A patikákból legalább eltűnnek a hamisítványok

Az internetes áruházakban viszont továbbra is azt árulnak, amit akarnak, ott nem védi a vevőket semmi.

Ez persze még nem jelent garanciát arra, hogy a vevők a patikában árult portékákkal mindenképpen jobban járnak. Például továbbra is vehetnek nagyon drágán olyan „élelmiszereket”, amelyek csak a csomagolásuk, reklámjuk miatt tűnnek jobb választásnak, mint az olcsóbb megoldások. Jó példa erre a kapszulában lévő kurkuma, amelyet fűszerként sokkal olcsóbban be lehet szerezni. Egyedül az a különbség, hogy a késztermék már dozírozva van, nem kell méricskélni.

Míg a patikákból kiszorulnak a nem megbízható étrend-kiegészítők, az egyéb helyekről továbbra is ömlenek a piacra: az internetes áruházakban kínált, hálózatos formában vagy éppen piramisrendszereken keresztül értékesített termékek minőségét továbbra sem ellenőrzi senki, legálisan forgalmazhatók különösebb vizsgálat nélkül. Az ezekkel való visszaélést törvényileg csak akkor lehet érdemben szankcionálni, ha konkrétan gyógyszerhamisítás történik – azaz ha ezek a szerek olyan hatóanyagot tartalmaznak, amelyek csak gyógyszerekbe kerülhetnének.

„Ezek klasszikusan azok a drága készítmények, amelyeket a vevők korábban sem a patikából szereztek be, hanem jellemzően interneten rendeltek: elsősorban a fogyasztószerekről, potencianövelőkről van szó” – mondja Csupor Dezső farmakognóziai szakgyógyszerész, a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karának docense. Annak oka, hogy leginkább ezt a két termékcsoportot hamisítják, abban keresendő, hogy igazán jó növényi fogyasztószer nincs, ahogyan potencianövelőből sincs ilyen. Marad tehát az illegális terület, vagyis az, hogy a növényinek tűnő termékekbe illegálisan gyógyszerhatóanyagot tesznek.

Bár a jövőben nagyobb biztonsággal lehet ilyesmit vásárolni, az étrend-kiegészítők továbbra sem lesznek azonos értékűek az igazoltan hatásos otc termékekkel. Utóbbiak közé tartoznak azok a vitaminkészítmények is – egyebek közt D-vitaminból és vasból is van ilyen –, amelyek vény nélkül kiadható gyógyszernek minősülnek, és amelyeknek nemcsak az összetételét igazolják laborvizsgálatokkal, hanem hatását és a felszívódóképességét is bizonyítják klinikai vizsgálatokkal.

Nem segíti az új rendszer azt sem, hogy a vevők rájöjjenek arra, hogy egy adott készítmény szedésének nem sok értelme van.

„Klasszikusan ilyen a grépfrútmag-kivonat, amely nem rendelkezik azzal a hatással, amelyért használják: nem múlik el tőle a nátha, és nem stimulálja az immunrendszert sem” – mondja Csupor Dezső. Ebből a szempontból tehát teljesen mindegy az, ami az egyetem vizsgálatából kiderült: hogy a termékekben – melyeket patikákban is árultak – gyakorlatilag nem is volt olyan komponens, amely arra utalhatott volna, hogy a gyártók egyáltalán tettek bele grépfrútmagot bármilyen formában. Az ilyen készítmények ugyanis hatástalanok attól függetlenül, hogy van bennük grépfrúthatóanyag vagy sem. Ettől tehát nem véd a most felálló új rendszer, de legalább az garantálható, hogy a dobozon szereplő és a tényleges összetétel megegyezik. A többi a vevőre van bízva, illetve arra, hogy a gyógyszerész milyen tájékoztatást ad neki.

Továbbra is bent lehetnek a patikákban tehát azok a készítmények is, amelyeknek összetétele rendben van, minősége pedig állandó, de gyógyhatást, ellentétben a reklámjaikkal, nem lehet tulajdonítani nekik.