Budapest főpolgármestere a Klubrádió kedd reggeli műsorában elsőként sajnálatát fejezte ki és mielőbb gyógyulást kívánt a 2-es metróvonalon történt balesetben megsérülteknek.
Hétfő reggel a Pillangó utcai állomásnál egy érkező metrószerelvény nekiütközött az előtte lévő, már az állomás peronja mellett álló vonatnak. A balesetben tízen megsérültek.
Tarlós István elmondta: a baleset ügyében az üzemeltető BKV mellett a közlekedési hatóság is vizsgálatokat végez, a rendőrség pedig nyomoz. Számára az a legkülönösebb a balesetben, hogy az állomáson bent lévő szerelvényt egy másik egyszerűen utolérheti – jegyezte meg.
Arra a felvetésre, hogy az Alstom-szerelvényekkel kapcsolatban a Metróért Egyesület pénteken levélben fordult hozzá, Tarlós István azt mondta, nem érti, hogy miért nem az üzemeltetőnek küldték. A Városháza sem megelőző karbantartást, sem pályamunkát, sem diszpécseri tevékenységet nem végez, ha valamilyen problémát észleletek, azt az üzemeltetőnek kellett volna jelezni – tette hozzá. Megjegyezte azt is, hogy a levelet hétfőn vette kézhez, két hétig nem dolgozott ugyanis bokatörése miatt.
Tarlós István ellenzéki kijelentésekre reagálva közölte: az Alstom-szerelvényeket akkor kellett volna kritizálni, amikor 2005–2006-ban megrendelték ezeket a szerelvényeket és leszerződtek rájuk. Ellenzéki politikusok megpróbálnak összefüggést teremteni olyan estek között, amelyek között semmiféle összefüggés nincs – fogalmazott. Van az új 4-es metró, egy felújított 2-es metró és van egy negyven éve avuló, „teljesen lerobbant állapotban lévő" 3-as metró, amivel 36 évig nem csináltak semmit. Az esetek között nincs összefüggés, ez egy erőltetett politikai retorika – jelentette ki a főpolgármester.
Azt mondta, a 4-es metróban legutóbb egy papírdarab miatt keletkezett füst, a 3-as metrón nem történt baleset, a hétfői, a 2-es metróvonalon történt esetnek pedig egyelőre felderítetlen az oka.
A 3-as metróvonal infrastrukturális felújításáról szólva a főpolgármester arról beszélt, hogy egyesek foggal-körömmel védik a mérnökárat messze meghaladó árajánlatokat, és ugyanúgy védik a felújítási keret felső limitjét. 137,5 milliárd forintból nem lehet 170 milliárdot kifizetni, mert az fedezet nélküli kötelezettségvállalás lenne – hívta fel a figyelmet Tarlós István. Úgy fogalmazott: „amíg ez a folyamat tart, hogy konokul ragaszodnak egyesek a 137,5 milliárdos felső limithez, és (...) konokul védik az ezt messze meghaladó árajánlatokat, addig a főváros tehetetlen helyzetben van önhibáján kívül”.
