Hétfőn tárgyalta a Gazdasági Versenyhivatal a Bajor Imrét is kezelő Vargha Gyógymód-Metodika ügyét, amely a hatóság előzetes vizsgálata szerint tisztességtelenül népszerűsítette szolgáltatásait, valótlan állításokat tett módszere gyógyhatásáról. Mindez még 2013 januárja és 2014 júliusa között történt: ekkor voltak televíziókban hallhatók és láthatók, lapokban, szórólapokon és a cég honlapján olvashatók a gyanús, finoman szólva túlzó állítások. Ugyan a cég azóta nem hirdet, ígérete szerint pedig ilyet a jövőben sem tesz, ez kevésnek bizonyult ahhoz, hogy a versenytanács az eljárást megszüntesse. Ez abszolút érthető, hiszen Vargháék hirdetései igen sérülékeny embereket céloztak meg: azokat a betegeket, akik a gyógyulás reményéért mindent megadnak és bármit elhisznek.
A hangulat már a tárgyalás kezdete előtt drámai volt: Vargha Zoltán a terem előterében háborgott és védte igazát, már akkor a sajtót kizáró zárt tárgyalást szeretett volna kérni, arra hivatkozva, hogy az ülésen üzleti titkok is elhangozhatnak. A médiával a legnagyobb problémája az volt, hogy rossz hírét kelti. Úgy tűnik, a sajtóval csak akkor nem volt baja, amikor tavaly nyáron Bajor gyógyítójaként haknizott.
A tárgyalásra Varghát ügyvédje mellett Révész Judit Melinda is elkísérte. Az asszony a versenytanácsnak a cég ügyvezetőjeként mutatkozott be, amivel csak egy probléma volt: a hivatalos cégadatok szerint már nem ő tölti be ezt a pozíciót, így jelenleg nem képviselheti a társaságot. Önálló képviseleti joga korábban sem volt, csupán együttes. A cégnyilvántartás szerinti jelenlegi vezetők a tárgyaláson nem tették tiszteletüket, az ügyvéd pedig a versenytanács előtt is kérte a sajtó kizárását.
A jogász Vargha Zoltánnal ellentétben már nem üzleti titokra hivatkozva indítványozta ezt, hanem azért, mert az ülésen gyógyult és kezelt betegek neve – köztük ismert személyeké is – elhangzik majd, ők pedig nem járultak hozzá a nyilvánossághoz. A versenytanács kissé furcsállta ezt az új fejleményt, lévén a cég ilyesmire korábban nem hivatkozott, némi tanakodás után végül engedélyezte a zárt tárgyalást; a sajtó csak az ülés első felében lehetett jelen, nem hallgathatta meg Vargha érveit és védekezését sem.
A hatóság döntésére még egy-két hetet várni kell, addig csak annyi tudható biztosan, hogy ha Vargha nem tudta magát a zárt ülésen tisztázni, akkor a hatóság maximum a tavalyi nettó árbevétel tíz százalékával egyező bírsággal sújthatja cégét. Ez a Vargha Gyógymód-Metodika esetében 12 millió forint maximális büntetést jelenthet.
A Gazdasági Versenyhivatal még tavaly júliusban indított eljárást az akkor még Dr. Vargha Metodika Tudományos Intézet névre hallgató vállalkozás ellen. A cég tulajdonosa, Vargha Zoltán amiatt került múlt nyáron ismételten középpontba, mert a bulvárlapok Bajor orvosaként, gyógyítójaként emlegették. Az áldoktor gyakorlatilag végigrodeózta a sajtót, reklámot kovácsolva abból, hogy a színész tulajdonképpen haldoklott.
Korábban csak keveseknek szúrta a szemét, hogy a cég honlapján szereplő állítások szerint Vargha talpi és lábfeji idegleképeződések ingerlésén alapuló módszerével rossz- és jóindulatú tumorok, áttétes daganatok, nőgyógyászati, vese-, máj- és egyéb ciszták, miómák, agyi katasztrófák, szklerózis multiplex, inkontinencia, meddőség, bénulás és más visszafordíthatatlannak tartott egészségkárosodás egyaránt kezelhető. Mint írták „a gyógyulás, az orvosságfüggetlenség évekre garantálható”. Ezek a finoman szólva gyanús ígéretek mára eltűntek a szolgáltató honlapjáról, de a beteg emberek korábbi hitegetését mindez nem teszi nem megtörténtté.
Varghának nem a tavalyi volt az első látványos szereplése, már három évvel ezelőtt is reflektorfénybe került: a Privát Kopó ekkor nyomozta ki, hogy 1998-ban egy marosvásárhelyi orvosi egyetemnek tulajdonított, ám hamis diplomát nyújtott be a hazai nyilvántartó központhoz, pusztán emiatt nevezhette magát orvosnak. A rostán átment, egészen a bűnügyi magazin cikkének megjelenéséig senkinek nem tűnt föl, hogy megtévesztésről van szó.
A történetben a következő csavar, hogy az orvosdoktori címet bukó Varghának ekkor még volt phd fokozata, legalábbis papíron, ugyanis 2007-ben megszerezte a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen – miután kiderült, hogy jogerősen elítélték közokirat-hamisításért, az egyetem azonnal visszavonta. Ahhoz ugyanis már eleve egyetemi végzettség kellett volna, hogy az áldoktor phd-tanulmányokat folytasson. A kör itt bezárult.
