Vizes játszma: mire elég a csökkentett deutérium?

A speciális vizet megint rákgyógyszerré szeretnék minősíttetni. Megnéztük, van-e új a nap alatt.

Aligha van olyan rákbeteg, aki ne hallott volna azokról a csökkentett deutériumtartalmú vizekről, amelyekben gyártóik szentül hisznek, ám hatásosságukat ez idáig igazolni nem tudták. Múlt héten a Preventa vizekben utazó Hyd Pharma Zrt. jelentette be: hamarosan megkezdődhetnek azok a klinikai kutatások és fejlesztések, amelyek igazolhatják portékái erejét. Ahogy közleményükben fogalmaznak: „A csökkentett deutériumtartalmú készítmények alacsony költségű, új terápiás eszközként alkalmasak lehetnek a rák megelőzésére, hatékonyabb kezelésére, és rövid időn belül a daganatos halálozás jelentős csökkenését eredményezhetik.” Ezt szeretnék most igazolni.

Közleményükben rögzítik, hogy a magyar rákgyógyszer klinikai kutatására és fejlesztésére a hazai tőzsdén jegyzett FuturAqua Nyrt.-vel már kötöttek is együttműködési megállapodást: ez a cég lesz az, amely 400 millió forintnyi forrást biztosít, részben kutatás-fejlesztési pályázatból, részben tőkepiaci forrásbevonásból. Ha tényleg terveznek ilyesmit, akkor szükség is lesz külső forrásra, ugyanis a 100 milliós jegyzett tőkével rendelkező cég a tavalyi évet mindössze 4 milliós nettó árbevétellel zárta, ehhez pedig több mint 30 milliós veszteség társult. A lehetőségek még akkor is szerények, ha számolunk leányvállalataival is.

Lapunk 2016. december 7-i számában „Vizes játszma: mire elég a csökkentett deutérium?” címmel megjelent írásunkban megalapozatlanul állítottuk, hogy a HYD Pharma a szlovák gyógyszerészeti hatóság által kiadott engedélyével végezhető vizsgálat az EU Klinikai adatbázisában nem szerepel, mert ott regisztrálták; továbbá valótlanul állítottuk (az EU Gyógyszerügynökség nyilvántartására utalással), hogy 20 éve prosztata és vastagbélrák kapcsán kapott engedélyt a HYD Zrt. elődje, de a vizsgálatokat soha nem kezdték meg, mert megkezdődtek 1995-ben a vizsgálatok, de 2001-ben felfüggesztette azt az OGYI, mert öt év alatt nem sikerült a tervezett betegszámot elérni és nem nyert bizonyítást a készítmény hatékonysága.

A társaság idén áprilisban kelt könyvvizsgálói jelentéséből egyéb érdekesség is kiderül: az, hogy a korábbi könyvvizsgáló, miután nem igazán tudott meggyőződni a könyvelés megfelelő mivoltáról, visszaadta megbízatását, úgymond lemondott. Az új könyvvizsgáló már a hibákat is megállapította, egyebek közt azt, hogy a ténylegesen rendelkezésre álló törzstőke összege a könyv szerinti értéket jelentősen alulmúlta. Amiatt, hogy cég beszámolójáról szóló korábbi könyvvizsgálói jelentés nem felelt meg az előírásoknak, a Magyar Nemzeti Bank április végén átmenetileg fel is függesztette a társaság részvényeinek tőzsdei kereskedését, és csak júniusban engedte vissza a piacra. Persze a sajátos könyvelés nem zár ki semmit, megeshet, hogy lesz az a tőkepiaci forrás vagy kutatás-fejlesztési pályázat, amely épp a csökkentett deutériumtartalmú vízben látja a fantáziát. 

