A kormányfő azt mondta, a már meglévő mellé egy „masszívabb védelmi rendszert” kell felépíteni, ezért az újabb kerítéssor egy „komoly létesítmény” lesz – a műszaki tervek már készülnek –, amely több százezer embert is fel tud tartóztatni egyszerre. Erre is fel kell ugyanis készülni a törökök politikájának megváltozása esetén – jelezte.
Emlékeztetett arra a kormánydöntésre is, hogy háromezerrel emelik a rendőrség létszámát.
Úgy fogalmazott: Magyarországra ma a madár se tud ellenőrzés nélkül berepülni. „A határt nem lehet virágokkal és plüssállatkákkal megvédeni. A határt kerítéssel, rendőrökkel, katonákkal meg fegyverrel” lehet megvédeni – jelentette ki Orbán Viktor.
Problémaként beszélt arról, hogy akiknek Magyarország elutasítja a belépését, de „az emberi jogi szervezetek Soros György pénzéből fizetett aktivistái” fellebbeznek ez ellen, azoknak Magyarország területén kell megvárniuk a bírósági döntést, és közben nem lehet őket zárt táborokban tartani. Ha a fellebbezést zárt táborokban kellene megvárniuk, akkor még az a néhány ember sem lenne, akit ma az embercsempészek nyugatra próbálnak irányítani – tette hozzá a miniszterelnök.
Azzal kapcsolatban, hogy az osztrák belügyminiszter szükségállapot bevezetését sürgeti országában, Orbán Viktor azt mondta: az osztrákoknak azt a kérdést kell megválaszolniuk, hol akarnak kerítést. Azt tanácsolta Ausztriának – folytatta –, hogy ne a magyar–osztrák határon akarják megvédeni országukat, hanem a magyar–szerb és a magyar–horvát határon, sőt közös közép-európai erővel a szerb–macedón, illetve a macedón–görög határon is meg lehetne ezt tenni, vagy akár európai erőforrások bevonásával Görögország déli szigetvilágbeli határait is meg lehetne védeni.
Ausztria „fenyegetettsége” egyébként ma nem Magyarország irányából erős, hanem „a gyengébben, nehézkesebben védekező” Olaszország felől – jegyezte meg.
A miniszterelnök azt is mondta, hogy aki azt állítja, nincs összefüggés a migráció és a terrorizmus között, az „nem tudja, mit beszél, vagy a napnál világosabb tényeket próbál eltagadni valamilyen okból”. A magyar kormány álláspontja szerint a terrorizmus azért jelent meg, majd „hízott fel” Európában, mert ellenőrizetlenül érkeztek több százezren olyan helyekről, ahol a nyugati világot ellenségnek tekintik. „Félháborús állapotok vannak, ilyen körülmények között nem lehet kockáztatni” – hangsúlyozta.
Orbán Viktor arról is beszélt, szerinte az európai kormányfőknek döntést kellene hozniuk arról, hogy nemet mondanak a Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök vezette brüsszeli bürokraták elhibázott menekültügyi döntésére, a kényszerbetelepítésre. A politikusoknak meg kellene ezt változtatniuk, meg kellene tiltaniuk ennek végrehajtását, a baj az, hogy nem minden politikus ért egyet ezzel – mondta.
A visegrádi négyek (V4) meg akarják változtatni a brüsszeli bürokraták döntését, a kérdés az, hogy Angela Merkel német kancellár hajlandó lesz-e erre a V4-ekkel együtt, „ebben kell tisztán látnunk” péntek délután – fejtette ki, utalva a varsói V4-csúcstalálkozóra, amelyen jelen lesz Merkel kancellár is. A tanácskozásról úgy nyilatkozott: nincs borítékolva az egyeztetés eredménye, sőt számos kérdésben nem ismert minden szereplő álláspontja, „én sem tettem ki minden kártyámat az asztalra”.
Arra a felvetésre, hogy mit jelent majd, ha az október 2-i kvótareferendum eredményes lesz és a nemek győznek, a kormányfő azt felelte: azt fogja jelenteni, hogy van egy nép Európában, amely világossá tette, nem fogadja el a bürokraták döntését, „tehát nem egy tárgyalási pozíciónk lesz, hanem egy végleges, erős magyar álláspont”. Ez szerinte sok más országot is Magyarország köré fog gyűjteni.
