Ingyenwifit akar a menekülttáborokba a Helsinki Bizottság

Úgy vélik, nagyvárosi befogadótáborokra és egyablakos ügyintézésre is szükség lenne.

Ingyenes wifit, nagyvárosi befogadótáborokat és egyablakos ügyintézést szeretne a menekülteknek a Magyar Helsinki Bizottság.

„Nem gondoljuk, hogy a kormány holnaptól alkalmazza majd az ajánlásainkat, de fontosnak tartjuk, hogy legyen alternatív koncepció a magyar menekültpolitikában” – mondta Gyulai Gábor, a bizottság menekültügyi programvezetője csütörtök este az RTL Klub Magyarul Balóval című műsorában, ahol elsőként mutatta be a Cordelia Alapítvánnyal és a Menedék Egyesülettel közösen írt, 50 oldalas menekültügyi tanulmányukat.

A tanulmánnyal újra szakmai síkra terelnék az átpolitizált menekültügyi vitát. Céljuk, hogy az emberi jogokat, a nemzetbiztonságot és a magyar állampolgárok érdekeit is figyelembe vevő rendszer jöjjön létre hosszabb távon, mert a mai magyar menekültügyi rendszer jogszerűtlen, embertelen és igazságtalan – fejtette ki Gyulai.

A tanulmányban szerepel, hogy ingyenes wifit kellene biztosítani a menekülttáborokban várakozó menedékkérőknek. Erről Gyulai azt mondta, nem egy nagyon drága dolog, de a kapcsolattartás miatt fontos lehet azoknak, akik távol vannak a családjuktól, vagy akiknek esetleg háborús területen maradtak hozzátartozóik.

Gyulai szerint nagyvárosok külterületein több kisebb befogadó szállásra lenne szükség országszerte a mai tömegszállások helyett. „Minél több ember van egy helyen, annál inkább nő a feszültség, és a nagyvárosokban az ellátórendszer is egyszerűbben működhetne.” Arra a felvetésre, hogy a közelben lakók ennek nem biztos, hogy örülnének, Gyulai azzal reagált, hogy aki látott már közelről menekültet, az sokkal jobb véleménnyel van róluk, mint aki nem, így ezt nem tartja komoly ellenérvnek.

A tanulmányban az is szerepel, hogy a jelenlegi, nagyon kis kapacitással és embertelenül működő tranzitzónák helyett jóval nagyobb regisztrációs táborokra lenne szükség. Ezekben egy helyen, egyablakos ügyintézési rendszerben történhetne meg a menedékkérelem benyújtása, a menedékkérők egészségügyi szűrése, az ujjlenyomatvétel és a nemzetbiztonsági szűrés – mondta Gyulai. 

Baló György azon kérdésére, hogy milyen forrásokból finanszíroznák a sok emberi munkát és pénzt igénylő változtatásokat, a Magyar Helsinki Bizottság programvezetője azt válaszolta: „Annak a sok milliárd forintnak, amelyet Magyarországon az elmúlt két évben gyűlöletkampányra költött a kormány, a töredéke is elég lenne ahhoz, hogy ezt a koncepciót megvalósítsuk.” Ráadásul szerinte európai uniós források is lennének a rendszer javítására. A szerzők már akkor is örülnének, ha öt éven belül legalább egy-két javaslatuk megvalósulna.

Orbán Balázs, a Migrációkutató Intézet főigazgatója szerint az a baj a civilek koncepciójával, hogy csak azokkal a menedékkérőkkel foglalkozik, akik már ideértek. Ráadásul szerinte ha megvalósulnak a javaslatban szereplő változások, akkor Magyarország vonzó lesz az Európába induló menekülteknek, ami szerinte nem lehet célunk. Orbán szerint nem a magyar menekültügyi rendszerrel van baj, hanem a nemzetközi és uniós jogrendszerrel, ezeken kellene változtatni.

Egy osztrák katonai titkosszolgálati jelentés szerint 2020-ig csak Afrikából 20 millió menekült érkezik majd – emlékeztetett Orbán Balázs. „A migrációs nyomást kéne csökkenteni, és a kerítés ezt teszi” – tette hozzá.

A kormányközeli Migrációkutató Intézet főigazgatója elismerte: komoly probléma, hogy a menekülttáborokban nincs fűtés és takaró, de ezeket az ellátási gondokat könnyű orvosolni. Szerinte a fontos cél az, hogy minél többen döntsenek úgy, nem indulnak el Európa felé, mert az rossz a kibocsátó országoknak, Európának és Magyarországnak is – idézi fel az RTL Klub.