Átalakítanák a menekültügyi rendszert a civilek

Romokban a menekültügy a civilek szerint: javaslatcsomaggal orvosolnák a problémákat.

Emellett a dokumentumban arra tesznek javaslatot, hogy a magyar állam bővítse a menedékkérelem leadásának legális csatornáit: több legális belépési pontra lenne szükség a határkerítésnél. De az embercsempészek pozícióját gyengítené a hatékony családegyesítés, a magyar állam által egyszeri beutazásra jogosító úti okmány vagy például tanulmányi céllal válságzónákból érkező diákok fogadása.

A belépés utáni elhelyezés jelenleg paradox helyzetben van, hiszen a kormány a nagy befogadóközpontokat bezárta, a helyette nyitott „krízisszállások” – mint a körmendi – viszont permanens központokként működnek. A javaslatcsomag ajánlása szerint kisebb befogadóállomásokra van szükség, lehetőség szerint nagyobb települések lakott területén belül, de nem központi helyen. A kisebb szállások a dokumentum szerint csökkenthetik a nagyobb táborokban jelentkező feszültségeket.

Külön kitérnek egyébként arra, hogy a helyszín kiválasztásakor mindenképpen figyelembe kell venni a helyi lakosság véleményét – ez korábban több esetben, például a mai napig működő vámosszabadi, körmendi táborok esetében sem történt meg. A másik javaslat szerint a befogadóállomásokat nem a menekültügyi hivatalnak és közvetve a Belügyminisztériumnak, hanem például a szociális igazgatással foglalkozó Emberi Erőforrások Minisztériumának kéne működtetnie.

Gyulai Gábor külön hangsúlyozta, hogy a magyar hozzáállás az őrizetbe vételhez kivételes Európában. Kivételnek kéne lennie, hogy egy menedékkérő őrizetbe kerül, nálunk mégis ez a szabály: az általa ismert legfrissebb adatok szerint kétszer annyian vannak ma a menedékkérők közül őrizetben, mint ahányan nyílt táborokban. A Helsinki Bizottság menekültprogramjának vezetője szerint ez hungarikum, és a strasbourgi bíróságon már több ilyen ügyet is elbukott a magyar állam.

Az ajánlás szerint három elfogadható oka van az őrizetbe vételnek: ha nemzetbiztonsági veszély merül fel; ha a menedékkérő korábban súlyosan megszegte a hatósággal való együttműködési kötelezettséget; illetve akkor, ha az a küszöbön álló dublini átadást segíti elő. Ezen felül hiányzik az őrizetbe vételek hatékony bírói felülvizsgálata, pedig annak hiányát 2014-ben éppen a Kúria állapította meg.

A javaslatcsomag ezen felül részletesen taglalja, hogy a menekültügyi eljárás most még jogi szakemberek számára is átláthatatlanul bonyolult rendszerét hogy lehetne egyszerűsíteni. Különválasztanák a menekültügyi hivatalt a bevándorlási hivataltól; az eljárást pedig egy rendes (két hónap) és egy gyorsított (egy hónap) eljárásra szűkítenék le. Ezzel párhuzamosan szükség lenne arra, hogy az eljárás során az állam hatékonyabban kommunikáljon a menedékkérőkkel: ne csak szöveges formában, hanem audiovizuális anyagok segítségével is.

Kováts András, a hatóságokkal az idegenrendészeti fogdában folyamatosan együttműködő Menedék Egyesület igazgatója szerint konzervatív javaslattal álltak elő az integráció ügyében: azt szeretnék, ha a kormány visszaállítaná a másfél-két évig nagyjából jól működő, 2016 nyarán eltörölt integrációs rendszert. Ez két évig folyamatosan csökkenő összegekkel támogatta a menedékjogot elnyerő embereket, ami egy szerződéses viszonyon alapult.

A dokumentum több ponton, így itt is hangsúlyozza, hogy a menekültügyi rendszer minden szintjén több képzett szakemberre, több tolmácsra és a menekültüggyel évtizedek óta foglalkozó civil szervezetek rendszeres, szabályozott bevonására lenne szükség. Emellett a biztonságról szóló szakaszban javaslatot tesznek egy olyan anonim kommunikációs csatorna létrehozására, amelyen a kérelmezők és a már elismert menekültek jelenthetik, ha ismeretségi körükben olyan személlyel vagy tevékenységgel találkoznak, ami a szakszolgálatok további vizsgálatát tehetik szükségessé.

Gyulai Gábor a dokumentum ismertetése után elmondta, hogy az általuk javasolt változtatások nem kerülnének többe, mint a mostani rendszer fenntartása. Az őrizet fenntartása sokba kerül, ezen az általuk javasolt rendszerben lehet spórolni. Ráadásul a források jelentős részét már most is az EU biztosítja, az irányelvekhez közelebb álló változásokra pedig nyilván Brüsszel is szívesen áldozna. Gyulai példaként arról beszélt, hogy a kormány csak a migrációs referendum kampányára négymilliárd forinttal többet költött, mint ami a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal éves költségvetése.

Rákérdeztünk, hogy milyen a viszonya a területtel foglalkozó civileknek az állami szervekkel most, amikor kormányzati részről a szavak szintjén legalábbis nekimentek a civil szervezeteknek. Kováts András erre azt felelte, hogy a civilekkel kapcsolatos negatív kormányzati kommunikáció úgy tűnt, hogy nem jut le a pragmatikus, adminisztrációs szintre. Kiemelte: a rendőrséggel ugyan megvannak a prioritásbeli és egyéb véleménykülönbségek, de szerinte példaértékű az a munka, amit már évek óta végeznek együtt a Menedék Egyesülettel. Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke arról beszélt, hogy a magasabb politikai szinteken jelentkező elvárások mostanában többször megbénították, befékezték a szakmai munkát.