Túlárazások gyanúja is felvetődhet a népszavazással kapcsolatos tájékoztatólevelek és a háztartásokba eljuttatott kiadványok ügyében, miután jelentős eltérések vannak az eddig megjelent kormányzati nyilatkozatok és válaszok között. A Miniszterelnöki Kabinetiroda a múlt héten a Magyar Nemzet érdeklődésére azt közölte, hogy a levelek és a kiadványok összesen bruttó 875 millió forintba kerültek. A kormány a népszavazási kampányban 4,2 millió háztartásba juttatta el a kék tájékoztató füzeteket, illetve a külföldi lakcímmel rendelkező magyar állampolgároknak 500 ezer példányban küldtek ki leveleket. Erre ment el az említett összeg. A darabszámokról közérdekű adatigénylésre adtak tájékoztatást.
Csakhogy Harangozó Tamás (MSZP) írásbeli kérdésére a napokban azt a választ adta Pintér Sándor belügyminiszter, hogy a füzetek terjesztésének költsége darabonként nettó 6,8 forint volt, míg a külföldi címmel rendelkező választópolgároknak kiküldött konzultációs levelek terjesztésének költsége az uniós országok esetében darabonként bruttó 245, az unión kívülieknél pedig bruttó 295 forintba került.
A gyártási kiadásokat firtató kérdésre ugyanaznap Trócsányi László igazságügyi miniszter adott szintén írásbeli választ az MSZP-s országgyűlési képviselőnek, eszerint a nyomdai kivitelezés darabára előbbi esetben 24,26 forint, míg a konzultációs leveleknél 2,59 forint volt nettóban.
Mindezek alapján a kék tájékoztató füzeteknél a gyártás és terjesztés költsége 4,2 millió darab esetén bruttóban számolva 165 674 040 forint volt, a külföldieknek küldött leveleknél pedig a magasabb, 295 forintos árat alapul véve bruttó 149 144 650 forint. Ezek együttes összege azonban a 315 milliót sem éri el, szemben azzal a 875 milliós adattal, amit a Rogán Antal vezette tárca közölt. Elképzelhető, hogy „kreatív költségek” is felmerültek ilyen esetekben, de a több mint félmilliárdos eltérést ez sem indokolhatja.
Kerestük az ügyben a Miniszterelnöki Kabinetirodát, de lapzártánkig nem kaptunk választ, ahogy a kampány ügyében korábban feltett két másik kérdésünkre sem.
A népszavazást megelőző kampánnyal kapcsolatos pontos elszámolást pedig a jelek szerint titkolja a Miniszterelnöki Kabinetiroda, ameddig csak lehet. Legalábbis ez látszik abból, hogy a Rogán Antal vezette minisztérium augusztus eleje óta nem tett közzé adatot a kormányzati honlapon, azaz vélhetően ki akarják várni azt a három hónapot, ameddig halogathatják a szerződések közzétételét. Pedig a különféle számok már ott is ellentmondásban voltak. A tárca ugyanis 8,4 milliárdos kampányköltésről számolt be, viszont a közérdekű adatigénylésekre adott válaszokból ennél jóval magasabb, 11 milliárd forint feletti összeg látszik. Sőt, az sem világos, hogy az augusztus 13-i kampányrajt utáni vagy az azt megelőző időszakra szóló üzenetekkel, mint például az Üzenjünk Brüsszelnek! szlogenekkel kapcsolatban közölték-e az említett számot. Továbbá titkolják a most zajló, Megüzentük Brüsszelnek: 98% NEM! a kényszerbetelepítésre szlogennel futó utókampány adatait is, mivel ezzel kapcsolatos kérdéseinkre szintén nem válaszolt a Miniszterelnöki Kabinetiroda.
Valószínű egyébként, hogy ez utóbbi szakaszra is a Rogán Antal Pasa parki szomszédja, Csetényi Csaba érdekeltségeibe tartozó cégekkel szerződtek, amelyek az eddigi hírek szerint összességében több száz millió forintos reklámközvetítői díj ellenében dolgozhattak.
Rendet „vágnának”
Napirenden szerepel, de a kormány még nem döntött róla, mikor és milyen módon alakítja át a plakátpiacot. A javaslat arról szól, hogyan lehetne „az ízléstelen plakáterdőben rendet vágni” – mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a tegnapi kormányinfón. Az Index.hu írt arról, hogy a plakátpiacot is földbe döngölné a kormány, egy tervezet szerint ugyanis az ország összes, köz- és magánterületen lévő óriásplakátját eltávolítanák, és később az önkormányzatok a saját területeiken koncesszióval választhatnák ki, hogy mely cégek tehetnek ki pár, a mostaninál jóval kisebb számú és méretű plakátot. Lázár János, miután a kormány a népszavazási kampányban teleragasztotta az országot a kvótaellenes óriásplakátokkal, tegnap azzal érvelt: egyáltalán nem volt rendben a városkép a népszavazási kampányban. Szavai szerint jogi értelemben körültekintő vitát kell folytatni, és az új állapotokat valószínűleg csak hosszabb idő után lehetne bevezetni, mivel jelenleg is szerződéssel lekötött helyekről van szó. Arról ugyanakkor „fogalma sincs”, hogy „Simicska úrnak érdekeltségei vannak-e ezen a területen vagy nincsenek” – tette hozzá. (M. Cs.)
