– Alighanem akárcsak a miniszterelnök, önök is elégedettek az amerikai választás eredményével.
– Nem irigylem az amerikai népet, ugyanis két rossz közül kellett választania, ez pedig bizonyos mértékig tükrözi az amerikai társadalom állapotát. Az biztos, hogy Hillary Clinton elnöksége Magyarországra nézve végzetes lett volna. A két katasztrofális jelölt közül a kevésbé rossz győzött, egyelőre azonban csak remélni tudjuk, hogy Trump politikája találkozik majd Magyarország érdekeivel.
– Trump megválasztása sokakat meglepett. Mit gondol, mik voltak megválasztásának fő okai, mi motiválta az amerikaiakat?
– Bebizonyosodott, hogy még a világ egyik nagyhatalmában is általános a társadalmi elégedetlenség az uralkodó elittel szemben. Az eredményből az is kiderült, hogy az ideológiailag elkötelezett közvéleménykutatók a fősodrú amerikai média segítségével saját magukat is becsapták. Nem működött a klasszikus trükk, a hamis statisztikák sulykolása nem érte el a célját, Clinton megválasztását. Láttunk ilyet Magyarországon is, mikor a 2009-es európai parlamenti választás előtt a közvélemény-kutatások többsége a Jobbik népszerűségét 2 és 4 százalék között mérte, majd a választók 15 százaléka szavazott ránk. Szociológusként ismerem a közvélemény-kutatási módszertant, nehéz elképzelnem, hogy egy szakmailag alapos felmérés ilyen különbséget adjon ki. A Trump megválasztását követő döbbenet mögött tehát nem pusztán az amerikai néplélek áll, még kivételesen nagy számú titkolózó szavazó esetén is lehet pontos eredményeket mérni. Visszaütött az aljas, lejárató kampány is. Lehet, hogy korábban hoztak eredményeket a vélt vagy valós magánéleti ügyekre felépített botrányok, bebizonyosodott azonban, hogy ezt a stratégiát az amerikai emberek is egyre kevésbé tolerálják, sőt inkább büntetik. [Az interjú a Vona Gábor ellen irányuló újabb lejárató kampány előtt készült – a szerk.]
Trump megoldhatja Szíriát és Ukrajnát
Az Orbán Viktor miniszterelnök tusnádfürdői beszédében Donald Trumpnak küldött pozitív jelzés jó alap lehet a megválasztott amerikai elnök tanácsadóival korábban megkezdett párbeszéd folytatásához – nyilatkozta lapunknak Németh Zsolt. Az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke pragmatikusabb amerikai külpolitikára lát esélyt, amely nem érzi majd szükségét, hogy európai uniós tagországokat emberi jogokból, jogállamiságból kioktasson, s amely a kölcsönös tisztelet elve alapján partnerséget próbál építeni Oroszországgal is.
– Egyre több elemzés mutat rá, hogy a kampányidőszakban még radikális Trump megválasztása óta jóval visszafogottabb. Lát esélyt arra, hogy az említett uralkodó elittől függetlenedjen az Egyesült Államok következő elnöke?
– Milliárdos üzletemberként, a Clinton család egykori partnereként Trump is az elit része, csak alapvetően más stílust képvisel. Az még a jövő kérdése, hogy programjából mit és hogyan valósít meg, radikális változás azonban egyhamar nem várható. Az Egyesült Államokban azonban az elnök csak báb, ráadásul nem hinném, hogy Trump az adminisztráció minden döntéshozóját egyszerre lecserélje. A kampányban használt, kemény hangvétel tudatos politikusi stratégia volt.
– Itt érezni némi párhuzamot a Jobbik és Trump között. Ráillik Trumpra az a Jobbik-jelenség, hogy egy radikális kampányt követően enyhülő politikai fordulat várható?
– A megválasztását követő nyilatkozatai alapján bizonyosan. Azt azonban fontos hangsúlyozni, hogy Trump a gazdaságból érkezik, a politikájáról tehát azon túl, amit a kampányában elmondott, semmit nem tudni. A Jobbik politikájában bekövetkezett változás természetes fejlődés eredménye, s ha tippelnem kell, Trump esetében is hasonló jelenség várható. Magyarországnak egyébként ez az érdeke, nem pedig az, hogy az Egyesült Államok élén radikális vezető álljon.
– Attól nem tart, hogy a radikális él elvesztésével a Jobbikot elitkonformizmussal vádolják majd?
