Jól fialó Pasa parki szomszédság

Csetényi Csaba a kormányzati kampányokra költött pénz 15 százalékát teheti zsebre.

Legalább 900 milliót, de akár 1,9 milliárd forintot is zsebre tehettek reklámközvetítői, illetve közzétételi díj címén Rogán Antal kabinetminiszter Pasa parki szomszédjának, Csetényi Csabának a cégei az október 2-i népszavazási kampánnyal és annak felvezetésével összefüggésben. A Miniszterelnöki Kabinetiroda közérdekűadat-igénylésünkre adott válaszából kiderült: a kormányzati kampányokban részt vevő médiaügynökségek a gazdasági reklámtevékenység alapfeltételeiről szóló 2008-as törvény értelmében az általuk elhelyezett hirdetések értékének 15 százalékára igényt tarthatnak reklám-közzétételi díjként.

Még a kormány saját bevallása szerint is elérte a nettó 5,9, vagyis a bruttó 7,5 milliárd forintot a népszavazást megelőző kampány. Ha csak a nettó összeget vesszük, az említett 15 százalékos közvetítői díjjal számolva 900 millió, bruttó összegnél pedig 1,1 milliárd forint juthatott Csetényi Csaba érdekeltségeinek, a Network 360 Reklámügynökség Kft.-nek és az Affiliate Network Kft.-nek.

Csakhogy a népszavazás előtti kampányidőszak reklámköltései és az ezt megelőző tájékoztatósorozat valószínűleg ennél többe, nagyjából 12-13 milliárd­ba kerülhetett.

Az „Üzenjünk Brüsszelnek!” szakasz például már a referendumot vezette fel, de jóval megelőzte a hivatalos kampányrajtot.

Csetényi Csaba érdekeltségei az október 2-i népszavazás előtt, tavaly december és idén augusztus között összesen csaknem bruttó 6,5 milliárd forintot kaptak, többek között a kabinetiroda kormányzati intézkedésekről szóló, lakossági tájékoztató hirdetéseivel kapcsolatos feladatok ellátására. Ezt követte augusztus 1-jén egy bruttó 2,4 milliár­dos szerződés, majd augusztus 19-én újabb 2,5 milliárdos, amit szintén ezzel a két céggel kötöttek. A második összegnél meg is nevezték, hogy a „kényszerbetelepítés ellen kezdeményezett népszavazásra vonatkozó kampány” feladataira fordítják, de a másik összeg is vélhetően ezt szolgálta, hiszen ott a „kormányzati intézkedések tájékoztató- és információs kampányaihoz kapcsolódó feladatok ellátása” volt a hivatalos megjelölés.

Nemrég pedig újabb szerződésről számolt be a Rogán Antal által vezetett Miniszterelnöki Kabinetiroda. A kampányhajrában, szeptember 27-én újra szerződtek az említett két céggel, az akkori vállalkozási keretszerződés nettó 787 millió forintról, vagyis bruttó újabb egymilliárdról szólt, és a feladat akkor is a lakossági kampánnyal kapcsolatos feladatok ellátása volt. Ha csak ezeket az összegeket nézzük, akkor 12,5 milliárd jön ki, amelyeknél a 15 százalékos reklámközvetítői díj 1,9 milliárdhoz közelít.

Nem csak ezekkel a szerződésekkel összefüggésben bukkantak fel a Rogán-szomszéd érdekeltségei. Júliusban például bruttó 1,8 milliárdos szerződést kötött a tárca a Network 360 Reklámügynökség Kft.-vel és egy másik társasággal, a Red Rock Musikproduktion GmbH nevű céggel „btl-tevékenységre” (ez a nem hagyományos eszközökön keresztüli kommunikációt jelenti), továbbá „sajtókampány lefolytatása, valamint kulturális rendezvények megvalósítása tárgyában”. Ennek a szerződésnek az időtartama három és fél hónapra szól, azaz körülbelül napi 18 millió forint juthat erre a feladatra, ha a teljes szerződési összeget felhasználják. Mint az Átlátszó megírta, ezt a keretet uniós kampányra költik. Például német nyelvű fotóalbum készül Magyarország kulturális-történelmi értékeiről, minimum 5000 példányban. De jut belőle sajtókampányra, legalább 40 perces dokumentumfilm és játékfilm készítésére, valamint ezekhez kapcsolódóan „pozitív tartalmú szerkesztőségi anyagok” megjelentetésére, kulturális és művészeti rendezvények megvalósítására is.

A népszavazás előtt kötött szerződések egy részét, például az augusztus előtti két vállalkozási szerződést bizonyosan abból a 25 milliárdos keretből fizették ki, amit tavaly augusztusban kötöttek kormányzati kommunikációs feladatok ellátására három konzorciummal. Egyik nyertes a Network 360 Reklámügynökség Kft. és az Affiliate Network Kft. társulása volt. A másik konzorcium egyik tagja egy Kuna Tibornak, Szijjártó Péter külügyminiszter jó barátjának tulajdonában álló társaság. Rogán Antal szomszédjának cégeihez hasonlóan a Trinity International Communications Kft. szintén egymás után nyeri el az állami megbízásokat. A tavalyi pályázat harmadik nyertese pedig a MindShare Médiaügynökség Kft. volt. Ez a 25 milliárdos kommunikációs keret, vagy annak nagy része, vélhetően mostanra kimerült, annak ellenére, hogy a keretmegállapodás időtartamát 2017. augusztus 10-ig, de „legfeljebb a keretösszeg kimerüléséig” a nyáron meghosszabbították. Ugyanis a Nemzeti Kommunikációs Hivatal közben új reklámpályázatot írt ki, azaz feltöltötték a kommunikációs kasszát.

Arról, hogy a 25 milliárd nagy része alig több mint egy év alatt mire ment el, illetve mekkora összegre és kikkel kötnek új kommunikációs szerződést, megkérdeztük a Nemzeti Kommunikációs Hivatalt, de lapzártánkig nem érkezett válasz. Harangozó Tamás (MSZP) pedig lapunknak arról számolt be, hogy mi­után közérdekű adatigénylésre sem adták ki neki a 25 milliárdos keret felhasználásának részleteit, pert indított a Nemzeti Kommunikációs Hivatallal, illetve a nyertes konzorciumokkal szemben.

Fidesz-közeli emberek, illetve cégeik nemcsak a közvetítői, hanem médiaoldalon is meglehetősen jól kereshettek. A népszavazással kapcsolatos hirdetési hadjáratban augusztusig az országos televíziós hirdetések háromnegyede az Andy Vajna tulajdonában lévő TV2-höz, illetve a TV2-csoporthoz került, míg például az országos online hirdetések esetében az Origo és a Habony Árpádhoz köthető Lokál, illetve a 888.hu szerepelt az élen. Tegnap az Index egyik népszerű blogján pedig arról számoltak be, hogy a berlini székhelyű Democracy Reporting International nevű szervezet felmérése szerint a népszavazással kapcsolatban az állami M1 tévécsatornán a hírek 91 százalékában támogatták a kormány álláspontját. Ez az arány a TV2-nél 83, az ATV-ben 65, az RTL-en 42, míg a Hír TV-n 36 százalék volt. A médiatanács az ezzel kapcsolatos kérdésre azt válaszolta, hogy az egyes médiaszolgáltatók a szerkesztői szabadságuk körében „szabadon dönthetnek a műsorszerkesztés, a hírszerkesztés, a hírek megválasztása tekintetében is”. (M. Cs.)