A szombat délután rögzített interjúban Orbán Viktor elmondta, a módosítás azt is tartalmazza: akkor szerezhet jogot valaki arra, hogy Magyarországon éljen, ha egyedi kérelmét az Országgyűlés által meghatározott jogszabályi rendben elbírálták. Hozzátette: tehát nincsen sem csoportos, sem egyéni betelepítés.
A kormányfő közölte: a módosítás azt is kimondja, hogy az államforma, az államberendezkedés, az ország területe és népessége a magyar nemzet alkotmányos identitásához tartozik, és ezt semmilyen külső jogszabály nem módosíthatja, nem írhatja felül.
Elmondta, hogy az alkotmánymódosítás nem változtatja meg a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal munkáját, a most fennálló jogi helyzetet erősíti meg, és azzal, hogy bekerül az alkotmányba, nem lehetséges, hogy Brüsszel módosítsa.
„Úgy érzem, hogy szép szöveget alkottunk. Ez javára válik a magyar alkotmánynak, és egyértelműen kifejezi az emberek akaratát” – fogalmazott Orbán Viktor. A módosítás szövege – közölte – „belül marad” az EU jogrendjén, és már el is küldték már az Európai Bizottság elnökének, Jean-Claude Junckernek.
A miniszterelnök szerint a parlamenti döntés „rásegítést” jelent, mert a referendumon a választópolgárok nem voltak elegen, hogy közjogi érvénnyel ruházzák fel a népszavazást.
Jelezte: azt tartja helyesnek, hogy miniszterelnökként ő nyújtsa be az alaptörvény-módosítást, kellő súlyt szeretne adni ezzel is a népakaratnak.
Arra kérdésre, számít-e a Jobbik támogatására a parlamenti szavazáskor, Orbán Viktor közölte, minden parlamenti képviselő támogatására számít, ugyanis nem őt kell támogatni. „Ha engem kellene támogatni, azt hiszem, hogy nem számíthatnék rájuk” – fogalmazott; legalábbis ezt érzékelte a legutóbbi parlamenti vitákból – tette hozzá. „Szerencsére itt nem is a miniszterelnökről, nem rólam van szó”, hanem 3,3 millió ember akaratáról, és azt már minden parlamenti képviselő – pártállástól függetlenül – bátran támogathatja, legyen MSZP-s, független vagy éppen jobbikos – hangsúlyozta.
A népszavazás külföldi hozadékáról Orbán Viktor azt mondta, a francia választás egyik esélyese, Nicolas Sarkozy bejelentette, ha megválasztják, népszavazást fog kiírni bevándorlási kérdésekről, a családegyesítésről és a gyanús bevándorlók internálásának ügyéről.
„Úgy látom tehát, hogy demokratizálódik Európa, egyre több ország ismeri föl, hogy olyan fontos kérdésben, mint a bevándorlás, nem vállalhatják a politikai vezetők a nép jóváhagyása nélkül a döntéseket” – fogalmazott a kormányfő.
Orbán Viktor szerint ha az Európai Bizottság elnöke és a testület vezetői betartották volna az unió szabályait, nem lett volna szükség népszavazásra Magyarországon. Ezt azzal magyarázta, hogy az állam-, illetve kormányfőkből álló Európai Tanács kétszer is úgy döntött, nem támogatja a kötelező kvótát, a bizottság azonban ezzel ellentétes jogszabályalkotásba kezdett.
Kitért arra, hogy október 13-án összeül Brüsszelben a belügyminisztereket tömörítő belügyi tanács, amelynek napirendjéről le akarják vetetni a bizottság kvótajavaslatát, mert ellentétes a miniszterelnökök döntésével. „Október 13-án és a két héttel később következő brüsszeli csúcson a sarkunkra kell állni” – fogalmazott.
Azzal kapcsolatban, hogy a Mediaworks szombattól felfüggesztette a Népszabadság nyomtatott és internetes kiadását, nem kérdezték a magyar miniszterelnököt.
