Pártok és ’56: gyilkos Kádár, vörös hályog

Lázár János mellett az MSZP, a DK, a Jobbik és az LMP is megszólalt.

MTI
2016. 10. 22. 16:15
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A félbehagyott rendszerváltást be kell fejezni, ’56-ot győzelemre kell vinni, nemcsak a jogszabályokban, az emlékezetben, szobrok állításával, hanem a fejekben és a lelkekben is – jelentette ki Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter szombaton Szentesen.

Hatvan esztendeje tartozunk ezzel a pesti srácoknak és a szentesi hősöknek is – mondta Lázár János az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából állított emlékmű – Lantos Györgyi és Máté Hunor szobrászművészek alkotásának – avatásán. Hozzátette: itt az ideje, hogy törlesszük feléjük közös adósságunkat.

A politikus a rendszerváltásra utalva úgy fogalmazott, a szuverenitásunkért, a magyaroknak kijáró tiszteletért még mindig, harminc évvel az elmaradt forradalom után is harcolnunk kell. Mai eszükkel talán már sokan máshogy csinálnák ’89-et is: forradalmibban, megalkuvást nem ismerően, ’56-os módra – hangoztatta Lázár János.

– Kádár János gyilkos, kollaboráns és hazaáruló volt

– szögezte le a miniszter, hozzátéve: ezt még mindig fájóan sok honfitársunk nem tudja. Az ’56-osok mindenekelőtt szuverén Magyarországot akartak – mondta miniszter. „Hogy lehet az, hogy a magyar szuverenitás képviseletére ismét a nagyhatalmi morgás, meg a szankciók kilátásba helyezése a válasz? Igaz, most nem orosz tankok, hanem brüsszeli határozatok és eljárások formájában” – hangsúlyozta Lázár János.

Az MSZP országos választmányának elnöke szerint a szocialisták nélkül nincs és nem is lesz kormányváltás Magyarországon. Hiller István szombaton Kaposváron, a párt országos választmányi ülésén hangsúlyozta: az MSZP a demokratikus ellenzék legnagyobb és legszervezettebb ereje, csak vele képzelhető el a jelenlegi hatalom leváltása.

„Aki ennek az ellenkezőjét állítja, legyen jószándékú naiv, vagy előre spekuláló, az Orbán-kormányt erősíti”

– tette hozzá. A politikus úgy vélte, az 1989. október 23-án kikiáltott harmadik köztársaság halott, intézményeinek leépítésével, lényegi tartalmuk kivonásával cserbenhagyták, ezért eljön a nap, amikor szocialisták sok-sok társukkal együtt létrehozzák a negyedik magyar köztársaságot.

A Demokratikus Koalíció elnöke az általa demokratikusnak tartott ellenzéki pártok összefogására és egy közös rendszerváltó alternatíva megfogalmazására szólított fel a párt megalakításának ötödik évfordulóján tartott beszédében szombaton. Gyurcsány Ferenc az egyik budapesti szálloda rendezvénytermében tartott ünnepségen úgy fogalmazott: reméli, hogy a vasárnapi, október 23-i ellenzéki tüntetésről kiderül, ez nemcsak egy pillanatnyi közös színpadi szereplés, hanem valaminek a kezdete.

A volt miniszterelnök kijelentette: ha elfogadják, hogy az önkény és annak hívei állnak szemben a magyar köztársasági eszmével, a demokratikus meggyőződéssel és annak híveivel, akkor a demokraták oldalán kevesebb helye van a versengésnek, mint amekkora kötelezettségük van az együttműködésre. A pártelnök az egyetlen fontos feladatukat abban látta, hogy elősegítsék az új, demokratikus rendszerváltást. Revanspolitikával nem lehet eredményt elérni, nincs az a korábbi sérelem, amelyik alap lehet arra, hogy ne együttműködve keressék a rendszer lebontásának módját – jelentette ki.

