A tavaly decemberben bezárt debreceni, az idén tavasszal ideiglenesen bezárt nagyfai, továbbá az idei év végével a működését beszüntető bicskei menekülttábor őrzésére is szerződést kötött július végén a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH). A BÁH „élőerős őrzés-védelmi és portaszolgálati tevékenység ellátásáról” szóló tenderét a Bizalom Vagyonvédelmi Szolgáltató Zrt. nyerte el mintegy 482 millió forintért. Az ominózus 482 milliós keretszerződés a Bicskén, Vámosszabadiban, Debrecenben és Nagyfán található létesítmények őrzés-védelméről szólt. Ami azért érdekes, mert a debreceni menekülttábort már tavaly december közepén bezárták.
Akkor Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője, korábbi polgármester úgy fogalmazott: Debrecen az elmúlt években jól vizsgázott szolidaritásból és emberiességből, ugyanakkor az intézmény bezárása jó megoldás, mert „ma a határokat kell megvédeni, nem táborokat építeni Európa-szerte”. Idén május elején pedig éppen lapunk kérdésére árulta el a BÁH, hogy a nagyfai ideiglenes befogadóállomás működését ideiglenesen felfüggesztették. Vagyis a szerződés megkötésekor a négyből két tábor már nem működött, sőt a bicskeiről is sejteni lehetett, hogy 2016 végével bezár (azóta erről kormányhatározatot is hoztak).
Érdekesség, hogy a négy helyszínen összesen mintegy ezer fő befogadására alkalmas táborok őrzés-védelmét 11 másik pályázó cég elől vitte el a Bizalom Zrt., amiről korábban az Átlátszó internetes portál azt írta, hogy a cég működésével kapcsolatban kritikák fogalmazódtak meg, „főleg a gyakran cserélődő, fantomizálódó alvállalkozók miatt”.
A kiírás szerint a befogadóállomások folyamatos élőerős őrzés-védelmét és a portaszolgálatot napi 24 órában, 12 órás váltásokkal, 12/36 órás szolgálati beosztással kell ellátni. Az elvárt szolgáltatást ennél konkrétabban nem határozták meg. Az eredményhirdetésről szóló tájékoztató tartalmazza azt is, hogy a Bizalom Zrt. a nagyfai objektum őrzés-védelmét alvállalkozó igénybevételével oldja meg. A július végén kötött szerződés ügyében kerestük tegnap a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalt is, de lapzártánkig nem kaptunk választ.
Közvetve a menekülttáborok kapacitását is érintheti, hogy Ausztria tegnap jelezte: bírósághoz fordul, ha Magyarország nem fogadja vissza azokat a menedékkérőket, akiknek az uniós jog szerint ott kell menekültstátust kérniük, ahol először az Európai Unió területére lépnek. Wolfgang Sobotka osztrák belügyminiszter az ORF rádióállomásnak úgy nyilatkozott: „Általános szabályként a dublini rendelet érvényes. Dublin betartatásáért az Európai Unió felelős, azoknak a tagállamoknak vagy országcsoportoknak, amelyek folyamatosan megsértik a törvényt, számítaniuk kell jogi következményekre.” Arra a kérdésre pedig, mit tesz Bécs, miután Magyarország elzárkózik a menedékkérők visszafogadásától, az osztrák belügyminiszter leszögezte: „Ebben az esetben Ausztriának pert kell indítania.”
A problémát az okozza, hogy Magyarország nem hajlandó visszafogadni a menedékkérőket, mert nem itt, hanem Görögországban léptek be először az unió területére. Arról viszont már több bírósági ítélet született, hogy Görögországba nem lehet visszaküldeni menedékkérőket, mert a görög menekültügyi rendszerben embertelen és megalázó körülmények uralkodnak. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ugyanakkor megerősítette: „A magyar álláspont egyértelmű és változatlan. Csak azokat fogadjuk vissza, akik Magyarországnál léptek először az Európai Unió területére.” Hozzátette, a közel-keleti vagy afrikai illegális bevándorlók „nyilvánvalóan” más országok határánál léptek az unióba, az pedig, hogy a bevándorlókat ezekben az országokban nem regisztrálták, nem jelent kifogást. Szijjártó szerint egyébként jelenleg csökken az Ausztriába érkező illegális bevándorlók száma, és ez a szigorított magyar határvédelemnek köszönhető. Ezért a miniszter szerint „tévúton jár mindenki, aki egy olyan országot kritizál, amely védi Európát, így védi Ausztriát is”.
Az Európai Bizottság egyelőre nem kommentálta az Ausztria és Magyarország között kialakult vitát.
