Orbán a Soros-egyetem bezárását akarja kezdetű cikkében az Il Sole 24 Ore című olasz gazdasági napilap azt írta, „a nacionalista miniszterelnöknek a magyar milliárdos a haza ellensége, és akadály a 2018-as választásokig vezető úton”. Az újság Középkelet-Európa egyik legjobb egyetemének nevezi a CEU-t, amelyen 117 ország 1800 hallgatója tanul, s amelynek diplomája Magyarországon és az USA-ban is érvényes végzettségi fokozatnak számít. Soros Györgyöt a „magyar nacionalista populista kormány rögeszméjének” nevezi, s úgy látja, hogy Orbán Viktor a CEU bezárásával el akarja hárítani „populista sodródásának akadályát”.
A Financial Times (FT) című londoni gazdaság napilap online kiadásában megjelent cikkben Jim Brunsden tudósító azt írta: Orbán Viktor az Európai Néppárt (EPP) konferenciáján elmondott csütörtöki beszédével régi sebeket tépett fel, ostorozva a 2015-ös menekültválság idején alkalmazott uniós politikát, amely a magyar kormányfő szerint a terroristákat segítette, és veszélybe sodorta a kontinens keresztény önazonosságát.
A FT tudósítója szerint Orbán Viktor szúrósan támadó beszéde, amelyet jórészt feszengő csend fogadott, kirívó hangvételű volt, mivel az európai jobbközép vezetők értekezletének homlokterében a populizmus leszerelése és az EU-ba vetett bizalom helyreállítása állt. Angela Merkel német kancellár, aki régóta Orbán Viktor bírálatainak első számú céltáblája, a magyar kormányfő beszéde alatt feljegyzések írogatásával foglalta el magát, más küldöttek pedig láthatóan kényelmetlenül érezték magukat.
A lap tudósítója megjegyzi: a többi résztvevő felszólalásaiban nem konfrontálódott nyíltan Orbán Viktorral, de Merkel erőteljesen védelmébe vette az EU menekültpolitikáját, Enda Kenny ír miniszterelnök pedig Európa egyik alapértékének nevezte a szükséget szenvedők megsegítését.
A történelmi revízió jeleként értékelte Lukács György marxista filozófus szobrának eltávolítását a budapesti Szent István parkból a Le Monde. A francia balliberális napilap szerint az intézkedés a Kossuth tér háború előtti arculatnak megfelelő visszarendezésére emlékeztet, amelynek részeként az első demokratikus magyar köztársaság elnökének, Károlyi Mihálynak a kommunista rezsim alatt állított szobrát is elvitték.
