A közlemény szerint az október 1. és november 8. közötti felmérés során több mint 440 ezer lakásban és 500 bentlakásos intézményben 1,5 millió kérdőívet töltöttek ki. A mintába került címek 92 százaléka szolgáltatott adatokat a KSH-nak, a többi esetben azért nem született eredmény, mert a számlálóbiztosok többszöri felkeresés ellenére sem tudták felvenni a kapcsolatot az ott élőkkel, a kijelölt cím pontatlan volt, illetve nyelvi vagy egészségi probléma akadályozta a válaszadást.
A kérdőívet október 1. és 9. között az interneten is ki lehetett tölteni, a kijelölt háztartások 18 százaléka adott választ ebben a formában. A legtöbb online kérdőív Budapestről és Pest megyéből érkezett vissza a hivatalhoz – írták.
Október 10. és november 8. között a háztartásokat számlálóbiztosok keresték fel, akik laptop vagy tablet segítségével rögzítették a válaszokat. Ebben a második szakaszban a nyugati megyékben zajlott a leggyorsabban a felmérés. A legtöbben (97 százalék) az észak-alföldi régióban töltötték ki a kérdőíveket, a legkevesebben (85 százalék) a közép-magyarországi térségben – olvasható a közleményben.
Közölték azt is, hogy az idén először a mikrocenzus kérdőívcsomagja a kötelező lakás- és személyi kérdőívek mellett öt tematikus kiegészítő kérdőívet is tartalmazott. A háztartásoknak a kiegészítő kérdéssorok egyikét – társadalmi rétegződés, foglalkozások presztízse, szubjektív jóllét, egészségproblémából fakadó akadályozottság vagy nemzetközi vándorlás – kellett kitölteniük, a válaszadás ezekre önkéntes volt. Kiegészítő kérdőívből mintegy 304 ezer érkezett vissza a hivatalhoz, a legtöbben a társadalmi rétegződésre vonatkozó kérdőívet töltötték ki.
Hozzátették, a KSH már megkezdte az adatok feldolgozását, az első eredmények várhatóan 2017 májusában lesznek elérhetők.
A mikrocenzust a tízévenként rendezett népszámlálás félidejében tartják, célja, hogy felmérjék az eltelt öt év társadalmi változásait. Ezáltal a KSH adatokhoz jut a népesség nagyságáról és összetételéről életkor, nem, családi állapot, iskolai végzettség, foglalkoztatottság, nemzetiség és számos más demográfiai mutató alapján, továbbá képet kap a lakásállomány főbb adatairól is.
