Totális csőd a fogyasztóvédelemnél

Hiába jogszabálysértő a CIB Bank eljárása, a devizahiteles ügyfél érdekeivel senki sem törődik.

Ezután egyre csak gyűltek a kérdőjelek, ezért a családtagok úgy döntöttek, hogy a törvény által előírtak szerint a Magyar Nemzeti Bank által működtetett Pénzügyi Békéltetőtestülethez (PBT) fordulnak panasszal. A testületnek részletes beadványt fogalmaztak meg, rámutatva a CIB Bank elszámolásának hibáira. Várakozásaikat viszont nem koronázta siker, a PBT tavaly januárban kelt határozata lesöpörte az adósok érveit. A jegybank mellett működő testület tulajdonképpen egy mondattal kívánt pontot tenni az ügyre. Azt írták: A kérelmező által vitatott hibát megvizsgálva a tanács azt állapította meg, hogy a hiba nem alapos, így a kérelem megalapozatlan, ezért azt elutasították, az eljárást pedig megszüntették. Azt ugyanakkor egyáltalán nem indokolták, hogy miért megalapozatlan a panasz.

A szűkszavú elutasítást viszont a Budakörnyéki Járásbíróság is érthetetlennek találta. Az adósok ugyanis nem hagyták annyiban az ügyet, s jogorvoslattal éltek a jegybanki szervezet döntése ellen. Ekkor pedig már a javukra döntöttek.

A bíróság megállapította, hogy a CIB Bank elszámolása, illetve a Pénzügyi Békéltetőtestület döntése jogszabálysértő volt, ezért új elszámolás elkészítésére kötelezték a pénzintézetet. Ez azonban mit sem ért. Hiába a jogerős bírósági végzés, nem érkezett meg az új elszámolás. A családfő többször is érdeklődött a pénzintézetnél, ám azt a választ kapta, hogy „majd küldik”. Végül úgy döntött, nem teketóriázik tovább, és végrehajtási eljárást indít a bank ellen. Azonban az intézkedés 30 nap elteltével sem indult meg, így pedig nem tudtak mást tenni, mint várni.

A különös jogi hercehurca a Magyar Nemzet figyelmét is felkeltette, ezért elsőként megkerestük a CIB Bankot kérdéseinkkel. Arról érdeklődtünk a pénzintézetnél, hogy miért nem készítik el az új elszámolást, ha erre jogerős bírósági végzés kötelezi őket, illetve arról is érdeklődtünk, hogy álláspontjuk szerint rájuk nem vonatkoznak-e a bírósági döntések. Továbbá azt is megkérdeztük, hogy magatartásuk mennyiben nevezhető jogkövetőnek, és az mennyiben illeszkedik a „fair bankok” rendszerébe. Bár kérdéseinkre nem reagált a bank, egy rövid közleményt elküldtek.

Azt írták: „Felelősen gondolkodó és eljáró, prudens, jogkövető pénzintézetként a CIB Bank minden elszámolással kapcsolatos ügyet a jogszabályi előírásoknak megfelelően, a Pénzügyi Békéltetőtestület, illetve a bíróság határozataiban foglaltakkal összhangban teljesít vagy teljesített. Ügyfeleinkkel szintén a jogszabályi előírásokat betartva kommunikálunk, természetesen megfelelő dokumentáltság és visszakereshetőség mellett. Ezenkívül nincs tudomásunk arról, hogy az elszámolási ügyekkel kapcsolatban bármikor is elszámolástechnikai hibát állapított volna meg a békéltető testület vagy a bíróság a CIB Bank vonatkozásában.” Nem mellékes körülmény, hogy egy nappal azután, hogy levelet küldtünk a banknak, elkészült az adósok „új”, megdöbbentő tartalmú elszámolása. Kiderült, hogy a „felelősen gondolkodó” CIB Bank nem tett mást, mint elküldte újra az eredetileg kipostázott elszámolását, ami az eredeti adatokat tartalmazta, s amit a bíróság jogszabálysértőnek talált. Annyi különbség van a két dokumentum között, hogy az utóbbit már nem írta alá senki, és nem is pecsételték le. Ebben arról tájékoztatták az ügyfelet, hogy „a tisztességtelenül felszámított összeg mértéke az új elszámolás következtében nem változott”. A banknál tehát úgy látják, hogy bármit is állítson a bíróság, ők biztosak abban, hogy jól számoltak.

Közben egy másik képtelen hibára is fény derült. Az adósok által kezdeményezett végrehajtási eljárást megtagadta a bíróság. Arra hivatkoztak, hogy az elmarasztaló végzés nem tartalmazott határidőt, ez pedig az eljárás alapfeltétele. Az elutasítás pikantériája, hogy elmarasztaló végzés és a végrehajtás megtagadásáról szóló döntés ugyanazon a bíróságon született. Tehát akár azt is írhatták volna az adósoknak, hogy „elnézést kérünk, de a saját hibánk miatt nem tudunk érvényt szerezni a saját jogerős végzésünknek”. Ez vélhetően nem erősíti a jogbiztonságba vetett társadalmi bizalmat.

A CIB Bank adósainak kálváriájából egyébként úgy tűnik, hogy bármit is állítsanak a politikusok, vagy akár a miniszterelnök, a bankok erőfölénye megkérdőjelezhetetlen, s a pénzügyi fogyasztóvédelmi rendszer tehetetlensége sem kérdéses. Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy vajon hány alkalommal küldtek ki a pénzintézetek hasonló, jogszabálysértő elszámolásokat ügyfeleiknek. Továbbá vajon hány alkalommal söpörte le az ügyfelek panaszát hasonló érdektelenséggel a jegybank mellett működő Pénzügyi Békéltetőtestület.