Az külön kérdés, hogy „A Vargha-módszer továbbfejlesztése az extrém terhelésnek kitett állomány teljesítő képességének fokozására” című doktori értekezés hogyan állhatta meg a helyét az akkoriban még Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemként működő intézményben. Az irományt nemrég vette górcső alá Csupor Dezső, a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karának adjunktusa. Mint egészségügyi tévhitekkel, megtévesztésekkel is foglalkozó blogján írja, a munka már csak a publikációs jegyzéke miatt is gyanús: mindössze nyolc írásos közleményt kapcsol a dolgozathoz, ezek közül pedig csupán egy volt a disszertáció beadása idején lektorált folyóirathoz közlésre leadva. A tényleges megjelenésnek azonban már nincs nyoma.
Csupor Dezső egyéb érdekességet is kiderített: azt, hogy a disszertáció idegen nyelvű folyóiratban megjelent cikként egy olyan angol nevű, ám magyar nyelvű orvosi lapban megjelent írást említ, amelynek semmi köze Vargha témájához. Ez nem véletlen, ugyanis a Két olcsó vegyület segíthet a daganatos betegségek legyőzésében című cikket nem Vargha Zoltán írta, hanem dr. Varga Zoltán orvos. A két személynek egymáshoz semmi köze nincs, hacsak azt nem tekintjük annak, hogy Vargha visszaélt Varga munkájával.
Ma már az áldoktor cégének nevében sem díszlik a doktori cím: mint a cégnyilvántartásból kiderül, idén áprilisban Dr. Vargha Metodika Tudományos Intézet Kft. névről Vargha Gyógymód-Metodika Kft. névre keresztelték. Honlapja persze továbbra is a drvarghametodika.hu doménnév alatt fut, de a titulus már magáról a honlapról is eltűnt. Persze vélhetően az áldoktor nem szerényebb lett, hanem tájékozódott a Büntető törvénykönyv ez állításra vonatkozó passzusáról: mint Németh Zoltán László ügyvédtől megtudtuk, az olyan kuruzslást, amelynél az elkövető azt a látszatot kelti, hogy orvos, de valójában nem az, egytől három évig terjedő szabadságvesztéssel lehet büntetni.
Persze a versenyhivatal nem ügyészség és bíróság: hatóságként jelen esetben csak a betegeket vélhetően megtévesztő hirdetések miatt vizsgálhatta Vargha cégét. Az mindenesetre sajnálatos, hogy ugyan több olyan orvosról is tudunk, aki mondogatta, hogy a közvetlenül a Semmelweis Egyetem mellett, kórházak között tevékenykedő áldoktort fel kellene jelenteni, információink szerint egyikük sem jutott eddig a lépésig.
A Vargha Gyógymód-Metodika beszámolóit böngészve kiderül, hogy az áldoktorkodás szép bevételt termelő, ám valahogy mégsem megtérülő tevékenység. Legalábbis erre utal, hogy Vargha vállalkozásának a legutolsó elérhető beszámoló szerint 2013-ban 122 millió forintos nettó árbevétele volt, viszont a cég veszteséges volt: 23 millió forintos mínusszal zárta az évet. Nem mutatnak jól a korábbi évek eredményei sem, ahogyan az sem, hogy jelenleg a vállalkozás saját tőkéje 20 milliós mínuszban van, kötelezettsége pedig 49 millióra rúg. Hatóság legyen a talpán, amelyik egy ilyen cégtől bevasalja az esetleges büntetést.
A tevékenység nem túl fényes mutatóit ismerve ugyancsak rejtély, hogy ha a számok valóban stimmelnek, akkor Vargha két fia miért látott fantáziát abban, hogy apjuk nyomdokába lépve győri, kecskeméti, pécsi, szegedi és dunaszerdahelyi rendelővel útjára indítsa a Vargha Terápia nevű szolgáltatót. Utóbbi, bár módszerei szinte ugyanazok, mint a most eljárás alá vont cégéi, a megtévesztő reklámjai pedig nyilván hajthattak hasznot a malmára, anyagilag nem felelős értük. Ennek oka, hogy más vállalkozások állnak mögötte.
Utóbbi nem derül ki egyértelműen a szolgáltató honlapjából, lévén cégnév egyáltalán nincs föltüntetve rajta. Viszont ha kicsit kutakodunk az Opten céginformációs rendszerében, akkor észrevesszük, hogy a honlapon feltüntetett rendelők címe egyezik a Vargha fivérek cégeinek telephelyeivel: a kecskeméti és a szegedi mögött vélhetően a Vargha Gyógyközpont Kft., a pécsi mögött a Vargha Gyógymód Tudományos Központ Kft., míg a győri mögött a Vargha Egészségügyi Központ Kft. áll.
A vállalkozásoknak hivatalosan nincs közük Vargha Zoltán most vizsgált cégéhez, nincs szó leányvállalatokról. A tulajdonosi kör és a vezetés között is csak annyi az átfedés, hogy az egyik cégnek Vargha Zoltán is tulajdonosa. Ezt leszámítva még személyében sem köthető egyik vállalkozáshoz sem. Ugyanez fordítva is igaz: ugyan a Vargha testvérek idén tavaszig tulajdonosai – korábban pedig hosszabb-rövidebb ideig cégjegyzésre jogosultjai – is voltak a Vargha Gyógymód-Metodikának, ma már hivatalosan semmi közük apjuk vállalkozásához. Mindez pusztán azért érdekes, mert emiatt mindegy, hogy a hatóság hogyan és mennyire marasztalja el a Vargha-terápiát elindító és megtévesztő módon hirdető Vargha Gyógymód-Metodikát, a büntetés pedig mennyire behajtható, az eredeti cégtől független vállalkozásokra nem húzható rá a vizes lepedő.
