Gyurcsány és Kósa is beszélt ’56-ról

Pőre blaszfémia és idegen hatalmak – az ’56-os politikusi beszédekből szemezgettünk.

Boross Péter szerint az 1956-os forradalom és szabadságharc ünnepe még soha nem volt olyan emelkedett és széles körű, mint most. A volt miniszterelnök a 60. évforduló alkalmából Budapesten, a Műegyetem rakparton lévő 1956-os emlékműnél tartott megemlékezésen mondott beszédet szombaton.

Aggodalommal szólt azokról a szervezkedésekről, amelyeknek célja megfogalmazása szerint, hogy megcsúfolják a vasárnapi nemzeti ünnep fő rendezvényét. „Figyelmeztetünk kell az utánunk jövőket, hogy ez nem új a magyar történelemben, átéltük már Károlyit, Kun Bélát, Rákosit” – mondta. A szónok kitért arra, hogy miközben Magyarországon október 23-át ünneplik, „egy nagyhatalom külügyminisztériumának helyettes szóvivője pedig a sajtószabadságért aggódik Magyarországon”. „És kiállították a Népszabadság utolsó számát valahol Washingtonban” – fűzte hozzá.

„Nem kellene összeállítanunk egy-két kiragadott tételt az amerikai imperialisták gaztetteiről, és azt is bemutatni?”

– sorolta. Boross Péter azt mondta: bántja az igazságérzetet, a nemzeti önérzetet, hogy ilyen hírek jelennek meg a médiában. A szónok arra kérte az ünnepség résztvevőit, legyenek büszkék arra, ahogyan a magyar nemzet most viselkedik. „Ha ártó szándékot láttok, akkor vegyétek azt is figyelembe, hogy elmúlnak az idők” – figyelmeztetett. A megemlékezésen állami és társadalmi szervezetek képviselői főhajtással rótták le tiszteletüket. A megemlékezés után történelmi emlékhelyet jelölő sztélét avatnak a Műegyetem főbejáratánál.

Virágot helyezett el az Együtt Nagy Imre néhai miniszterelnök budapesti szobránál vasárnap az 1956-os forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulója alkalmából. A Vértanúk terén tartott megemlékezésen Molnár Tibor, az ellenzéki párt elnökségi tagja azt mondta, elsősorban a mindennapok szabadságának hiánya vezetett az 1956-os forradalom kitöréséhez. Az embereknek elegük lett az egypártrendszerből, a propagandából, a személyi kultuszból és a másként gondolkodó karakterek legyilkolásából – tette hozzá.

Az Együtt elnökségi tagja úgy vélekedett, hogy a jelenlegi rendszerre 1956 magyarjai azt mondanák, elég volt belőle. Ma azonban még annál is többre van szükség, mint hatvan éve, ugyanis most nem külső hatalom telepedett rá az országra, hanem belülről fakadnak a problémák – jegyezte meg. Molnár Tibor beszéde után az Együtt politikusai és szimpatizánsai egy-egy szál fehér rózsát helyeztek el Nagy Imre emlékművénél.

Az MSZP elnöke szerint a mai magyar jobboldal át akarja írni 1956 történetét, azt az üzenetét, hogy egy kommunista miniszterelnök, Nagy Imre képes volt a változásra, volt benne bátorság, hogy Magyarországot a szabadság és a demokrácia útjára vezesse.

Molnár Gyula a budapesti Nagy Imre-emlékháznál vasárnap tartott megemlékezésen azt mondta: a mártír miniszterelnök legfontosabb üzenete, hogy a diktatúrát nem megreformálni, hanem megváltoztatni kell. Közölte, a magyar haladó baloldal legnagyobb hősének tartják Nagy Imrét. Hozzátette, újra aktuálisak az 1956-os gondolatok arról, hogy szűnjön meg az elnyomás, legyen szólás- és sajtószabadság, valamint hogy az oroszok ne szóljanak bele a magyar belpolitikába.

Kunhalmi Ágnes, a párt budapesti elnöke arról beszélt: hatvan éve egy olyan országért küzdöttek, amelyben a tehetség és a munka dönt az emberek lehetőségeiről, nem a hűségük a hatalomhoz.

Az LMP az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából, a hősök iránti tiszteletből ismét, immár tizenharmadszor is benyújtja a parlamentnek lusztrációs javaslatát – közölte Szél Bernadett, az LMP társelnöke a párt ünnepi megemlékezésén vasárnap Budapesten.

„Aki nem tiszteli a diktatúra örökségének feltárását, nem tiszteli ’56 áldozatait, nem tiszteli ’56 hőseit”

– fogalmazott az ellenzéki politikus az I. kerületi Mansfeld-emlékműnél. Szél Bernadett hangsúlyozta: az állambiztonsági múltat egyszer s mindenkorra átláthatóvá kívánják tenni, és követelik a diktatúra működtetőinek kizárását a közélet legmeghatározóbb pozícióiból.

Hadházy Ákos, a párt másik társelnöke azt hangsúlyozta: mindig van remény, mindig bekövetkezhet változás, soha nem tudhatjuk, mikor fordul meg a politikai széljárás.

A Magyar Liberális Párt (MLP) szerint az emberek 1956-ban is ugyanazt mondták, amit most: elég volt! Fodor Gábor, a párt elnöke, országgyűlési képviselő az MLP október 23-i megemlékezésén vasárnap Budapesten, a Rákoskeresztúri új köztemető 301-es parcellájánál azt mondta, elég volt a szabadságcsökkentő lépésekből, a sajtó elleni fellépésből, a civil szervezetek fenyegetéséből, az unióellenes politikából és az Orbán-kormányból.

Hangsúlyozta: hatvan éve, az október 23-i események előtt és harminc éve, a rendszerváltás előtt is azt gondolták az emberek, hogy a rendszer szilárd, és nem lehet megdönteni. Ma is azt gondolják sokan, hogy nincs remény, az illiberális állam megváltoztathatatlan. „Én azonban hiszek a szabadságban, a saját történelmünk bizonyítja, hogy a leválthatatlannak hitt rezsimek egy szempillantás alatt összedőlhetnek. Ez lesz a sorsa a mostani hatalomnak is” – fogalmazott.

A párt ünnepségének végén Fodor Gábor megkoszorúzta Nagy Imre néhai miniszterelnök sírját.

Lázár János, MSZP, DK, Jobbik és LMP – szombaton is ötvenhatoztak a pártok. Részletek itt.