Úgy sikkasztott a cége, hogy ő nem tudott róla

A tavaly bedőlt Hungária Értékpapír vezetője azt mondja, hogy ő a stratégiát tervezte.

Tavaly, a Buda-Cash bedőlése után a Hungária Értékpapír Zrt. volt a második dominó. A brókerbotrány legkisebb szereplője közel 10 000 embert károsított meg, a Quaestorhoz hasonlóan vállalati kötvényeket bocsátottak ki, ingatlanbefektetésekre és más üzletekre hivatkozva. Valójában semmilyen üzleti tevékenységet nem folytattak. A gyanú szerint pilótajátékszerűen működött a cég: magas hozamot ígértek az ügyfeleiknek, akiket vélhetően az újonnan becsábított ügyfelek pénzéből fizettek ki. A Hungária Értékpapírnál a hatóság 300 millió forintos visszaélést állapított meg, a brókercég tulajdonosainak másik cégén, a Biztonság Trade Kft.-n keresztül lapátolhatták ki a pénzt maguknak. Sokmilliárdos kárt okoztak, köztük több állami szervnek: a Földművelésügyi Minisztérium 410 millió forintot veszített, Fót és Alsónémedi 1-1 milliárdot.

Az ügyben idén júliusban emeltek vádat, összesen hat ember ellen, köztük S. István igazgató ellen. Elsőrendű vádlottként őt pénteken hallgatta ki a Budapest Környéki Törvényszék, ahol azt mondta, hogy stratégiaépítéssel foglalkozott, a részleteket ráhagyta beosztottjaira – legalábbis így idézi az MTI.

S. István, a Hungária cégcsoport vezetője és egyik tulajdonosa a bíró kérdésére azt mondta, az ellenőrzési jogkörét nem gyakorolta, szinte 100 százalékban delegálta munkatársaihoz.

Aláírtam, amit a szakemberek elém tettek. Nem győződtem meg arról, hogy valós adatokat tartalmaznak-e. Megbíztam kollégáimban.

Ezért ő nem is foglalkozott a céggel, állítása szerint a munkatársai nem is szóltak neki, hogy baj van. Azt hitte, rendben mennek a dolgok.

A bíróság előtt laza hierarchiával működő cégként írta le a Hungáriát, ahol nem is próbálta meg a vezérigazgatói szerepet „erőszakosan” betölteni. Az irányítás nem kézi vezérlésre, hanem együttműködésre épült. Ez ellentmondott más tanúk vallomásának, akik azt mondták, hogy szigorú, erőskezű vezető volt. Az ügyész is emlékeztette erre, S. István annyit mondott:

Nem ismerek magamra!

Arra, hogy a cég hiányát az ügyfelek pénzével pótolták volna ki, azt mondta, hogy nem tud ilyenről.

A bíró a kötvénykibocsátások kapcsán idézte a tőkepiaci szakértő véleményét, amely a cégcsoport több tagjával kapcsolatban megállapította: érdemi gazdasági tevékenységet nem végzett, se a kamat, se a tőke visszafizetésére nem volt reális esély. Egyes beszámolók adatai nem a valóságos adatokat tükrözték, folyamatos volt a pénzkivonás. Ezt S. István tagadta, védője pedig kifogásolta, hogy a pénzek útját nem követték le a nyomozás során, így nem tudni, hogy hol van.

A hiányt egyébként az extra kamatok kifizetésével indokolta, szerinte a kettő értéke fedi is egymást. Ha viszont azoktól nem kérik vissza a pénzt, akik extra kamatot kaptak, akkor nem lehet kifizetni a károsultakat.

A tárgyaláson szóba került az 1997–98-as válság miatti 400 milliós vagyonvesztés, amely a vád szerint elindította az ügyfélszámlák dézsmálását. Ezzel kapcsolatban az elsőrendű vádlott azt mondta: nagyon kínos történet, ugyanis vezető és tulajdonostársát, a másodrendű K. Lászlónét zsarolhatták meg, életveszélyes fenyegetéseket kapott, és mire az elsőrendű vádlott minderről tudomást szerzett, már megtörténtek kifizetések.

A titkosszolgálatok segítségét kellett kérnem, hogy valakit kivonjanak a forgalomból – jegyezte meg S. István. A további bírói kérdésekre, így azzal kapcsolatban, hogy tettek-e feljelentést a zsarolás miatt, csak azt ismételgette: ez nagyon kényes téma.

Az eljárás nagy részében tagadta bűnösségét és leszögezte, hogy nem dézsmálta az ügyfélszámlákat, a cégcsoport nevében nem kötött olyan szerződést, amiről tudta, hogy nem akarja, vagy nem tudja teljesíteni. A források felhasználásáról nem rendelkezett, az ellenőrzés elmulasztása vagy akár a gazdasági sikertelenség pedig nem bűncselekmény.

A büntetőper következő tárgyalásán várhatóan folytatódik a vádlottak meghallgatása. Elsőfokú ítélet hozzávetőleg egy év múlva lehet.