Külföldi lapok: Orbán ráront a tudomány szabadságára

A német és olasz lapok a CEU-üggyel, a Financial Times pedig Orbán Viktor máltai beszédével foglalkozott.

A Süddeutsche Zeitung című német liberális lap Jan-Werner Müllertől, az amerikai Princetoni Egyetem politológusától közölt írást Egyetemek mint a nép ellenségei címmel, amelyben a szerző kiemelte: Orbán Viktor magyar kormányfő a CEU elleni lépéssel „ráront a tudomány szabadságára”, az EU pedig tétlenül szemléli tevékenységét.

Hozzátette: „ha Soros György nem lenne, Orbánnak és Trumpnak ki kellene találnia”. Soros „ideális ellenségkép, nem utolsósorban azért, mert rajta keresztül ki lehet szolgálni az antiszemita előítéleteket anélkül, hogy az ember túlságosan láthatóan bepiszkítaná a kezét”.

A többi között kifejtette, hogy még egyetlen jobboldali populista sem jutott hatalomra saját erejéből Nyugat-Európában vagy Észak-Amerikában, mindig szükség volt „a konzervatív elit kollaborációjára”, és „Orbánt is sok éve fedezi az Európai Néppárt az Európai Parlamentben”.

A szerző kiemelte: az EU úgy is összeomolhat, hogy „névleg ugyan valahogy fennmarad, de a közös Európai Ház alapjai lassan erodálódnak”. Orbán pedig létrehozott egy modellt, amellyel országa „egyszerre lehet az EU-ban és az EU-n kívül”, vagyis „beszedi a brüsszeli támogatásokat, de nem igazán tartja magát a szabályokhoz”. Ez előnyösebb, mint a brexit, amely költséges lesz Nagy-Britanniának, de „ha egyre több tagországban kiüresítik a demokráciát és a jogállamot, akkor eltűnik a tagok közötti bizalom, amelyre az EU felépül” – írta Müller.

A Spiegel Online Orbán ki akarja dobni az amerikai elitegyetemet címmel közölte Keno Verseck írását, aki kiemelte, hogy Orbán Viktor „támadásra szólít a civil társadalom ellen”, és most a felsőoktatásról szóló törvény módosításával „el akarja űzni” a Soros György által alapított CEU-t. A liberális portál szerzője kifejtette: „üres fenyegetést” nemigen hallani a kormányfőtől, és miután egy év végi interjúban bejelentette, hogy 2017-ben ki kell szorítani az országból Soros Györgyöt és az általa szimbolizált erőket, most hozzá is kezd ígérete beváltásához. Megjegyezte: nem valószínű, hogy a CEU-ról megállapodást kötne Magyarországgal az amerikai kormány, amelynek vezetője, Donald Trump „ugyanúgy ellenséggé nyilvánította Sorost, mint Orbán”.

Orbán a Soros-egyetem bezárását akarja kezdetű cikkében az Il Sole 24 Ore című olasz gazdasági napilap azt írta, „a nacionalista miniszterelnöknek a magyar milliárdos a haza ellensége, és akadály a 2018-as választásokig vezető úton”. Az újság Középkelet-Európa egyik legjobb egyetemének nevezi a CEU-t, amelyen 117 ország 1800 hallgatója tanul, s amelynek diplomája Magyarországon és az USA-ban is érvényes végzettségi fokozatnak számít. Soros Györgyöt a „magyar nacionalista populista kormány rögeszméjének” nevezi, s úgy látja, hogy Orbán Viktor a CEU bezárásával el akarja hárítani „populista sodródásának akadályát”.

A Financial Times (FT) című londoni gazdaság napilap online kiadásában megjelent cikkben Jim Brunsden tudósító azt írta: Orbán Viktor az Európai Néppárt (EPP) konferenciáján elmondott csütörtöki beszédével régi sebeket tépett fel, ostorozva a 2015-ös menekültválság idején alkalmazott uniós politikát, amely a magyar kormányfő szerint a terroristákat segítette, és veszélybe sodorta a kontinens keresztény önazonosságát.

A FT tudósítója szerint Orbán Viktor szúrósan támadó beszéde, amelyet jórészt feszengő csend fogadott, kirívó hangvételű volt, mivel az európai jobbközép vezetők értekezletének homlokterében a populizmus leszerelése és az EU-ba vetett bizalom helyreállítása állt. Angela Merkel német kancellár, aki régóta Orbán Viktor bírálatainak első számú céltáblája, a magyar kormányfő beszéde alatt feljegyzések írogatásával foglalta el magát, más küldöttek pedig láthatóan kényelmetlenül érezték magukat.

A lap tudósítója megjegyzi: a többi résztvevő felszólalásaiban nem konfrontálódott nyíltan Orbán Viktorral, de Merkel erőteljesen védelmébe vette az EU menekültpolitikáját, Enda Kenny ír miniszterelnök pedig Európa egyik alapértékének nevezte a szükséget szenvedők megsegítését.

A történelmi revízió jeleként értékelte Lukács György marxista filozófus szobrának eltávolítását a budapesti Szent István parkból a Le Monde. A francia balliberális napilap szerint az intézkedés a Kossuth tér háború előtti arculatnak megfelelő visszarendezésére emlékeztet, amelynek részeként az első demokratikus magyar köztársaság elnökének, Károlyi Mihálynak a kommunista rezsim alatt állított szobrát is elvitték.

A cikkszerző Lou Heliot szerint a történelmet leegyszerűsíteni igyekvő szándék része annak az általános értelmiségellenes hangulatnak, amelyet időnként az antiszemitizmus is áthat, s amellyel a Jobbik és a Fidesz folyamatosan játszik.