetért és a kultúráért.

Párhuzamot vont Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök tervével, aki a Nyugati pályaudvar mögé tervezett kormányzati negyedet. Az a terv elbukott, s ugyanúgy el fog bukni a Liget-projekt és a kormány Várba költözése is – jelentette ki.

Közölte: szeptemberben szeretnének tömegtüntetést szervezni a Városliget védelmében.

Képviselőtársa, Hegedűs Lorántné azt kérte: „ne legyen Vajnahunyad vára a Vajdahunyad vára”, ne létesüljön kaszinó ott, ahol jelenleg múzeum működik. Szóvá tette azt is, hogy miközben a kormány amellett kötelezte el magát, hogy nem épít vissza korábban ott álló épületet, a Közlekedési Múzeumnál mégis megteszi. A jobbikos politikus azt követelte: építsék vissza a Regnum Marianum-templomot is, amely véleménye szerint a magyar történelem fontos, szimbolikus épülete volt.

Hegedűs Lorántné egyúttal a „vaskefe” emlékmű eltávolítását sürgette, továbbá azt, hogy a helyére valóban az 1956-os forradalom dicsőségét, hősiességét hirdető emlékmű készüljön.

A Párbeszéd Magyarországért társelnöke újra benyújtja módosító javaslatát annak érdekében, hogy semmisítsék meg a Liget-törvényt. Szabó Tímea a nyár végére, ősz elejére szeretne újabb rendkívüli parlamenti ülést összehívatni az ügyben.

A független képviselő azt követően nyilatkozott az MTI-nek, hogy határozatképtelenség miatt berekesztették az Országgyűlés szerdára összehívott rendkívüli ülését. A politikus úgy fogalmazott: „úgy látszik, a fideszeseknek fontosabb a saját nyaralásuk és egyéb összejövetelek, amelyeken részt akarnak venni, mint a magyar emberek akarata”. Szabó Tímea arra is kitért, hogy ha a kormánypárti képviselők előre tudták, hogy nem tudnak részt venni az ülésen, akkor Kövér László házelnök kijelölhetett volna egy másik napot is.

A politikus hangsúlyozta álláspontját, hogy a Városligetben komoly veszélyeket okoz a bontás, mert rákkeltő azbesztdarabok vannak „szétszórva”, azbesztpor száll a levegőben, és a Városligeti-tó vize is „mérgezett”. Hangsúlyozta, hogy az építési törmeléket a rendkívüli veszély ellenére még kedden is nyitott teherautókkal szállították. A képviselő ezért közérdekűadat-igénylést nyújtott be, hogy megtudja, hova szállítják az azbesztet a területről.

Komolytalan blöff volt az Országgyűlés rendkívüli ülésének összehívása, hiszen maga a kezdeményező sem jelent meg, ahogyan a kezdeményezést aláírók egy része sem – fogalmazott Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője szerdai sajtótájékoztatóján. A politikus a parlament berekesztett ülését követően úgy nyilatkozott, hogy ha határozatképes is lett volna az Országgyűlés, akkor sem lehetett volna lefolytatni a vitát, mert ahhoz az előterjesztőnek jelen kellett volna lennie. Mindezzel bebizonyosodott, hogy a parlament összehívása a Liget-projekt kapcsán mindössze műbalhé volt, hogy az ellenzék szerepelhessen a nyári uborkaszezonban – vélekedett.

A frakcióvezető emlékeztetett: a házszabály előírásai szerint ha valaki az Országgyűlés összehívását kezdeményezi, előtte a házbizottságot össze kell hívni, hogy egyeztessenek a napirendről, de a testület múlt heti ülésén egyetlen ellenzéki képviselő sem volt jelen az LMP-s Schiffer Andráson kívül. Így már a múlt héten világossá vált, hogy komolytalan a kezdeményezés, és maguk a kezdeményezők sem tartják fontosnak, hogy érveljenek ügyük mellett – mondta Kósa.

A fideszes politikus szerint ebben az esetben is ugyanaz figyelhető meg, mint a korábbi nagy budapesti fejlesztések – például a Várkert Bazár vagy a Kossuth tér – esetében, hiszen azok ellen is akciókat szerveztek, majd amikor elkészültek, mindenki elégedett volt. Hozzátette: a Liget-törvényről már volt vita a parlamentben.

Úgy látja, jó fejlesztés lesz a városligeti, és hetente tartanak fórumokat a projektről. Ma a Városliget „megújításért kiált”, a fejlesztéssel nagyobb lesz a zöldfelület, mint korábban, a kivágott fák helyett pedig újakat ültetnek – közölte.

Kósa Lajos kérdésre kitért arra, hogy a bontást végző szervezetek megbízása a veszélyes anyagok kezelésére is vonatkozik.

Az LMP véleménye szerint nem múzeumi negyedre, hanem zöldterület-fejlesztési programra és az erről szóló párbeszéd megindítására lenne szükség Budapesten. A párt úgy látja, hogy a fővárosban a jelenleginél sokkal több és nagyobb területű közparkot kellene létrehozni.

Csárdi Antal szerdán az MTI-nek azt mondta, a mai napig fennállnak azok a szakmai, valamint környezetvédelmi érvek, amelyek a múzeumi negyed létrehozása, illetve a Városliget átépítése ellen szólnak. A fővárosi képviselő kiemelte: az elmúlt hetek történései azt mutatják, hogy a Városliget ügye már nem a fákról szól, ugyanis az látszik, hogy a kormány „letette a voksát a kopaszok mellett”, az ő segítségükkel hajtja végre terveit, miközben „a megfélemlítés eszközét” használja. A politikus úgy összegzett: „a legrosszabb szocialista időket idéző módon a félelemkeltés az úr ma Budapesten, és ennek egyszer és mindenkorra véget kell vetni”.

Az, hogy szerdán határozatképtelenség miatt berekesztették az Országgyűlés rendkívüli ülését, szintén azt bizonyítja, hogy a Fideszt nem érdekli a társadalmi vita – folytatta. A kormánypárt nem megoldani akarja a problémákat, hanem rá akarja kényszeríteni Budapestre a saját akaratát – tette hozzá.

Végül azt mondta, hogy ha fölösleges is, számos más helyszínen, például a rozsdaövezetekben, létre lehetne hozni a múzeumi negyedet.