Ifjúsági olimpia árnyékokkal

A helyben élők állítják: az építkezés kezdete előtt nem egyeztetett velük senki a tervekről.

Győrben rendezik jövőre az Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivált. Ennek akár még örülni is lehetne, a város Bercsényi liget nevű részén élőknek viszont sokkal inkább bosszúság lehet az esemény. Családi házas utcáikba építettek ugyanis egy hatalmas sportkomplexumot, amely óriási falként magasodik a kertvárosi övezetben.

Olyan ez, mint a kínai nagy fal, csak itt emberek is élnek – mutat járóbotjával Vida Istvánné az otthonával szemben magasodó, állami támogatásból és önkormányzati forrásból épülő olimpiai központra. A majd tíz méter magas épületek miatt sokan fel vannak háborodva, teszi hozzá az idős hölgy, aki családjával 1960 végén költözött a Bercsényi ligetben álló házba, mert a környék akkoriban szép, csendes helynek számított.

Legfájóbb pont a történetben Marika néni számára, hogy nem tartottak semmilyen lakossági fórumot az építkezés előtt, nem közölték velük, hogy fest majd az utca az építkezés után. Elmeséli, a szomszédai sokat harcoltak azért, hogy ne épüljön meg, vagy ne ebben a formában építsék fel a sportközpontot, de nem tudtak semmit elérni. – Azzal kecsegtettek minket az építkezésen, hogy legalább szép utcánk lesz. Ez szép? – kérdi lemondóan az idős asszony. Az épületeknek sem használ, hogy a rengeteg teherautó előttük jár, már a tavaly átadott uszoda építési területét is ezen az utcán keresztül közelítették meg a járművek. – Ha le lehetne bontani, még én is besegítenék – mondja búcsúzóul.

Betérünk a közeli Vadkan presszóba, amely néhány éve azzal került be a híradásokba, hogy akkori tulajdonosa sörétes puskával lőtt le két embert. Az egyik, név nélkül nyilatkozó vendég azt fájlalja, hogy szűk, sikátor jellegű lesz majd az utca. Úgy emlékszik, tavaly novemberben módosítottak is a terveken. – Azzal indokolták a változtatást, hogy máshol volt a telekhatár, és ahhoz kellett igazítani a terveket – idézi fel. Egy másik vendég azt mondja, csak akkor tartottak fórumot, amikor már épült a komplexum. Hasonlóan emlékszik egy idős férfi is, aki megerősíti: nem volt egyeztetés a tervekről.

– Menjenek fel a Rábca-gátra, és nézzék meg az uszodát: felháborító, ahogy azt megépítették! Azzal kezdődött minden. Ha akkor azt nem hagyják, itt is másképp alakul minden – vélekedik egy arra járó idős úr. Szerinte jó, hogy olimpiát rendez a város, s hogy ennyi pénzt áldoz a létesítményekre, nem is ezzel van baja, hanem a tervezéssel.

Felidézi, kérésükre egy önkormányzati képviselő látogatott az utcába, aki azzal érvelt: a polgármesteri hivatalban ki voltak függesztve a tervek, bárki megtekinthette őket. Ekkor a lakók emlékeztették rá: azért választották képviselővé, hogy képviselje az embereket, mire a politikus azt mondta, ő egy személyben nem hívhat össze lakossági fórumot, de a főépítész várja az utcában élőket. A tervező megmutatta a lakóknak a műszaki rajzokat, ám a férfi hangsúlyozza: egy szóval sem említette, hogy a leendő épületek ilyen magasak lesznek.

Egy hazatérő, állítása szerint jobboldali beállítottságú hölgy arra kér: ne írjuk le a nevét, mert már bajuk lett abból, hogy a Kisalföld című megyei lap újságírójának nyilatkoztak az ügyben. Azt azonban elmondja: csak előlük három fát vágtak ki, az utcából becslése szerint negyvenet. – Az utca elején lakók életük végéig nézhetik a magas falakat – ezt már Kalmár Gyula és felesége mondja, akik a Bercsényi liget Rábca felé eső részén laknak. Nekik a porral van bajuk, amit évek óta kénytelenek nyelni. Tizenkét éve azért költöztek ide, hogy nyugdíjas éveiket nyugalomban tölthessék, ám három éve itt nincs nyugalom, akkor kezdték a betont szállítani az uszodához. Gondolkodtak már azon is, eladják lakásukat, ám úgy döntöttek, nem hirdetik meg az ingatlant, annyit veszített már értékéből, hogy pórul járnának. „Telek eladó” – áll egy közeli, romlott állagú ház oldalán is, ám a jelek szerint nem kell senkinek.

– Széles körű publikáció, nyilvánosság volt, van és lesz, azaz a lakóknak lehetőségük volt több alkalommal is a tervek megismerésére – válaszolta az önkormányzat városmarketing- és programszervezési főosztálya, amikor arról érdeklődtünk, miért nem tartottak olyan lakossági fórumot a beruházást megelőzően, amelyen a lakók megismerhették volna, véleményezhették volna a terveket, megtehették volna javaslataikat az építkezéssel kapcsolatban. Kifejtették: a terület városszerkezeti helyzetéből is következett, hogy erre a környékre esett a választás. Felvetésünkre, amely szerint mi zárta ki a tervezés során, hogy ne a Bercsényi ligetbe kerüljenek a magasabb épületek, vagy legalább a Bercsényi ligetre merőlegesen helyezkedjenek el, az önkormányzat sporttechnológiai, sportszakági kötelező előírásokat és feltételeket említett, illetve területmegközelítési és egyéb „alaposan átgondolt” funkcionális szempontokat sorolt. – Nem mellesleg nyilvános tervpályázaton megfelelő, széles körű, alapos szakmai mérlegelés és átgondolás, vizsgálatok keretében választották ki a tervet – szögezte le a főosztály.

A kezdeményezés megfelelt az előírásoknak – közölte Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke, miután a szervezet végzett a budapesti olimpia rendezéséről szóló népszavazási kérdés előzetes formai vizsgálatával. Az Átlátszó.hu egyik újságírója által tett kezdeményezést a Nemzeti Választási Bizottság elé terjesztik. Közben az Ipsos legfrissebb közvélemény-kutatásából az derült ki, a magyar lakosság 58 százaléka örülne, 62 százalékát pedig büszkeséggel töltené el, ha Budapest rendezné a 2024-es olimpiát. Ugyanakkor ha most vasárnap lenne népszavazás a kérdésben, 37 százalék biztosan elmenne és nemmel szavazna a budapesti olimpiarendezésre. A 444.hu nemrég kiderítette: a Budapest 2024 Nonprofit Zrt. már eddig majdnem hétmilliárd forintot költött előkészületekre, reklámra és irodabérlésre. (MN)