A képmással kapcsolatos ügyeknél az alkotmányjogi panaszokban az indítványozók, egy médiaszolgáltató és egy hírportál a szabad véleménynyilvánításra és a sajtó szabadságára hivatkozva kérték az Ab-tól bírói ítéletek alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését.
Az indítványozók mindkét ügyben azt vitatják, hogy szükség volt-e az intézkedő, közfeladatot ellátó rendőr hozzájárulására képmásának közléséhez. Hivatkoznak az utóbbi években született alkotmánybírósági határozatokra, amelyekben a testület egyebek mellett kimondta: „rendőri intézkedésről készült képfelvétel hozzájárulás nélkül is nyilvánosságra hozható,
ha a nyilvánosságra hozatal nem öncélú, vagyis az eset körülményei alapján a jelenkor eseményeiről szóló vagy a közhatalom gyakorlása szempontjából közérdeklődésre számot tartó tájékoztatásnak, közügyet érintő képi tudósításnak minősül”.
A harmadik ügyben a Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság bírája fordult az Ab-hez, kérve a mező- és erdőgazdasági földek forgalmával kapcsolatos egyes törvényi rendelkezések alkotmányellenességének megállapítását. Egy elővásárlásra jogosult perelte be a megyei kormányhivatalt, a bíró pedig felfüggesztette az eljárást és az Ab-hez fordult, mert álláspontja szerint az alkalmazandó jogszabály alaptörvény-ellenessége miatt fordulhatott elő, hogy egyes döntésekről az érintettek nem értesülhettek időben. A kifogásolt jogszabály szerint ugyanis nem is kellett nekik kézbesíteni e döntéseket, így nem élhettek jogorvoslati jogukkal.
Az indítvány nyomán az Ab a helyi földbizottság állásfoglalásán alapuló képviselő-testületi döntéssel kapcsolatos közlési kötelezettségre vonatkozó szabályok alkotmányosságát vizsgálja.
