Nem igaz, hogy politikailag érdektelenek, ahogy az sem, hogy liberálisak lennének: jobboldali és konzervatív irányba tolódik a magyar fiatalok politikai értékrendje Kárpát-medence-szerte – derült ki az MTA Politikatudományi Intézetének (PI) konferenciáján. Minél fiatalabb valaki, annál nagyobb eséllyel jobbikos, minél idősebb, annál valószínűbb, hogy MSZP-szimpatizáns lesz.
A PI munkatársai tavalyi felmérésében a hallgatók 4 százaléka mondta azt, hogy csak online felületeken foglalkozik politikai kérdésekkel, és mindössze 7 százalékuk azt, hogy sehogy. Ellenben 30 százalékuk hagyományos módokon – tüntetés, petíció, aláírásgyűjtés –, 59 százalék pedig online és a való életben egyaránt politizál valamilyen formában. Kiderült, hogy a fiatalok 51,6 százaléka használja politikai tájékozódásra a Facebookot, viszont csak harmaduk-negyedük formál aktívan véleményt rajta. Így egy aktívabb kisebbség uralja a politikai diskurzust a közösségi oldalon, a hangadók pedig főleg a rendszerrel elégedetlenek közül kerülnek ki.
A való életben a legtöbb passzív fiatal a kormánypártiak közül kerül ki, míg „hiperaktívak” legnagyobb arányban a Jobbik, az LMP és a baloldali kis pártok szimpatizánsai között fordulnak elő. Egyébként a Jobbik továbbra is elképesztően népszerű az anyaországi fiatal hallgatók körében, de ez az idő előrehaladtával valamelyest kopik – derült ki a BCE doktorandusza, Róna Dániel kutatásából. Róna felfedte: minél fiatalabb valaki a 18–29 közötti korosztályban, annál valószínűbb, hogy jobbikos. Míg a 18–21 évesek körében csaknem minden harmadik egyetemista Jobbik-szimpatizáns, addig az eggyel idősebb korosztályban ez már csak 22 százalék, de még így is ez a párt a legnépszerűbb. A kutató szerint ennek oka egyrészt az, hogy a Jobbik neve kevésbé használódott el, másrészt a komplett világmagyarázó ideológia mellett programokat és közösséget is kínálnak a fiataloknak. Ifjúsági tagozatuknak például több tagja van, mint a többi politikai formáció ifiszervezeteinek összesen, fesztiválok, sörözések, koncertek vonzzák őket a párt bűvkörébe.
A határon túli magyarok is jobboldaliak és konzervatívok, kicsit még erősebben is, mint az anyaországiak. A Kárpát-medence többi fiataljára vonatkozó eredményeket a Kisebbségkutató Intézet munkatársai szállították. Felvázolták: bár kevésbé izgatja őket a politika – a legérdeklődőbb vajdaságiak produkálják körülbelül a magyarországi érdeklődési szintet –, és alig pár százalékuk tagja valamelyik pártnak, értékrendjük viszonylag világos utat jelöl ki nekik. Egyrészt önbevallásosan is főleg az enyhén jobboldali kategóriába sorolták magukat, másrészt még a legliberálisabb vajdaságiak is jóval konzervatívabbak az uniós átlagnál például a melegházasság vagy a könnyűdrog-liberalizáció tekintetében. Minél fiatalabb és iskolázottabb valaki, annál nyitottabb ezekben a kérdésekben. A magasabb végzettségűek hajlamosabbak voltak magukat a jobboldalra sorolni. Itt a régiók szintjén is tapinthatók a különbségek: politikai nézeteik alapján a felvidékiek sorolták magukat a leginkább jobboldalra, míg erdélyi és vajdasági társaik a legkevésbé.
A határon túliakat érintő trendek egyébként alig valamiben különböznek az anyaországiaktól. Például egyre később és egyre kevesebb gyereket vállalnak, és ugyancsak sújtja őket a migráció, különösen a háború sújtotta országban élő kárpátaljaiakat, valamint a vajdaságiakat. Többségük egyébként kettős állampolgár, amit elsősorban a nyugat-európai letelepedést megkönnyítő eszköznek tekintenek.