Az összefogásban nyilvánvalóan lesz majd keserűség is, de senkinek sem kell nagy áldozatot hoznia, senkit nem fognak börtönbe vinni – mondta. Biztosan nem kell majd annyi vezető és elnökségi tag az együttműködés során, az egyes politikusok pedig nem fognak annyit szerepelni a televízióban, mint négy-öt különálló párt tagjaiként tették – tette hozzá. A választóknak viszont nem az ellenzéki pártok vitái a fontosak, hanem az, hogy létezik egy jobb Magyarország lehetősége – mondta Gyurcsány Ferenc.

A Jobbik szerint „vörös hályog” van a magyar politikai elit és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) szemén, amelyet el kell távolítani. Szávay István, a párt országgyűlési képviselője szombati sajtótájékoztatóján azt mondta, nem valósultak meg azok a célok, amelyekért 1956-ban küzdöttek, és 26 évvel a rendszerváltás után sem történt meg a teljes szembenézés és leszámolás a kommunista múlttal.

Hozzátette: alapvető törvények hiányoznak ehhez, amelyet sem az MSZP–SZDSZ kormányok, sem a kétharmados Fidesz-kormány nem hozott meg. Ezek között említette azt, hogy továbbra sem nyilvánosak az ügynökakták és nem számoltatták el az előző rendszer bűnöseit, felelőseit. A képviselő kitért arra is, hogy az MTA eddig nem foglalt állást arról, hogy kikről lehet közterületeket, közintézményeket, egyesületeket elnevezni. Ezért most kettős mércével mérnek – tette hozzá. Ennek példájaként említette, hogy Lukács Györgyről lehet, Hóman Bálintról viszont nem lehet alapítványt elnevezni.

Szávay Magvasi Adriánnal, a Jobbik Budapest 7. országgyűlési egyéni választókerületének (XIII. kerület) elnökével – és a Jobbikhoz sok szálon kötődő Alfahír portál főszerkesztőjével – közösen vörös sálat tett Lukács György szobrára, amellyel a szemét takarták ki, ezzel szimbolizálva a vörös hályogot.

Navracsics Tibor uniós biztos, volt fideszes országgyűlési képviselő, Orbán Viktor második kormányának igazságügyi minisztere, miniszterelnök-helyettese is felszólalt az Ökopolisz rendezvényén. Az 1956-os forradalom ünnepén tapasztalható megosztottságra utalva úgy vélte: amint távolodik az ország a konkrét történelmi eseménytől, oldódik a szembenállás. Elmondása szerint a kvótanépszavazásnak jogi értelemben nincs azonnali következménye, politikai hatásait pedig még nem lehet pontosan látni. A sajtószabadságról szólva az uniós biztos közölte, hogy bár számos nemzetközi és uniós dokumentum garantálja, ez elsősorban nemzeti szintű politikai kérdés, az uniós szervek csak konkrét, bizonyítható jogsértésekkel foglalkozhatnak.

Szél Bernadett, az LMP országgyűlési képviselője, társelnöke arról beszélt szombaton Budapesten, az LMP és az Ökopolisz Alapítvány által szervezett kerekasztal-beszélgetésen, hogy az 1956-os forradalom megmutatja a szabadság és a demokrácia jelentőségét, de nem lehet a diktatúra romjain, titkok erdejében demokráciát építeni, ezért vasárnap, október 23-án az LMP 13. alkalommal is benyújtja ügynöktörvény-javaslatát. Hozzáfűzte, hogy elitváltásra van szükség a magyar politikában.

Hadházy Ákos LMP-s országgyűlési képviselő, a párt társelnöke szerint a 2018-as választás kulcsfontosságú lesz. Az LMP azzal tud hozzájárulni a kormányváltáshoz, ha kormánypárti szavazókat győz meg, illetve ha folyamatosan napirenden tartja azt a kérdést, hogy a kormányváltás nem jelentheti a 2010 előtti politikához való visszatérést – hangsúlyozta az LMP társelnöke.

###HIRDETES2###

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.