Bakondi György azt mondta, hogy ez nem feltétlenül fegyveres beavatkozást jelent, hanem például a szövetség felderítő, logisztikai, képzési és haditengerészeti képességeinek használatát.
Hozzátette: a NATO kollektív védelmi testület, amelynek a migráció szempontjából kritikus helyzetben lévő Törökország is tagja.
A továbbiakban elmondta: Európában, elsősorban a balkáni útvonalon a tél okán csökkent a migrációs nyomás, ám még így is naponta száz-százötvenen érkeznek Szerbiába, a görög szigeteken válsághelyzet alakult ki, és Olaszországban is feltorlódtak a tengeren át érkezők. A magyar határokhoz is folyamatosan érkeznek, elsősorban a vasúti határátkelőhelyeken gyakori a határsértések száma – sorolta.
Bakondi György a Kossuth rádió 180 perc című műsorában azt is mondta, hogy érezhető a nyugat-európai politikusok álláspontjának változása. Angela Merkel német kancellár legutóbbi nyilatkozatából is az derül ki, hogy egyre inkább fontosnak tartja az EU külső határainak védelmét, mert nem ismétlődhet meg a 2015-ös nagy migrációs hullám. Magyarország abban érdekelt, hogy a német és osztrák politika álláspontja ebbe az irányba változzon – közölte a főtanácsadó.
