A kabinetiroda kedden az Index kérdésére összesen 8,6 milliárd forintot adott meg, de most kiderült, hogy a kampányokra és a hirdetésekre nettó 5,9 (bruttó 7,5) milliárdot, a levelekre pedig bruttó 875 milliót költöttek el, ami összesen valamivel kevesebb mint 8,4 milliárd forint.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda ugyanakkor nem válaszolt arra a kérdésünkre, hogy ezen belül mennyit fordítottak az augusztus 13-ai hivatalos kampányrajt előtti kiadásokra, illetve az azt követő szakaszokra, továbbá azt sem, hogy az egyes kampányszakaszok – az „Üzenjünk Brüsszelnek!”, a „Tudta?”, illetve a „Ne kockáztassunk!” – mennyibe kerültek. Megjegyezték viszont, hogy „ez az összeg messze eltörpül azokhoz a költségekhez képest, amelyeket akkor kellene kifizetnie az országnak, ha Brüsszel életbe lépteti a betelepítési programot”. Majd úgy folytatták, „erre a magyar állampolgárok 98 százaléka nemet mondott a vasárnapi népszavazáson”. Ez több szempontból sem pontos, hiszen nem a magyar állampolgárok, hanem csak a választójoggal rendelkezők szavazhattak, akiknek alig 44 százaléka vett részt a referendumon, és csak az érvényesen szavazók között volt meg az említett 98 százalékos arány. „Összehasonlításképp, a baloldali kormányok 2006 és 2010 között 84 milliárd forintot költöttek kommunikációs célokra” – zárul válasz.
Azt is közlik, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda a szerződéseit a kormány honlapján az infótörvény által előírt időszakonként közzéteszi. Csakhogy a tegnap kora esti állapot szerint a legutolsó közzétett szerződés több mint két hónappal ezelőtti, augusztus 4-ei.
A kampányköltségek valós száma a 8,4 milliárdnál jóval magasabb lehet, ezt azokból az adatokból lehet kiolvasni, amelyeket korábban a szocialista Harangozó Tamás közérdekűadat-igénylésére épp a Miniszterelnöki Kabinetiroda adott ki. Ezek szerint augusztusig csaknem 6,5 milliárd forintért kötöttek szerződést a Rogán Antal szomszédja, Csetényi Csaba érdekeltségébe tartozó cégekkel, és már augusztusban is bizonyosan volt egy bruttó 2,4, illetve egy 2,5 milliárdos szerződés. Vagyis a teljes összeg 11 milliárd forint felett van, bár pontos tájékoztatás hiányában nem lehet tudni, mennyi ment el végül a kampányra.
Dupla érvénytelenség
Az itthoni 6,2 százaléknál jóval magasabb, 13,2 százalék volt azok aránya, akik érvénytelenül szavaztak a vasárnapi népszavazáson a külképviseleteken – derült ki a Nemzeti Választási Irodánál tegnap nyilvánosságra hozott adatokból. Eszerint a külképviseleti névjegyzékbe előzetesen bejelentkező 11 231 választópolgár 83 százaléka, 9360 személy jelent meg a szavazáson, és közülük 13,2 százalék érvénytelenül voksolt.
