A kolozsvári táblabíróságon szeptember végén kimondott elsőfokú ítéletről keddi hírlevelében tájékoztatott a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a diszkriminációellenes eljárás elindítója. Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint az ítélet is bizonyítja: helyénvaló az a törekvésük, hogy biztosítsák a nyelvi jogokat az egészségügyben. Hozzátette: a betegek épsége, egészsége múlhat azon, hogy el tudják-e mondani panaszaikat az őket értő, nyelvüket beszélő személyzetnek.
A politikus megjegyezte, az RMDSZ annak a törvénybe iktatására törekszik, hogy az egészségügyben is törvény írja elő a kisebbségi nyelvhasználat jogát azokon a településeken, amelyeken egy kisebbség aránya meghaladja a jelenlegi nyelvhasználati küszöbértéket. Ez a küszöbérték jelenleg húsz százalék Romániában, de az RMDSZ azt is kezdeményezi, hogy csökkentsék tíz százalékra, és érvényesítsék a nyelvhasználati jogokat azokban a városokban is, ahol a kisebbség aránya nem éri el a tíz százalékot, de a közösség lélekszáma meghaladja az 5 ezer főt. Hozzátette, ez a törvénymódosítás 174 000 erdélyi magyar számára tenné lehetővé az anyanyelvű ügyintézést.
A székelyföldi Olasztelekről származó 17 éves lány február közepén egy baleset következtében került a kolozsvári gyermekkórházba, ahol az orvos elutasította, hogy tolmács útján beszéljen vele, és megszégyenítette hiányos romántudása miatt. A diszkriminációellenes tanács április elején megállapította, hogy nyelvi és etnikai alapú hátrányos megkülönböztetés történt, és az orvost 1000 lejre (70 ezer forint), a kórházat pedig 2000 lejre (140 ezer forint) bírságolta. Ezt a bírságot próbálta bírósági úton érvényteleníttetni a kórház.