– Nem. Szerencsére nagyon messze vagyunk mi a szó klasszikus értelmében vett elittől, már ha e jelző alatt a jelenlegi Fidesz-kormányt és gazdasági holdudvarát értjük. Mi velük ellentétben a földön járunk, és az emberek között élünk. A jobbikos közösségben nem a pénz és a hatalom jelenti a kohéziót. A kormánypártiakkal ellentétben nem élünk luxusban, nem helikopterezünk, nem harácsolunk, és alapvető motivációnk a magyar társadalom egészének felemelése, nem egy jobbikos „újarisztokrácia” létrehozása. Ez hatalmas különbség, mert jelenleg ez utóbbi zajlik, nagyon is tudatosan a Fidesz részéről: egy saját, újgazdag szűk társadalmi réteg megteremtése, amelyre hatalmát építheti. A másik oldalon pedig igyekeznek kilúgozni a társadalmat, aminek lényege, hogy az emberek legyenek immunisak a politikára, ne foglalkozzanak vele, csak a bulvár szintjén. Így válhat egy gondolkodó nép céltalan tömeggé, amely nem képes a következetes számonkérésre például a választások során. Mi mindennek az ellenkezőjét akarjuk.
– Orbán Viktor miniszterelnök ugyanakkor előrelátó volt, mikor már a választási kampány időszakában kiállt Trump mellett. Ön szerint mennyiben fogja ez segíteni az Egyesült Államok és Magyarország közötti kapcsolatokat?
– Nincsenek illúzióink, nem hiszem, hogy rövid távon jelentős áttörés várható az amerikai– magyar kapcsolatokban. Bízunk benne ugyanakkor, hogy a kapcsolat kedvező irányba mozdul majd. Orbán bizonyára sűrűn fogja emlékeztetni az amerikai diplomáciát, hogy Trump megválasztása előtt gesztusokat tett, s ennek természetesen lehetnek kedvező következményei. Fontos azonban, hogy a helyén kezeljük ennek a jelentőségét. Míg ugyanis a diplomáciában ez fontos üzenet, a két ország közötti gazdasági, politikai vagy katonai kapcsolatokat tekintve teljesen irreleváns.
– A kormány azonban jóval Orbán Viktor Trump melletti kiállását megelőzően hozzálátott a kapcsolatok kiépítéséhez. A Századvég közreműködésével 2014-ben a Miniszterelnökség republikánusközeli lobbistáknak adott megbízást a magyar érdekek washingtoni képviseletére. Ennek sem lesz valós hozadéka a két ország közötti kapcsolatokban?
– Ezekről az ügyekről csak annyit tudni, amit a sajtó eddig kiderített, tényekkel alig-alig találkozunk, nem látunk a kulisszák mögé. Ami a kormány amerikai kapcsolatait illeti, itt is megfigyelhető a fideszes kommunikáció és a konkrét tettek közötti különbség. Míg a nyilvánosság előtt itthon a kormány vádaskodik, és rendre kioktatja az Egyesült Államokat, a valóságban feltétel nélkül kiszolgálja az atlantista érdekeket – legyen az szabadkereskedelmi megállapodás vagy beavatkozás egy katonai konfliktusban. Érdemes tehát megfogadni Orbán Viktor tanácsát, aki maga monda: arra kell odafigyelni amit csinál, s nem arra, amit mond.
– Korábban jelentek meg arról hírek, hogy a Republikánus Párt meghívására a Jobbik politikusai az Egyesült Államokban jártak. Mit ígér a republikánus győzelem a pártjuk számára?
– Valóban, több párttársunk is járt már az Egyesült Államokban, vannak, akik többször is. A Jobbik konszenzusra és a korrekt kapcsolatok kialakítására törekszik az Egyesül Államokkal, ahogyan más nemzetekkel is. Szerintünk nem a korábban említett orbáni retorika vezet eredményre, hanem a határozott, de konszenzust kereső politika. Ezt pedig a gyakorlat igazolta. A pökhendi, kioktató és elutasító stílust kerülő fellépésünkre nyitott, érdeklődő válaszokat kapunk. Ennek köszönhetően a Jobbik és az Egyesült Államok közötti kapcsolatban történtek pozitív változások, és a Republikánus Párt többségével további kedvező fejlemények várhatók.
– Milyen jellegű pozitív változásokra gondol?
– Korábban elképzelhetetlen volt, hogy a Jobbik politikusai egy amerikai nagykövettel találkozzanak. De más országok is kezdeményeztek ilyen találkozókat, amelyek az Egyesült Államokkal szoros szövetségben állnak. Megszűnt az a korábban tapasztalt zsigeri elzárkózás ez országok részéről, hogy „lerendezzük őket egy nácizással, és továbblépünk”.
