Amint az várható volt, tárgysorozatba vette délelőtti ülésén a parlament igazságügyi bizottsága az önkényuralmi jelképek kereskedelmi célú hasznosításának tilalmáról szóló kormánypárti javaslatot, ami lényegében a Heineken elleni fellépésről szól (a Heineken címkéin vörös csillag van). A testület rövid vita után kormánypárti és jobbikos igen szavazatokkal, a szocialista Teleki László tartózkodása mellett, a független Kész Zoltán ellenszavazatával vette tárgysorozatba az indítványt, amelyről így délután már tárgyalhat is a Ház.
A rövid vitában a fideszes Vas Imre azzal érvelt a javaslat mellett, hogy annak célja, hogy semmiféle önkényuralmi jelképet ne lehessen kereskedelmi céllal használni Magyarországon. A jobbikos Staudt Gábor erre azt mondta, ez rendben van, de egy ilyen szabályozással nem kellett volna várni a rendszerváltás óta csaknem 30 évet. Bár a tárgysorozatba vételt támogatta, azt kifogásolta, hogy a kormány a tervezet alapján egyedi felmentést adhat a szabályozás alól. A szocialista Teleki László pedig azt az eljárást bírálta, hogy amint Lázár János kigondolja, meg kell büntetni valakit, rögtön benyújtanak egy törvényjavaslatot.
Az indítvány benyújtóinak egyike, a kereszténydemokrata Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes korábban úgy fogalmazott, Európának ezen részén a magyarság megszenvedte mind a náci, mind a bolsevik rémuralmat, ezért jogos, hogy gazdasági haszonszerzés céljából ne lehessen ilyen jelképeket felhasználni. Az ügy mögött valójában azonban nem ez, hanem a Heineken és az Igazi Csíki Sör közötti vita áll (utóbbi elvesztette a Heinekennel szembeni névhasználati pert Romániában), és az is elképzelhető, hogy az új söripai szabályozással a kormány végső célja a hazai sörgyárak magyar tulajdonba terelése lehet. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt héten jelezte: a Heineken nehéz hetek elé fog nézni, mert ő a végletekig elszánt a Csíki Sör és egyáltalán a magyar sör védelmében. Szerinte az a kérdés, hogy „a magyar tulajdonban lévő kézműves manufaktúráknak milyen esélyük van az országban működő, a piacot uraló négy nagy sörgyárral szemben”. – Ahogy az is probléma, hogy a vendéglősök kiszolgáltatottak a nagy piaci szereplőknek – tette hozzá.
Azt, hogy a mostani, elszántnak tűnő küzdelemnek valójában nem sok köze van a magyar történelmi tapasztalatokhoz, jelzi az is, hogy a kormány 2014 januárjában stratégiai megállapodást kötött a társasággal, akkor tehát fel sem vetődött, hogy milyen csomagolásban árulják a Heineken termékeit.