Felszínen maradnak

Nem a Preventa nevű vizet előállító Hyd az egyetlen csökkentett deutériumos cég, amelyet a GVH megtévesztő állítások miatt bírságolt: a versenyhivatal tavaly más vállalkozásoknak is odacsapott amiatt, mert rákbetegeket megtévesztve népszerűsítették portékáikat. A 105-Deuterium Water Balance elnevezésű terméket gyártó Bio-Herb Kft.-t 1,3 milliós bírsággal sújtották amiatt, mert hamis gyógyhatást tulajdonított termékének, a szintén csökkentett deutériumtartalmú vízben utazó Qlarivia vizet készítő Labornite Kft. ugyancsak tavaly kapott 1,5 milliós büntetést. A versenyhivatal nemcsak a vizes cégeket bírságolja rendszeresen, hanem egyéb ügyekben is eljár, bár úgy tűnik, túlzottan nagy visszatartó ereje az ismételt büntetésnek sincs feltétlenül. Az egyik legnagyobb gond az, hogy hiába bírságolják milliókra ezeket a cégeket, hatalmas árbevételük miatt a büntetésnek nem sok foganatja van.

Ha a speciális víznek valóban van daganatellenes hatása, akkor azt éppen ideje lenne igazolni, aki ugyanis megalapozatlanul állít ilyet, azt csúnyán megbünteti a Gazdasági Versenyhivatal.

Ez a céggel, pontosabban annak leányvállalatával, a Hyd Rákkutató és Gyógyszerfejlesztő Kft.-vel már többször meg is történt: 2009 márciusában 5 milliós bírságot kapott megtévesztő állításokért, tavaly januárban pedig már 30 milliós volt az összeg, amelyet azért szabtak ki, mert a víznek megalapozatlanul tulajdonítottak gyógyhatást a reklámok. És noha a GVH csak tavaly jutott el a büntetés kiszabásáig, a történet már nem volt friss: az intenzív kommunikációs tevékenység, amely miatt odacsaptak, még 2012-ben és 2013-ban zajlott, nem kis eredménnyel – ezt a két évet a vállalat 758 és 693 millió forintos nettó árbevétellel zárta. Ezt követően vélhetően már nem fogytak olyan jól a vizek, de azért tavalyelőtt is sikerült 435 milliós, tavalyi pedig 283 milliós nettó árbevételre szert tenni. A reklám tehát jól jön a cégnek, szóljon akármiről is.

Miután múlt heti közleményében a Hyd Pharma azt írta, hogy a nemzetközi sztenderdeknek megfelelő klinikai kísérlet lefolytatásához már korábban felállította szakértői csapatát, krónikus limfoid leukémiás betegeken végzett vizsgálatuk pedig várhatóan 2017 első negyedévében elindulhat Szlovákiában, Belgiumban és Szerbiában, összesen hét centrumban, szerettük volna megtudni, hogy a cég rendelkezik-e már az ehhez szükséges hatósági engedélyékkel. Pláne mert az Európai Gyógyszerügynökségnél nyomát sem találtuk annak, hogy ilyen jellegű klinikai vizsgálatot regisztráltak volna. Egyedül arról szereztünk tudomást, hogy ilyen jellegű engedélykérelmet Szlovákiában már valóban beadtak. Ilyet egyébként nagyjából húsz éve itthon is nyújtottak már be, méghozzá prosztata- és vastagbérrák kapcsán, az engedélyt meg is kapták, de mint az Európai Gyógyszerügynökség nyilvántartásából kiderül, a vizsgálatokat soha nem kezdték meg.

A cég a hazai hatóságnál nagyjából tizenöt éve próbálkozott azzal is, hogy állatgyógyászati célra szánt készítményét – amelyet valóban regisztrált az európai szerv, a nyilvántartásában tényleg szerepel – emberi gyógyszerként törzskönyveztesse, ám ezt a humánvizsgálatotok lefolytatása nélkül értelemszerűen nem lehet megtenni. Az ügyről kérdeztünk onkológusokat is, valamennyien ugyanazt a választ adták: azokat az állításokat, amelyeket a vállalat tesz a csökkentett deutériumtartalmú víz rákmegelőzésével és a betegség hatékonyabb kezelésével kapcsolatban, semmilyen tudományos bizonyíték nem támasztja alá. Egyikük sejteni véli azt is, miért épp a krónikus limfoid leukémiás betegeken próbálnának bizonyítani: azért, mert ez a daganattípus nagyon hosszú, szerencsés esetben húsz-huszonöt éves lefolyású, kezelni sem kell folyamatosan, csak ha indokolt.

