Paksi bővítés: nem hitelesítették a népszavazási kérdéseket

Ezeket az LMP szóvivője magánszemélyként nyújtotta be. A döntések nem jogerősek.

A negyedik kérdés úgy szólt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt, amely 2035. január 1-jétől megtiltja az atomerőműben történő áramtermelést?” Az NVB többsége arra hivatkozva nem hitelesítette a kérdést, hogy az nemzetközi szerződésbe ütközik, valamint megtévesztő, mivel a tilalom messze túl van a törvényben rögzített hároméves „kötőerőn”. A bizottság többsége szerint az eredményes népszavazás következményei – hogy mivel váltják ki az atomenergiát – nem láthatóak előre.

Az ötödik kérdés úgy szólt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés kötelezze a Kormányt a Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya közötti nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló Egyezmény megszüntetésének kezdeményezésére?” Az NVB ennek hitelesítését azért tagadta meg, mert nemzetközi szerződésből eredő kötelezettséget érint, ráadásul a kérdés látszólag az Országgyűlés döntését akarja kikényszeríteni, a valóságban azonban a kormány aktusának kikényszerítése a célja. Patyi András, az NVB elnöke ezzel kapcsolatban kifejtette: a felmondás joga a magyar és az orosz kormányt illeti meg, annak ellenére, hogy az egyezményt az Országgyűlés törvénnyel hirdette ki. A felmondásra az Országgyűlés nem utasíthatja a kormányt – jegyezte meg. Az NVB többsége szerint a kérdés megtévesztő is, mivel nem egyértelmű, hogy egyoldalú megszüntetésre vagy közösre gondolt a kezdeményező.

A határozatokat Bodolai László, az LMP delegáltja azért nem szavazta meg, mert véleménye szerint az orosz kormánnyal kötött egyezmény nem minősül nemzetközi szerződésnek, így lehet arról népszavazást tartani. Litresits András, az MSZP delegáltja pedig azért nem szavazta meg a határozatokat, mert ugyan egyetértett azzal, hogy a kérdések nemzetközi szerződésbe ütköznek, de véleménye szerint a kérdések egyértelműen voltak megfogalmazva, illetve az utolsó kérdést az Országgyűlés hatáskörébe tartozónak ítélte.

A döntések nem jogerősek, azok ellen 15 napon belül lehet jogorvoslattal fordulni a Kúriához.

Szél Bernadett, az LMP társelnök-frakcióvezetője az NVB keddi ülését követően közölte: úgy vélik, az NVB határozataival arra keresett érveket, miért ne kelljen népszavazást tartani a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatban. Telefonon nyilatkozva az MTI-nek nevetségesnek nevezte az NVB érveléseit, például azt, hogy egyes kérdések túl bonyolultak, hogy az emberek dönteni tudjanak, vagy azt, hogy a kezdeményezés túl távoli döntésekre vonatkozik.

Az ellenzéki politikus úgy látja, hogy a nukleáris lobbi betette a lábát az NVB-be, az egyik legfontosabb népképviseleti szervbe. Sokkal egyszerűbb kérdés abban dönteni, akarunk-e egy elavult, drága, az országot függőségbe taszító erőművet az ország közepébe, mint hogy hogyan akarunk megoldani egy világméretű migrációs válságot – jelentette ki.

Szél Bernadett különösen felháborítónak nevezte az NVB-nek azt az érvelését, miszerint a kérdések egy része túl összetett szakmai kérdés ahhoz, hogy azokban a választók dönteni tudjanak. Így tettek a szocialisták is a vizitdíj ügyében tartott népszavazás idején, ez a bukott politikusok módszere – fogalmazott.

Az LMP szerint az NVB meg akarja fosztani a magyar embereket attól a lehetőségtől, hogy a paksi bővítés ügyében állást foglaljanak. Hozzátette: ha jogi csatát kell vívni, az LMP azt fogja tenni, és „darabok szedi” az NVB indoklását, továbbá újabb kérdéseket nyújt be, kettőt már szerdán. Szél Bernadett jelezte azt is, hogy a Kúrián jogorvoslattal élnek majd az NVB keddi öt határozatával szemben.