Már most megfújták a pedagógusok a harci kürtöt

Galló Istvánné nem sok jó dologról tudott beszámolni.

Galló Istvánné, a szakszervezet elnöke szerdai tanévkezdő sajtótájékoztatóján azt mondta: a kormány kommunikációja szerint adottak a feltételek a tanévkezdéshez, szerintük ugyanakkor ez a tanév sem lesz zavartalan.

Rámutatott: a nyár folyamán az átalakításokról folyamatosan úgy nyilatkozott a kabinet, hogy azok a köznevelési kerekasztallal folytatott tárgyalások eredményeként születtek meg. A PSZ és a sztrájkbizottság ugyanakkor már 2015 decemberében írásban jelezte a problémákat és eljuttatta a megoldási javaslatokat Orbán Viktor miniszterelnöknek. A köznevelési kerekasztal „még kéjes gondolat sem volt”, amikor 25 pontos követeléseikről már tárgyaltak a kormánnyal – idézte fel.

A tanulói munkaterhek csökkentése komoly követelésük volt, látszólag történtek lépések, rugalmas tanmeneteket tettek közzé. Ennek szépséghibája azonban, hogy a jogi háttere hiányzik, a Nemzeti alaptanterv követelményrendszere „érintetlen”. A 30 perces tananyag propagálása teljes mértékben szakmaiatlan – állapította meg.

Kitért arra is, az intézményvezetőknek megoldhatatlan probléma, hogy az osztályfőnökök, munkaközösségi vezetők, diákönkormányzatot segítő pedagógusok órakedvezményben részesüljenek. A vonatkozó kormányrendelet értelmezése és alkalmazása egyaránt komoly fejtörést okoz – jegyezte meg az érdekvédő, hozzátéve: az osztályfőnöki kedvezmény 53 ezer pedagógust érint.

Nincs előrelépés a pedagógusok kötelező óraszámában, az üres álláshelyek feltöltésében, nem tudtak megállapodni a tankönyvi monopólium megszüntetéséről sem – sorolta.

A minőségi pótlék sem lett sikertörténet, ugyanis 2017-ben a béremelés utolsó részletét differenciálnák a célra, azaz nem különítettek el több forrást a rendszerbe. Nem rendezett a nyugdíjasok továbbfoglalkoztatásának kérdése sem, az oktató-nevelő munkát segítők bérhelyzetének javítása csak részben történt meg – mondta. Az intézmények üzemeltetésében közreműködő technikai dolgozók sorsáról nem tudni, további foglalkoztatásuk nem megnyugtató a Klik átalakításával – tette szóvá az érdekvédő.

Pozitívum, hogy az iskolai kötelező benntartózkodást eltörölték a pedagógusoknál, az intézményvezető hatáskörébe utalták, de a kötött munkaidő megmarad, tehát adminisztrálni továbbra is kell.

A szakképzés átalakításáról kiemelte: a szakmai és közismereti kerettantervek nagyon későn, csak két hete jelentek meg. A szakgimnáziumokban a természettudományi tárgyakat komplex módon kell oktatni, de sem a tanterv, sem a tankönyv nincs meg, és a pedagógusok sincsenek felkészítve – említett egy másik problémát. Nem a komplex tárggyal van a gond, hanem azzal, hogy nem hagytak kellő időt a kidolgozásra. A közismereti tárgyak csökkenése miatt lesznek olyanok, akiket elbocsátanak, a szakmai tárgyakat tanítókból pedig várhatóan hiány lesz – jegyezte meg.

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ megszűnését felidézve kitért arra, hogy az új rendszerről, az 58 tankerületről konkrét, mindenre kiterjedő dokumentumot nem ismernek. A központosítás továbbra is fennmarad, noha erről az elmúlt évben kiderült, nem tesz jót a közoktatásnak. Az iskolák a tankerületnek, mint egy hivatalnak szervezeti egységei lesznek, azaz bármikor megszüntethetők, átalakíthatók. Az intézményvezetők kinevezésénél is más megoldásra van szükség, mert számtalanszor előfordul, hogy tantestületek nagy támogatása ellenére nem bíznak meg szakmai vezetőket – közölte.