Arra a kérdésre, hogy a Magyarországon tartózkodó terroristák és a SIM-kártyák ügyében fogalmazott-e meg kritikát a hatóságokkal szemben, Orbán Viktor elmondta: ezeket az embereket más államok hívták be az EU-ba, Magyarország területén csak átrohantak, amíg lehetett, de aztán az ország – közös európai megoldás hiányában – lezárta a határát, kerítést épített, és megállította őket. Onnantól kezdve – folytatta –, hogy a magyar határ légmentesen zár, Magyarország felelőssége, hogy ezek az emberek ne jussanak keresztül a határon. Hozzátette: ami előtte történt, azt nem Magyarország idézte elő, ezért nem is az ország felelőssége.
Az anonim SIM-kártyákkal kapcsolatban a miniszterelnök szerint fel kell tenni azt a kérdést, lehet-e Magyarországon úgy telefonkártyákat használni, hogy nemzetbiztonsági célú megfigyelésük lehetetlen. Erről egyenesen és nyíltan kell beszélni, és a parlamentnek döntenie kell – közölte.
A következő időszak feladatai között említette egyebek mellett a gazdasági év lezárását, a versenyképesség javítását. Orbán Viktor közölte, valamilyen megállapodásra lesz szükség a kormányzat és a magángazdaság szereplői között, hogy az egész ország versenyképességét javíthassák. Szólt arról is, hogy az ország felminősítése az államadósság kezelésében is nyitott új lehetőségeket. Hozzátette: továbbra is feladatának tekinti a bürokráciacsökkentést.
Hétfőtől péntekig összesen négy napot ülésezik a parlament a jövő héten. A képviselők kedden módosíthatnak egy korábban már elfogadott, de az államfő által megfontolásra visszaküldött javaslatot, továbbá szavazhatnak az Állami Számvevőszék és az ombudsman tavalyi tevékenységéről szóló beszámolókról.
Az ülés hétfőn 13 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, majd interpellációk, azonnali kérdések és kérdések következnek. Az első ülésnap végén kedden elfogadni tervezett javaslatok bizottsági jelentéseit vitatják.
Kedden előbb újratárgyalhatják, majd a köztársasági elnök fenntartásait megfontolva módosított formában ismét elfogadhatják a kárpótlás során visszamaradt termőföldek értékesítését célzó törvénymódosító javaslatot, amelyet a köztársasági elnök június 7-én küldött vissza a parlamentnek. Áder János azt tartotta aggályosnak, hogy az állam a földalapok kijelölésének elmaradása esetén feltétel nélkül, ingyen szerezhetne tulajdont a szövetkezeti használatban álló termőföldeken. Az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága legutóbbi ülésén olyan változtatást kezdeményezett, amelynek értelmében a jogszabály nem tartalmazná az állami tulajdonszerzést.
Az Állami Számvevőszék, valamint az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek tavalyi beszámolói mellett szavazás várható arról a határozati javaslatról is, amely úgy foglalna állást az EU és Kanada között tervezett szabadkereskedelmi megállapodás ügyében, hogy a végleges ratifikálásáról szóló döntés meghozataláig ne alkalmazzák ideiglenes jelleggel az egyezmény (CETA) tagállami hatáskörbe tartozó rendelkezéseit.
A határozathozatalokat követően kezdődhet vita fideszes képviselők azon javaslatáról, amely létrehozná az egyetemi kórházakat, továbbá a Miniszterelnökséget vezető miniszternek az e-cigarettát is a dohánytörvény hatálya alá vonó indítványáról.
Szerdán a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2015-ös zárszámadása, valamint jövő évi költségvetési javaslata is terítékre kerül. A képviselők emellett tárgyalni kezdhetnek két olyan népszavazási kezdeményezésről is, amelyben az aláírásgyűjtők nem érték ugyan el a referendum kiírásához szükséges 200 ezer aláírást, de több mint 100 ezer támogatót gyűjtöttek, így a parlament mérlegelheti a népszavazás kiírását. A független Kész Zoltán kérdése arra vonatkozik, hogy az állami vállalatok vezetőinek fizetését maximálják-e bruttó kétmillió forintban, míg a szocialista Gőgös Zoltán az állami termőföldek értékesítésének tilalmáról alkotna törvényt.
Pénteken a tavalyi költségvetés zárszámadásának általános vitájával kezdődik az ülésnap, majd a „Földet a gazdáknak!” programról szóló törvényjavaslat tárgyalásával ér véget az ülés.
