Orbán: Újabb kerítéssor épül a magyar–szerb határra

A kormányfő szerint a határt „nem lehet virágokkal és plüssállatkákkal megvédeni”.

Orbán Viktor arról is beszélt, szerinte az európai kormányfőknek döntést kellene hozniuk arról, hogy nemet mondanak a Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök vezette brüsszeli bürokraták elhibázott menekültügyi döntésére, a kényszerbetelepítésre. A politikusoknak meg kellene ezt változtatniuk, meg kellene tiltaniuk ennek végrehajtását, a baj az, hogy nem minden politikus ért egyet ezzel – mondta.

A visegrádi négyek (V4) meg akarják változtatni a brüsszeli bürokraták döntését, a kérdés az, hogy Angela Merkel német kancellár hajlandó lesz-e erre a V4-ekkel együtt, „ebben kell tisztán látnunk” péntek délután – fejtette ki, utalva a varsói V4-csúcstalálkozóra, amelyen jelen lesz Merkel kancellár is. A tanácskozásról úgy nyilatkozott: nincs borítékolva az egyeztetés eredménye, sőt számos kérdésben nem ismert minden szereplő álláspontja, „én sem tettem ki minden kártyámat az asztalra”.

Arra a felvetésre, hogy mit jelent majd, ha az október 2-i kvótareferendum eredményes lesz és a nemek győznek, a kormányfő azt felelte: azt fogja jelenteni, hogy van egy nép Európában, amely világossá tette, nem fogadja el a bürokraták döntését, „tehát nem egy tárgyalási pozíciónk lesz, hanem egy végleges, erős magyar álláspont”. Ez szerinte sok más országot is Magyarország köré fog gyűjteni.

Kifejtette azt is: „nekünk egy stabil török kormányra, egy biztos székben ülő Erdogan elnökre és egy kiszámítható török külpolitikára van szükségünk”. Ha ugyanis Törökország meggyengül – például egy puccskísérlet miatt vagy bármilyen más okból –, akkor nem lesz egyetlen olyan stabil állam sem abban a térségben, amellyel tárgyalni lehetne – hívta fel a figyelmet.

„Mindent, ami a biztonságunkat szolgálja”, azt meg kell adni a törököknek, ami viszont nem szolgálja az európai biztonságot, abban a kérdésben nem kell velük egyezséget kötni – szögezte le álláspontját Orbán Viktor.

Több gyermekre, erősebb családokra van szükség, mert „ha majd több gyermek születik, akkor többen fogunk dolgozni Magyarországon” – mondta a kormányfő a munkaerőhiánnyal kapcsolatban. Ez a felfogás azonban ma „Európában nem divat, Európában bevándorlással meg migránsokkal akarják megoldani a munkaerőhiányt, mert csak egy napig terjed a horizontjuk” – fogalmazott.

Az esetleges járulékcsökkentést firtató kérdésre úgy válaszolt, ez egy „eszközkérdés”, a járulékcsökkentés „jó dolog”, csak az a fontos, hogy illeszkedjen egy hosszabb távú tervbe.

Megjegyezte azt is, hogy miközben ma számos állásra nem találnak embert Magyarországon, még mindig vannak munkanélküliek, vagyis van „belső tartalék”, amelyet mozgósítani kell. Kiemelte: Magyarország ma az ötödik legalacsonyabb munkanélküliséggel rendelkező ország Európában. Ezt az 5 százalék körüli munkanélküliséget pedig fantasztikus teljesítménynek értékelte, hiszen 2010-ben még 12 százalék körüli volt a mérték.

Egyáltalán nem lehetetlen, hogy Magyarországon mindenki dolgozzon, aki akar – jelentette ki a miniszterelnök, aki arra is felhívta a figyelmet: úgy nőnek folyamatosan a bérek, hogy közben javul a versenyképesség, csökken a munkanélküliség, nő a gazdaság.

Orbán Viktor beszélt a múlt héten véget ért riói olimpián elért magyar eredményekről is, a nyolc aranyérmet úgy kommentálta: „nyolcszor vertük meg a világot“, a magyar teljesítmény kiemelkedő. Mint fogalmazott, megemeli a kalapját a játékokon szereplő magyar versenyzők előtt.

Ma mindegy, hogy valaki milyen politikai irányzattal szimpatizál, egyaránt magyar sikerként tekint az olimpiai sikerekre, támogatandó ágazatnak tekinti a sportot, ami nagy eredmény. A sport nemzeti üggyé vált – mondta. Hozzátette azt is, a kormány oda szeretne eljutni, hogy Magyarországon minden fiatal napi szinten sportoljon.

Szerinte egy 12-15 éves tervre van szükség, amely figyelemmel van a demográfiai változásokra, az iskolai testnevelési rendszer és az egyesületi képzések összehangolására, valamint a pénzügyi kérdésekre.

A 2024-es budapesti olimpiai pályázatról a kormányfő úgy nyilatkozott: a rendezési esélyek mérsékeltek, mert a pályázók között van „három Góliát” – Párizs, Róma és Los Angeles –, valamint „egy Dávid”, Budapest. Azonban jelezte: a magyar fővárosnak sok jó érve van, például az, hogy Magyarország az olimpiai sporttörténelem első tíz nemzetének egyetlen olyan tagja, amely még nem rendezett ötkarikás játékokat. Azt is a budapesti pályázat mellett hozta fel, hogy „vissza akarják adni az olimpiai rendezést az egész világnak”, hogy ez ne csak „megavárosok” lehetősége legyen. Emellett az olimpia hatalmas gazdasági előnyökkel járna – tette hozzá. Szerinte Budapesten alig kell olyan beruházást megvalósítani, amelyet az olimpiai nélkül ne kellene.