Hadházy: Félmilliárd forint folyt el az „igazság templomában”

Az LMP szerint a kecskeméti bírók például brüsszeli pénzből mulathattak 1,7 millióért a Geréby Kúriában.

Csekély haszonnal járó felelőtlen pénzszórásnak értékelte az LMP társelnöke azt, ahogyan az ország húsz törvényszéke „elfolyatott” mintegy félmilliárd forintot szervezetfejlesztésre. Hadházy Ákos Korrupcióinfó címmel tartott sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a bíróságok az Öveges-programhoz hasonlóan szórták el a pénzt. Utóbbi lényege az volt, hogy ugyanazokat a feladatokat – például kémia-munkafüzetek és pedagógiai koncepciók megírását, valamint megvalósíthatósági tanulmányok elkészítését – külön-külön egyenként, vagyis a politikus szerint feleslegesen elvégezték összesen 45 városban, iskolánként körülbelül 200-300 millió forintért. Ezzel néhány tucat cég keresett óriási pénzeket.

Az ellenzéki politikus szerint hasonló sablon alapján költötték a pénzt a Szervezetfejlesztés a törvényszékeken című projektben összesen 20 bíróságon. Mint mondta, mindenhol ugyanazt a „teljesen felesleges semmit” végezték el. Hozzátette, a bíróságok mentségére hozható fel, hogy törvényszékenként „csak” 27 millió forintot, összesen körülbelül 550 millió forintot költöttek el. Ugyanakkor Hadházy szerint súlyosbító körülmény, hogy ez a pénz azokon a szervezeteken keresztül folyt el, amelyeknek a hivatása éppen az igazságszolgáltatás, egyebek között a korrupciós ügyek esetében. A politikus úgy fogalmazott: szégyen, hogy az igazság templománál felesleges dolgokra költöttek több mint félmilliárd forintot.

Az LMP által kikért dokumentumokból kiderült, hogy például a szerencsésebb bírók 500 ezer és 1 millió forint közötti összeghez jutottak, miközben a programból semmilyen valódi haszon nem látszik. Hadházy rámutatott, hogy a Debreceni Ítélőtábla például feltérképeztette egy elektronikus tudományos folyóirat működtetésének feltételrendszerét, amelyet aztán pénzhiány és a kollégák leterheltségének indokával nem indított el. Továbbá több bíróság, például a veszprémi és a zalaegerszegi is „külön-külön” készíttetett keresetlevél-mintákat, amelyek szóról szóra megegyeznek.

A politikus szerint a dokumentumokból az is kiderül, hogy a kecskeméti bírók brüsszeli pénzből mulathattak 1,7 millió forintért a Geréby Kúriában az Államreform program és szervezetfejlesztés keretében. A csekély eredmények közt említette Hadházy Ákos, hogy a törvényszékeken létrehoztak úgynevezett segítő ügyfélchartákat, ugyanakkor szerinte ezek többsége – különösen a kaposvári törvényszéki – nagyon kevés segítséget nyújt a bíróságokon „csetlő-botló” állampolgároknak.

Az ügyben megkerestük az Országos Bírósági Hivatalt. A szervezet azt írta, hogy a bíróságok a megpályázott összegeket a szervezetfejlesztés érdekében használták fel. Mint írták, sajnálatos, hogy egy országgyűlési képviselő a szervezetfejlesztés fogalmával, hasznosságával nincs tisztában. Majd hozzátették: „bizonyosak vagyunk abban, hogy az érintett bíróságok – ha érdeklődése valódi – személyesen is fogadják és bemutatják számára a pályázatok eredményeként kialakított és megtartott jó gyakorlatokat.”

Reagált a Debreceni Ítélőtábla elnöke is

Balla Lajos levelét változtatás nélkül közöljük: 

Hadházy Ákos közadat igényléssel fordult a Debreceni Ítélőtáblához az ítélőtábla ÁROP-1.2.18/A-2013-2013-0062 „Szervezetfejlesztés az Államigazgatási és Igazságszolgáltatási szervek számára” elnevezésű projektjével összefüggésben.

Képviselő urat közadat igénylésére tájékoztattam, hogy a Debreceni Ítélőtábla 2014. évben valósította meg a szervezetfejlesztési projektjét, melynek keretében 20 millió forint támogatásban részesült.

Hadházy Ákos képviselő urat az általa a sajtótájékoztatóján hivatkozott elektronikus folyóirattal kapcsolatban tájékoztattam, hogy az ítélőtábla csupán az elektronikus folyóirat alapításához szükséges személyi és tárgyi feltételek feltérképezésére vállalt kötelezettséget, amellyel összefüggésben költség nem merült fel.

A hivatkozott feladat mindössze egy, a Tudásmegosztás beavatkozási területen belül vállalt többletfeladat volt, az az alapítás feltérképezésére irányult.

Ez az oka annak, hogy költsége nem volt.

A sajtótájékoztatóra hivatkozó újságcikk ezen megállapítása nem tárgyszerű.

Megjegyzem, hogy a Tudásmegosztás beavatkozási területen két indikátor került meghatározásra és megvalósításra. Az egyik a Jogi Klinika program kialakítása a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karával, amely azóta is – mint kreditszerző gyakornoki program – nagy sikerrel működik. A 2013/2014-es tanév óta, a nagy érdeklődésre tekintettel, közel 100 joghallgató vett részt a programban és szerzett kreditet.

A másik pedig a szakmai továbbképzések workshoppal történő biztosítása volt, melyek nemcsak a megvalósítás évében, hanem azóta is rendszeresen megtartásra kerülnek. A családjogi és a szabálysértési workshopjaink a régió nagy érdeklődésére számot tartó képzései közé sorolhatók.