Az étrend-kiegészítők közt rengeteg a hamisítvány és a nem megfelelő termék, az interneten kínált portékák minőségét végképp nem ellenőrzi senki. Ilyen árucikkek korábban patikákba is bekerülhettek, ott sem feltétlen nézték, mi honnan jut el a polcokig – ezeket a termékeket ugyanis nem azon a zárt rendszeren keresztül forgalmazzák, mint a gyógyszereket. A jogszabály gyakorlatilag semmit nem ír elő, a patikák bárhonnan beszerezhetnek étrend-kiegészítőket – ha pedig bármilyen baj van velük, bottal üthetik a forgalmazó nyomát.
„Ezekkel a termékekkel az a legnagyobb gond, hogy sem a forgalomba hozatalt megelőzően, sem pedig azt követően nem esnek át azon a hatósági ellenőrzésen, amelyen a gyógyszerek. Azaz nem nézik meg, hogy a csomagoláson szereplő összetevőket a termék valóban tartalmazza-e, és ha igen, akkor abban a mennyiségben és olyan formában-e, ahogyan a dobozon szerepel. Nem ellenőrzik azt sem, hogy került-e a termékbe más összetevő, tehát olyan, amelyet a csomagoláson nem tüntettek fel” – mondja Hankó Zoltán. A Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke kiemeli, hogy mindez nem a magyar hatóságok mulasztása miatt van így, hanem egyszerűen azért, mert ilyen az uniós szabályozás. Az ugyanis nem írja elő, hogy az étrend-kiegészítők csak hatósági engedélyezési eljárást követően kerülhessenek piacra, a forgalmazóiknak mindössze bejelentési kötelezettségük van: jelenteniük kell termékük összetételét, aminek valóságtartalmát érdemben senki nem ellenőrzi.
Ilku Lívia, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportjának vezetője szintén kiemeli, hogy a patikák polcain olyan étrend-kiegészítők is lehettek, amelyeknek minősége nem volt megfelelő, sőt akadt már köztük olyan hamisítvány is, amely kizárólag gyógyszerekben alkalmazható hatóanyagokat is tartalmazott. Ezek az kedden induló önszabályozó rendszer miatt már nem kerülhetnek be a patikákba, legalábbis azokba, amelyek csatlakoznak az együttműködéshez. Azok a gyógyszertárak, amelyek ezt megteszik, és így garantáltan megbízható étrend-kiegészítőket árulnak, ki is függesztik azt a logót, amelyet a gyógyszerészi kamara küld nekik az együttműködés aláírásakor. Ahol ez látható, ott garantálva van, hogy csak olyan forgalmazótól vagy nagykereskedőtől szereznek be árut, amelyik ellenőrzi a termék minőségét, és kezességet is vállal érte. Mivel a patikák jelentkezését a kamarának még fel kell dolgoznia, illetve a gyógyszertárak korábban beszerzett készleteire még nem vonatkozik megállapodás, ezeket a termékeket – ha legálisan szerezték be – értelemszerűen értékesíthetik. Ezzel az átfutási idővel számolva az várható, hogy az önszabályozó rendszerhez csatlakozó patikákban jövő év elejétől lesz garantáltan megbízható minden étrend-kiegészítő.
Ez persze még nem jelent garanciát arra, hogy a vevők a patikában árult portékákkal mindenképpen jobban járnak. Például továbbra is vehetnek nagyon drágán olyan „élelmiszereket”, amelyek csak a csomagolásuk, reklámjuk miatt tűnnek jobb választásnak, mint az olcsóbb megoldások. Jó példa erre a kapszulában lévő kurkuma, amelyet fűszerként sokkal olcsóbban be lehet szerezni. Egyedül az a különbség, hogy a késztermék már dozírozva van, nem kell méricskélni.
Míg a patikákból kiszorulnak a nem megbízható étrend-kiegészítők, az egyéb helyekről továbbra is ömlenek a piacra: az internetes áruházakban kínált, hálózatos formában vagy éppen piramisrendszereken keresztül értékesített termékek minőségét továbbra sem ellenőrzi senki, legálisan forgalmazhatók különösebb vizsgálat nélkül. Az ezekkel való visszaélést törvényileg csak akkor lehet érdemben szankcionálni, ha konkrétan gyógyszerhamisítás történik – azaz ha ezek a szerek olyan hatóanyagot tartalmaznak, amelyek csak gyógyszerekbe kerülhetnének.
„Ezek klasszikusan azok a drága készítmények, amelyeket a vevők korábban sem a patikából szereztek be, hanem jellemzően interneten rendeltek: elsősorban a fogyasztószerekről, potencianövelőkről van szó” – mondja Csupor Dezső farmakognóziai szakgyógyszerész, a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karának docense. Annak oka, hogy leginkább ezt a két termékcsoportot hamisítják, abban keresendő, hogy igazán jó növényi fogyasztószer nincs, ahogyan potencianövelőből sincs ilyen. Marad tehát az illegális terület, vagyis az, hogy a növényinek tűnő termékekbe illegálisan gyógyszerhatóanyagot tesznek.
Bár a jövőben nagyobb biztonsággal lehet ilyesmit vásárolni, az étrend-kiegészítők továbbra sem lesznek azonos értékűek az igazoltan hatásos otc termékekkel. Utóbbiak közé tartoznak azok a vitaminkészítmények is – egyebek közt D-vitaminból és vasból is van ilyen –, amelyek vény nélkül kiadható gyógyszernek minősülnek, és amelyeknek nemcsak az összetételét igazolják laborvizsgálatokkal, hanem hatását és a felszívódóképességét is bizonyítják klinikai vizsgálatokkal.
Nem segíti az új rendszer azt sem, hogy a vevők rájöjjenek arra, hogy egy adott készítmény szedésének nem sok értelme van.
„Klasszikusan ilyen a grépfrútmag-kivonat, amely nem rendelkezik azzal a hatással, amelyért használják: nem múlik el tőle a nátha, és nem stimulálja az immunrendszert sem” – mondja Csupor Dezső. Ebből a szempontból tehát teljesen mindegy az, ami az egyetem vizsgálatából kiderült: hogy a termékekben – melyeket patikákban is árultak – gyakorlatilag nem is volt olyan komponens, amely arra utalhatott volna, hogy a gyártók egyáltalán tettek bele grépfrútmagot bármilyen formában. Az ilyen készítmények ugyanis hatástalanok attól függetlenül, hogy van bennük grépfrúthatóanyag vagy sem. Ettől tehát nem véd a most felálló új rendszer, de legalább az garantálható, hogy a dobozon szereplő és a tényleges összetétel megegyezik. A többi a vevőre van bízva, illetve arra, hogy a gyógyszerész milyen tájékoztatást ad neki.
Továbbra is bent lehetnek a patikákban tehát azok a készítmények is, amelyeknek összetétele rendben van, minősége pedig állandó, de gyógyhatást, ellentétben a reklámjaikkal, nem lehet tulajdonítani nekik.
