Egyre több nőtlen férfi hal meg

Rájárt a rúd a hatvanas férfiakra. Nem csökken a nemek közötti mortalitási különbség.

A halálozások számának csökkenése eltérő mértékben érintette a nőket és férfiakat, illetve a különböző korosztályokat. Mindkét nem szinte valamennyi korcsoportjában csökkent a halálozások száma, kivéve a 60-as éveikben járó férfiaknál és – szomorú meglepetésre – a 30–34 éves nőknél. Feltűnő a 65–69 éves férfiak csoportjában mért 7,1 százalékos többlethalálozás, ami különösen annak fényében aggasztó, hogy esetükben az előző évben is kedvezőtlenül alakultak a mutatók.

A férfiak körében a legnagyobb javulás a 40 év alattiaknál történt, de mivel ebben a korcsoportban eleve alacsony a mortalitás, ez összességében csak 200 fő körüli halálozáscsökkenést jelent. Arányaiban kisebb mértékű volt a javulás a 40–59 éves középkorú férfiaknál, és a 60–74 éves férfiak halálozása is csak igen kis mértékben javult, ezen belül pedig a 65–69 éveseké – egyetlen korcsoportként – emelkedett. A 75 éves és idősebb férfiaknál is mérséklődött a mortalitás szintje, összességében az előző évinél 820 fővel kevesebb halálozással.

Romlik a helyzet

A halálozások számának tavaly szeptember óta tartó növekedése az idén tovább folytatódott. 2017. január–februárban 26 970-en vesztették életüket, ez nagymértékű, 21 százalékos emelkedést, számszerűen 4658-cal több elhunytat jelent az egy évvel korábbinál – közölte a KSH gyorsjelentésében a legfrissebb adatokat. 1999 óta ez a legmagasabb első két havi halálozási érték. Ezen belül januárban 25, februárban pedig 20 százalékkal többen vesztették életüket, mint az előző év azonos hónapjában. Az év eleji jelentős halálozási többlet hátterében – a két évvel ezelőtti folyamatokhoz hasonlóan – most is a tetőző influenzajárvány állhatott. Mint arról korábban beszámoltunk, nagyon alacsony volt a járvány idején az átoltottság, még az ingyenes vakcinára jogosultaknak is csak nagyjából a fele oltatta be magát. A születésszám sem alakult fényesen: az év első két hónapjában 14 582 gyermek jött világra, ami 321-gyel, 2,2 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Így a természetes fogyás a 2016. január–februári 7409-cel szemben 2017 első két hónapjában 12 388 fő volt, ami 67 százalékos növekedést jelent.

A 30-as éveikben járó nők mortalitása emelkedett ugyan, de ez nem járt együtt a halálozási többlet számottevő növekedésével. A középkorú, 40–59 éves nők halandósága javult a legnagyobb mértékben, mintegy 580 fős csökkenést eredményezve, de jelentős volt a 60 éven felüliek, azon belül különösen a 80 éves és ennél idősebb nők halandóságának a javulása is. Összességében a 4800 fős halálozáscsökkenés közel 80 százalékát a nőknél mérték, annak nagy részét pedig a 70 év feletti korosztálynál. Így 5,6 százalékkal csökkent az elhunyt nők száma egy év alatt, míg a férfiaknál csak 1,6 százalékos csökkenést mértek.

A csecsemőhalandóság önmagában nem képvisel jelentős szerepet az összes halálozásban, mégis kiemelkedő fontosságú mutató, hiszen jól jellemzi egy ország egészségügyi ellátórendszerének fejlettségét, a várandósgondozás és az újszülöttellátás színvonalát. Az újszülöttek mortalitása évek óta csökken, 2016-ban pedig már csak 3,9 ezrelék volt, ami az eddig mért legalacsonyabb érték. A csökkenés mindkét nemnél megfigyelhető volt, a fiú újszülöttek 4,2 és a lányok 3,6 ezrelékes halálozása egyaránt történelmi rekord.

Népegészségügyi szempontból nemcsak az elhunyt életkora fontos kérdés, hanem az is, hogy miért következett be a haláleset. Egy korábbi felmérés, amely a halálokok 1990 és 2015 közötti változását vizsgálta, azt állapította meg, hogy ebben az időszakban minden második elhunyt a keringési rendszert érintő és minden negyedik daganatos betegség miatt vesztette életét. Ám míg az elmúlt 25 évben mindkét nem körében közel 40 százalékkal csökkent a szív- és érrendszeri betegségek halálozási aránya, addig a daganatos mortalitás a kilencvenes évek közepéig emelkedett, és csak ezután kezdett mérséklődni, ráadásul a nők rosszindulatú tumoros halandósága 2005 óta csupán stagnál. A daganatos betegségek visszaszorítása ezért korunk egyik legnagyobb egészségügyi kihívását jelenti.

A különböző halálokok aránya nagymértékben eltér az egyes korosztályokban. Míg a fiatal férfiakat közel ugyanolyan mértékben sújtja a keringési és a daganatos megbetegedések által okozott korai halálozás, addig a nőket közel kétszer nagyobb arányban fenyegeti a rákbetegség okozta, mint a keringési eredetű mortalitás, vagyis a nők idő előtti halálozásáért legnagyobb mértékben a tumoros megbetegedések a felelősek.