Sokan örülhettek a közlekedési vállalatok évekkel ezelőtti bejelentésének, mely szerint ingyenes wifi-szolgáltatást indítanak járataikon, azaz vezeték nélküli internethozzáféréssel teszik élvezhetőbbé és hasznosabbá a zötykölődést. A Volánbusz már hat éve, a MÁV pedig a tervezetthez képest másfél éves csúszással örvendeztette meg az utasokat eme előremutató fejlesztéssel. Annál keserűbb a szájíz most, amikor a jelek szerint egyes járatokon teljesen használhatatlanná vált a szolgáltatás, ráadásul úgy, hogy a cégek erre nem is figyelmeztetnek. Olvasóink, csalódott utasok jelezték: a menetrendi tájékoztatóban wifi logóval megjelölt buszjáratokon hiába próbálkoztak internetezéssel. Ugyan a technikai eszközök érzékelik a jelet, de kapcsolódni már nem tudnak. Forrásaink szerint a Budapest–Eger buszjáraton például a kezdetekkor flottul működött minden, ám az utóbbi időben már egyáltalán nem.
A MÁV-nak sem igazán sikerült „információs szuperexpresszé” válnia, a tapasztalatok nem igazolják vissza a kezdeti hangzatos ígéreteket. Ugyanis többnyire elégedetlen utasok hőzöngésével találkozni a világhálón – például az Elegem van a MÁV-ból elnevezésű Facebook-csoport oldalán. A wifi a vonatokon sem működik megfelelően: vagy nem lehet kapcsolódni a hálózatra, vagy lehet éppen, de abban sincs sok köszönet, mivel akadozik, kimarad az internet – írják a panaszosok. De közvetlen tapasztalatunk is van: nemrég a Budapest–Hatvan elővárosi vonalon adta meg magát a szolgáltatás, és se a kalauz, se a mozdonyvezető nem tudott magyarázatot adni a hibára. Azt mindenesetre hozzátették: legalább egy hete gond van a nettel.
Kerestük a Volánbuszt és a MÁV-ot is, hogy megtudjuk, számíthatnak-e valamiféle „fájdalomdíjra”, kártérítésre az utasok egy olyan elmaradt szolgáltatás miatt, amire az utazás megkezdése előtt joggal számíthattak. Cikkünk megjelenéséig a Volánbusztól nem kaptunk választ, viszont a vasúttársaság leszögezte, hogy a wifi hiányából eredő konkrét anyagi károkat nem téríti meg. A MÁV-START indoklása szerint ugyanis az internetezés nem része a személyszállítási szolgáltatásnak, a menetjegy ára az elérés biztosításának díját nem tartalmazza, így az visszatérítésre nem jogosít. A Volánbusz pedig honlapján tájékoztat arról, hogy nem vállal felelősséget a szolgáltatás meglétével, illetve a sebességével kapcsolatban. Vagyis ígérnek, az utas jóhiszeműen jegyet vált, majd koppan, a cég pedig mossa kezeit.
Ezt finoman szólva is aggályosnak éreztük, így szakembert kértünk, hogy segítsen rendet tenni az ügyben. Dietz Gusztávné, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület elnöke úgy vélte: a vállalatoknak a beígért szolgáltatásért igenis felelniük kell. (Kivételt képez persze az az eset, amikor a társaság rajta kívül álló okok miatt nem tudja biztosítani az internetezést.) A szakértő hozzátette: az ingyenes wifi nem ajándék, hanem úgynevezett kapcsolt szolgáltatás, a csomag része. Az utazás megkezdésével az utas és a társaság között szerződés jön létre, önmagában az ingyenesség pedig nem menti fel a céget az általa a kontraktusban vállaltak alól. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság szerint is van mód kártérítés igénylésére abban az esetben, ha az utas be tudja bizonyítani, hogy a kimaradt szolgáltatás miatt közvetlen anyagi veszteség érte, például elesett egy megrendelési lehetőségtől vagy egy online üzlettől.
Hasonlóan vélekedik Bernau Péter is, aki hetek óta harcol a Volánnal. Ő a labdarúgó-Európa-bajnokság helyszínére utazott egy olyan buszon, amelyen sem a wifi, sem a klímaberendezés nem működött, ráadásul tetemes késéssel érkezett a célállomásra. Bernau ezért a Pest Megyei Kormányhivatalhoz fordult, ahol panasszal élt. A hatóság most azt vizsgálja, hogy az utazás meghirdetésénél félrevezette-e az utasokat a Volánbusz, az ügy tehát még folyamatban van.
A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének elnöke, Baranovszky György úgy látja, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat kérdését veti fel, ha egy cég úgy hirdeti meg a szolgáltatását, hogy arról tudja, nem fog működni. Ezzel együtt felmerül az is, mennyire nevezhető fogyasztóbarátnak az a vállalkozás, amely megtéveszti a használóját és kizárja a felelősség kérdését.
Ha úgy érezzük, az utaztató társaság hibájából kárunk keletkezett, először meg kell próbálnunk magával a céggel dűlőre jutni. Ha ez nem sikerül, békéltető testülethez vagy bírósághoz fordulhatunk. Annak megvizsgálására, hogy a cég szolgáltatásaival kapcsolatos tájékoztatás szabályszerű-e, közigazgatási hatósági eljárás keretében van lehetőség. A kártérítés összegét nehéz belőni, mindenesetre a kár mértékéből kell kiindulni, arra vonatkozó általános szabály nincs, hogy „mennyit ér” a nem működő vagy akadozó wifi.