Kifejtette azt is: „nekünk egy stabil török kormányra, egy biztos székben ülő Erdogan elnökre és egy kiszámítható török külpolitikára van szükségünk”. Ha ugyanis Törökország meggyengül – például egy puccskísérlet miatt vagy bármilyen más okból –, akkor nem lesz egyetlen olyan stabil állam sem abban a térségben, amellyel tárgyalni lehetne – hívta fel a figyelmet.
„Mindent, ami a biztonságunkat szolgálja”, azt meg kell adni a törököknek, ami viszont nem szolgálja az európai biztonságot, abban a kérdésben nem kell velük egyezséget kötni – szögezte le álláspontját Orbán Viktor.
Több gyermekre, erősebb családokra van szükség, mert „ha majd több gyermek születik, akkor többen fogunk dolgozni Magyarországon” – mondta a kormányfő a munkaerőhiánnyal kapcsolatban. Ez a felfogás azonban ma „Európában nem divat, Európában bevándorlással meg migránsokkal akarják megoldani a munkaerőhiányt, mert csak egy napig terjed a horizontjuk” – fogalmazott.
Az esetleges járulékcsökkentést firtató kérdésre úgy válaszolt, ez egy „eszközkérdés”, a járulékcsökkentés „jó dolog”, csak az a fontos, hogy illeszkedjen egy hosszabb távú tervbe.
Megjegyezte azt is, hogy miközben ma számos állásra nem találnak embert Magyarországon, még mindig vannak munkanélküliek, vagyis van „belső tartalék”, amelyet mozgósítani kell. Kiemelte: Magyarország ma az ötödik legalacsonyabb munkanélküliséggel rendelkező ország Európában. Ezt az 5 százalék körüli munkanélküliséget pedig fantasztikus teljesítménynek értékelte, hiszen 2010-ben még 12 százalék körüli volt a mérték.
Egyáltalán nem lehetetlen, hogy Magyarországon mindenki dolgozzon, aki akar – jelentette ki a miniszterelnök, aki arra is felhívta a figyelmet: úgy nőnek folyamatosan a bérek, hogy közben javul a versenyképesség, csökken a munkanélküliség, nő a gazdaság.
Orbán Viktor beszélt a múlt héten véget ért riói olimpián elért magyar eredményekről is, a nyolc aranyérmet úgy kommentálta: „nyolcszor vertük meg a világot“, a magyar teljesítmény kiemelkedő. Mint fogalmazott, megemeli a kalapját a játékokon szereplő magyar versenyzők előtt.
Ma mindegy, hogy valaki milyen politikai irányzattal szimpatizál, egyaránt magyar sikerként tekint az olimpiai sikerekre, támogatandó ágazatnak tekinti a sportot, ami nagy eredmény. A sport nemzeti üggyé vált – mondta. Hozzátette azt is, a kormány oda szeretne eljutni, hogy Magyarországon minden fiatal napi szinten sportoljon.
Szerinte egy 12-15 éves tervre van szükség, amely figyelemmel van a demográfiai változásokra, az iskolai testnevelési rendszer és az egyesületi képzések összehangolására, valamint a pénzügyi kérdésekre.
A 2024-es budapesti olimpiai pályázatról a kormányfő úgy nyilatkozott: a rendezési esélyek mérsékeltek, mert a pályázók között van „három Góliát” – Párizs, Róma és Los Angeles –, valamint „egy Dávid”, Budapest. Azonban jelezte: a magyar fővárosnak sok jó érve van, például az, hogy Magyarország az olimpiai sporttörténelem első tíz nemzetének egyetlen olyan tagja, amely még nem rendezett ötkarikás játékokat. Azt is a budapesti pályázat mellett hozta fel, hogy „vissza akarják adni az olimpiai rendezést az egész világnak”, hogy ez ne csak „megavárosok” lehetősége legyen. Emellett az olimpia hatalmas gazdasági előnyökkel járna – tette hozzá. Szerinte Budapesten alig kell olyan beruházást megvalósítani, amelyet az olimpiai nélkül ne kellene.
