Balog Zoltán a Külügyi és Külgazdasági Intézetben rendezett Családok a középpontban – Családpolitika lengyel és magyar szemmel című konferencián azt mondta, 2010 előtt a gyermekvállalás komoly szegénységi kockázat volt, ez azonban ma már nem így van, mivel Magyarország jelenleg a gdp négy százalékát költi évente családtámogatásra.
Elzbieta Rafalska, a Lengyel Köztársaság család- és munkaügyi, valamint társadalompolitikáért felelős minisztere bemutatta a Lengyelországban 2015-ben bevezetett 500+ programot, amelynek lényege, hogy a családok a második gyermek megszületésétől gyermekenként havonta 500 zlotyt, azaz mintegy 35 000 forintot kapnak a gyermek 18. születésnapjáig.
Jelenleg 2,7 millió családban 3,7 millió gyereknek jár a juttatás, amelynek célja a születésszám növelése és a szegénység felszámolása a legfiatalabb korosztályban – tette hozzá. Elmondta, hogy a program ellenzői attól tartottak, hogy a családok a pénzt felesleges dolgokra fogják költeni, de nem igazolódtak a félelmek, mert ruhára, oktatásra, egészségügyi kiadásokra fordították a támogatást.
Rafakska elmondta továbbá, hogy az 500+ programon kívül jár még a családoknak családi pótlék, egyszeri születési támogatás, úgynevezett gólyapénz, a fogyatékkal élő gyermeket nevelőknek ápolási juttatások, valamint szülői támogatások azoknak, akik például munkanélküliek vagy egyetemisták voltak a gyermekvállalás előtt.
Novák Katalin család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkár a konferencián rendezett kerekasztal-beszélgetésen azt hangsúlyozta, a családpolitikában józan hangokra, egyenes beszédre van szükség. El kellene érni, hogy minden ország kialakíthassa a saját szabályait, családtámogatási rendszerét anélkül, hogy az Európai Unió beleszólna – jelentette ki.
