Az előterjesztés indoklásában ehhez képest az áll, hogy „a törvény célja – a teljesítendő munkaidő és az üzemidő jobb összehangolása által – a munkavállalók védelme, a változó gazdasági környezetben munkahelyük megtartásának, folyamatos és egyenletes bérkereseti lehetőségüknek a biztosítása”.
– Mi lesz azokkal a munkavállalókkal, akik időközben elmennek az adott cégtől, és mondjuk több száz túlórájuk van? Az rendben, hogy ezt utólag kifizetik, de az adott dolgozó éppen ennyivel kevesebb időt tudott otthon tölteni a családjával – sorolta Kordás László. Szerdán egyébként több szakszervezet is élesen tiltakozott a munka törvénykönyvének parlament előtt lévő módosítási javaslata ellen. A vegyipari és energiaipari szakszervezeti szövetség (VDSZ), valamint az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) is úgy véli, a módosítás a multik érdekeit szolgálja a munkavállalókéival szemben, sőt a VDSZ szerint a módosítás nyomán az amúgy is túlterhelt magyar dolgozók pluszjuttatás nélküli túlórái akár évi 400 órával emelkedhetnek. Korábban a Vasas Szakszervezeti Szövetség is tiltakozott a módosítás ellen. Balogh Béla elnök azt mondta, már most sem mindig megfelelően adják ki a pihenőidőt, és gyakori a 10–21 napot meghaladó egybefüggő munkavégzés.
Ezzel szemben a javaslat keddi általános vitájában Bánki Erik (Fidesz), a gazdasági bizottság elnöke egyebek mellett azzal érvelt, hogy a heti időkeret alapja továbbra is 40 óra, így a dolgozókat nem érheti hátrány, a munkában töltött időt a javaslat nem érinti. Gúr Nándor, az MSZP vezérszónoka felhívta a figyelmet, hogy a 2012-ben életbe lépett új munka törvénykönyve „keményen” sértette a munkavállalók és a szakszervezetek érdekeit, és ezzel a javaslattal a kiszolgáltatottság tovább nő. Ander Balázs (Jobbik) pedig úgy fogalmazott, hogy a beterjesztett javaslat szociopata, neoliberális, piaci fundamentalista recept alapján íródott. Mintha a globális gyarmatosító nagyhatalmak kérését fogalmazná meg a kormány, és ezzel olcsón kiárusítják a magyar munkavállalókat – tette hozzá.
