A hajléktalanok közül 10-11 ezer szállón keres helyet magának. Országosan, egy időben az utcai szolgáltatók nyilvántartásai szerint körülbelül 4000 ember tartózkodik éjszaka az utcán, a fővárosban – ahol körülbelül 6500 hajléktalan van – jelenleg 1200-1300 ember – mondta Győri Péter.
Közlése szerint országosan a szállók 85–100 százalékos kihasználtsággal működnek, Budapesten még több száz férőhely áll rendelkezésre, de vidéken és a fővárosban is tudnak még nyitni időszakos férőhelyeket.
Győri Péter elmondta, hogy a fővárosban lévő hajléktalan emberek döntő többsége ilyenkor, azaz a mostanihoz hasonló, hideg időben már szálláson van. Akik ezek után is kinn maradnak, azoknak egy része nagyon rossz, „tulajdonképpen döntésképtelen állapotban” van. Ezek az emberek nem tudják saját helyzetüket megítélni, nekik mentőre lenne szükségük. Budapesten néhány száz ilyen ember lehet – jegyezte meg.
Rajtuk kívül vannak azok, akik „lemerülnek ebbe a világba”, kihasználnak hajléktalanokat, belőlük élnek. Nekik nem érdekük szállóra menni. A számuk a fővárosban száz körül lehet.
A harmadik csoport a kunyhóban lakó embereké – mondta Győri Péter, hozzátéve, hogy bár ők nincsenek olyan nagy veszélyben, őket is rendszeresen látogatják az utcai szolgálatok. Rámutatott arra is, hogy a kihűléses halálesetek kétharmada lakásban történik, elsősorban vidéken, a kistelepüléseken élő idős, beteg emberek a veszélyeztetettek.
Győri Péter kitért arra is, hogy a közterületen élő hajléktalan emberek kétharmada a vidéki városokban van, ezért itt fordulnak elő nagy többségében a közterületi kihűléses halálesetek. Hangsúlyozta, hogy a hideg idő beköszöntével „nagy lakossági odafigyelésre van szükség”, a hajléktalandiszpécseri telefonszámokon lehet segítséget kérni rászoruló emberek számára.