Hogy a pletykákon túl részleteket is megtudjunk, megkerestük azt a gyógyszerkutatási szolgáltatót, amely a bejelentés szerint a klinikai vizsgálat menedzselésével foglalkozna, de vezetőjük szerződésükre hivatkozva nem akart nyilatkozni. Nem sokkal később viszont csörgött a telefonunk, a vonal végén pedig ott volt Somlyai Gábor, a Hyd Pharma vezérigazgatója – így kérdéseinket egyből a cégvezetőnek tehettük fel. Volt bőven, ugyanis a csökkentett deutériumtartalmú víz daganatellenes gyógyszerként való törzskönyvezésének újabb lépéséről már tavaly nyáron is küldtek ki közleményt. Azóta sem értjük, hogy ha akkori sajtóanyagukban szerepelt, hogy a termék hatóanyagát, a ddw-t már regisztrálták az Európai Gyógyszerügynökség rendszerében, akkor miért nem látható az ominózus regiszterben.

Föltettük hát a nagy kérdést: ha már tudják, hogy jövő év elején startolnak a vizsgálatok, megvannak-e már az ehhez szükséges etikai engedélyek. Utóbbit akkor adják meg, ha a készítménnyel elvégzett nem klinikai vizsgálatok, így például állatkísérletek, alátámasztják a szer várt hatásosságát és relatív ártalmatlanságát. A gyógyszerhatóságok és az etikai bizottságok által előzetesen jóváhagyott tervek alapján emberek bevonásával végzett humánklinikai vizsgálatok csak ezt követően kezdődhetnek meg.

Somlyai állítása szerint ezt az engedélyt a szlovák hatóságtól már megkapták, ám a többi országban még a kérelmet sem adták be. Ehhez képest szerepel az a közleményükben, hogy az év elején kezdődő vizsgálatok lefolytatása várhatóan másfél évig tart, így az első hivatalos eredmények 2018 végére várhatók. A késlekedés okát firtató kérdésünkre érkezett válasz szerint főleg anyagi okok miatt nem indították el időben az engedélyezési eljárást, de hamarosan pótolják ezt a mulasztást. Ahogy Somlyai fogalmazott: „Már szóltam, hogy kezdjék el ezt a két országot is ebbe az irányba terelgetni.”

A szlovákiai engedélyt, ha már sikerült megszerezni, szerettük volna látni is, ám a vezérigazgató nem adott módot erre. Illetve fölajánlotta, hogy megmutatja, amennyiben megjelenés előtt mi is elé tesszük cikkünket, és nem írjuk meg azt, amit mások gondolnak róla. Átküldte a bejelentésről szóló sajtóhíreket is, mondván, szemezgessünk abból, mind igazolja az engedély meglétét. Végig is futottuk őket, de nem tűntek túl hivatalosnak, így ragaszkodtunk ahhoz, hogy lássunk egy másolatot a szlovák ámenből. Erre viszont hosszas győzködés után sem nyílt lehetőségünk, így csak azt tudjuk leírni: a cégvezető szerint van engedély, de megmutatni nem akarja, nyomát pedig sehol nem leljük, pedig elég sok helyen érdeklődtünk.

A vállalkozás vezetőjétől azt mindenesetre sikerült megtudnunk, hogy egyelőre a szlovákiai vizsgálatok sem indulnak el, ugyanis csak a másik két országéval együtt kezdődhetnek meg. Ott viszont még beadványokról sem beszélhetünk – de ez már csak részletkérdés. A lényeg az, hogy várakozásaik szerint a teljes előkészítési procedúra január végéig lefut. Csak győzzük kivárni.