Kemény küzdelmet folytat az Európai Bizottság (EB), hogy megteremtse a szükséges támogatást az Európai Ügyészség (EPPO) életre hívásához. A jogérvényesülésért, a fogyasztópolitikáért és a nemek közötti esélyegyenlőségért felelős biztos, Vera Jourová egyenként keresi fel ezekben a hetekben a javaslattal szemben szkeptikus tagországokat. Hétfőn Magyarországra is ellátogatott, hogy megpróbálja csillapítani az ellentéteket a hét második felében megtartandó bel- és igazságügyi tanács ülése előtt. Noha kollégái közül többen is lehetetlen küldetésnek nevezték a magyar kormány álláspontjának a megváltoztatását, lapunknak a biztos azt mondta, ő egészen az utolsó pillanatig optimista, s hisz abban, hogy a javaslatot jövőre elfogadják az Európai Tanácsban.
2013-ban tizenegy ország parlamentje, köztük a magyar Országgyűlés is úgynevezett sárga lapos eljárást kezdeményezett az EB eredeti javaslata ellen annak felülvizsgálatáért, Jourová szerint azonban – aki portfólióját Viviane Reding korábbi biztostól örökölte meg 2014 végén – az azóta eltelt időben sokat alakítottak a tervezeten. Az EPPO-nak egy olyan változatát dolgozták ki, amely immáron decentralizált, nem veszi el az adott államok hatóságainak jogkörét, viszont lehetővé teszi, hogy hatékonyan lépjenek fel az uniós pénzekkel kapcsolatos csalások, a korrupció és az áfacsalások ellen. Erre pedig nagy szükség van. Becslések szerint ugyanis a határokon átnyúló csalások miatt Európa-szerte legalább évi 50 milliárd euró áfabevételtől esnek el a nemzeti költségvetések, és a statisztikák alapján hiába tesz javaslatokat korrupciógyanús ügyekben az OLAF (a Csalás Elleni Európai Hivatal), a tagállamok azok jelentős részét figyelmen kívül hagyják. A biztos nyomatékosította: minden kritikát fontos meghallgatni, de nem akarja, hogy olyan szervezet jöjjön létre, amely az eredeti célokat nem tudja teljesíteni. Az Európai Ügyészségnek képesnek kell lennie arra, hogy eljárásokat indítson, és ha a nyomozás alapján úgy látják, bűncselekmény történt, az adott ügyet büntetési tétel javaslatával együtt tovább kell hogy adhassák a bíróságoknak.
Az EPPO témája szerepel majd a december 8-i bel- és igazságügyi tanács ülésén. A biztos arra számít, hogy Magyarország alighanem kritizálni fogja a jelenlegi tervezetet is, ugyanakkor bízik abban, hogy a tárgyalások folytatása mellett teszi le a voksát. Erre azért is van nagy szükség, mert két uniós tagállam (Hollandia és Svédország) korábban már jelezte, hogy az EPPO-ról nem is hajlandó egyeztetni. – Nagyon fontos, hogy minél több országot tudjunk az ügy mellé állítani, különösen fontosak számomra a kohéziós alapból támogatott államok, mint Magyarország is – tette hozzá. Azt nem lehet tudni, hogy pontosan mikor lesz szavazás az Európai Ügyészségről az Európai Tanácsban, de a döntés feltehetően tavasszal várható.
###HIRDETES2###
Kérdésünkre, hogy a brexit és a migrációs válság közepette biztosan alkalmas időpont-e a mostani, hogy a tagállamokat arra kérje Brüsszel, adják fel szuverenitásuk egy részét, a biztos azt válaszolta: éppen a „nehéz idők” miatt kell többet tenni az eddiginél azért, hogy ellenőrzött formában történjen meg az adófizetők pénzének elköltése. Hiszen az EU-ban nagy problémát jelent, hogy nincsen bizalom az uniós intézményekkel szemben.
Polttal is találkozott
Vera Jourová egy napot töltött Magyarországon, részt vett a parlament európai ügyek bizottságának ülésén, majd találkozott a kormány több tagjával, valamint Polt Péter legfőbb ügyésszel is. Közben az MTI szerint Trócsányi László igazságügyi miniszter Hágában (ahol holland kollégájával, Ard van der Steurrel találkozott) éppen arról beszélt, nem szükségszerű az Európai Ügyészség felállítása, ugyanis jelenleg is megvannak azok a keretek, amelyeken belül fel lehet lépni a korrupcióval szemben. (MN)
