Orbán Viktor miniszterelnök az Országházban bejelentette a népszavazás folyományaként az alkotmánymódosítást. A belpolitikában a mindent eluraló sajtótájékoztató elején Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője csak úgy mellékesen tudatta, hogy a kormánypárti frakció arról is döntött: arra hatalmazza fel a miniszterelnököt, hogy az aláírásával elindulhasson a CETA ratifikációs folyamata. Indoklásul a politikus azt mondta: nem lépnek hatályba olyan átmeneti rendelkezések, amelyekről Magyarországnak önállóan kellene rendelkeznie.
A CETA ellen a múlt hét elején tüntettek civilek, akik szerint az egyezmény elfogadásával véget érne hazánk GMO-mentessége. Cecilia Malmström uniós biztos és Szijjártó Péter is azt bizonygatta, hogy minden a legnagyobb rendben, és naná, hogy nem oldódik fel a GMO-mentesség. Ugyanakkor a civilek azt állítják, hogy az egyezmény tüzetesebb tanulmányozása megcáfolja a tárcavezető szavait.
Gál József, az LMP politikusa reagált a mellékes bejelentésre: álláspontja szerint az Európai Unió és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezmény, a CETA támogatásával a kormány sokadszorra bebizonyította, nem a magyar dolgozók és vállalkozók, hanem a külföldi multicégek érdekeit képviseli. A CETA ugyanis csak a Magyarországra „összeszerelő üzemként tekintő” nagyvállalatoknak fog kedvezni – hangoztatta.
Úgy fogalmazott: a CETA életbe lépésével „jelentősen csökken Magyarország önrendelkezése”, hiszen életbe lép egy „antidemokratikus vitarendezési eljárás”, amely az uniós és a magyar joggal ellentétesen különleges jogokat ad a Kanadában bejegyzett cégeknek az európaiakkal szemben. Megismételte pártja álláspontját, amely szerint az ilyen egyezmények célja, hogy minden korlátot lebontson a tőke szabad mozgása elől, így a gazdag országokat még gazdagabbá, a szegényeket még szegényebbé tegye.
Gál József kijelentette: a kvótareferendum nem volt több, mint „trükközés”, ezt az is mutatja, hogy a kormányfő a népszavazás előtt sem árulta el, milyen közjogi következményei lesznek az eredménynek. Továbbra is csak homályos részleteket közölnek az alkotmánymódosításról, miközben a választóknak joguk lett volna minden részletet ismerni a voksolásról – tette hozzá.
Jelezte: az LMP szerint a nemzeti parlamenteké a felelősség a migráció kérdésében, de konkrét módosítási javaslatról csak a teljes szöveg ismeretében dönthetnek.
Hozzátette ugyanakkor: a népszavazáshoz hasonlóan az alaptörvény módosítása sem oldja meg a migrációs válságot. Közölte: a párt nem vesz részt semmilyen olyan „politikai színjátékban”, amely a népszavazáshoz hasonlóan arról szól, hogy a kormány a migrációs válság mögé bújva ne foglalkozzon az ország más fontos problémáival, az egészségüggyel, a dolgozói szegénységgel, a kivándorlással, a munkaerőhiánnyal vagy a „mindent felemésztő” korrupcióval.
