Emlékeztetett arra, hogy a Magyar Nemzeti Arcvonal nevű szervezet vezetője a közelmúltban gépkarabéllyal megölt egy rendőrt Bőnyben. Szerinte ez egy olyan jelenségre – egy „kiterjedt, veszélyes, szélsőséges, félkatonai szervezkedésre” – hívta fel a figyelmet, aminek a végére kell járni.
Fel kell tárni, hogy van-e, és ha igen, milyen politikai, pénzügyi vagy bármilyen kapcsolat ilyen paramilitáris szervezetek és „egyes szélsőséges parlamenti pártok” között – mondta Halász János.
A sajtótájékoztatón szintén részt vevő Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója bevándorlásügyben hangsúlyozta: arra hívják fel a kormányt, hogy a következő időszakban is minden lehetséges eszközzel lépjen fel a kényszerbetelepítés ellen.
A politikus szerint a terrorveszély állandósult Európában, a kötelező kényszerbetelepítés terve ugyanakkor nem került le a napirendről, „Brüsszel továbbra is erőlteti”. Három hét múlva lesz a következő EU-s csúcstalálkozó, amelyen várhatóan ismét tárgyalnak a témáról – közölte, fontosnak nevezve ezért, hogy a kormány minden eszközzel, határozottan, az eddigi álláspontját megerősítve fellépjen a kötelező kvóták ellen.
Csalódást okozó volt – folytatta Hidvéghi Balázs –, hogy az ellenzék nem támogatta a betelepítéssel kapcsolatos alkotmánymódosítást. Világossá vált, kire lehet és kire nem lehet számítani ezekben a kérdésekben – mondta, úgy fogalmazva, hogy a Jobbik, ugyanúgy, ahogy az MSZP és a DK, szembefordult a választóival.
A kommunikációs igazgató jelezte egyúttal, várják az Alkotmánybíróság döntését arról, hogy a jelenlegi alaptörvényszöveg önmagában biztosítékot jelent-e a betelepítés ellen vagy sem.
A letelepedési kötvények okozta kárról szóló sajtóhírekre Halász János kérdésre úgy reagált: nem igaz, hogy kára lett volna a költségvetésnek, „az elmúlt három évben egyetlen fillért sem kellett kifizetni letelepedési kötvénnyel kapcsolatosan”.
