Hallgat a BRFK az orosz követség körbezárásáról

Több szabályt is megsérthettek az intézkedés kapcsán.

Kordon és több száz egyenruhás bevetésével biztosította hétfőn a Budapesti Rendőr-főkapitányság, hogy a növekvő moszkvai befolyás ellen tüntető tömeg meg se közelíthesse a budapesti orosz nagykövetséget – furgonok tucatjai, rohamrendőr-különítmények várakoztak a Bajza, az Aradi és a Lendvay utcában is az acélkerítések sorfala mögött.

Az erőfitogtatásnak is beillő akciót BRFK biztonsági intézkedéssel indokolta, így a szervezők végül csak a követségtől 50 méterre tarthatták meg a rendezvényt.

A vasárnap bejelentett hatósági zárlat kapcsán már hétfő reggel érdeklődtünk a BRFK sajtóosztályán. Pontatlanul feltett kérdésünkre negyedórán belül megérkezett a válasz: a rendőrség nem tiltotta be a demonstrációt.

Ezután már arra lettünk volna kíváncsiak, hogy mi volt a biztonsági intézkedés konkrét oka. Erre viszont már nem válaszolt a BRFK, többszöri telefonos érdeklődésünkre pedig csak annyit mondtak, hogy a kérdés megválaszolása egyeztetés alatt van.

Magyarán, a rendőrségen belül egyeztetés témája, hogy pontosan miért rendeltek ki legalább 500 rendőrt, közel 100 rendőrségi furgont az orosz követség elé, miért zártak le több száz méternyi utcaszakaszt órákra hermetikusan, ezzel nem csak a tüntetők, de a környéken lakók mozgását is akadályozva.

Még különösebb, hogy a területlezárásokat honlapján külön aloldalon vezető BRFK egy szót sem vesztegetett a biztonsági intézkedésekre.

Az orosz követség honlapján nem találtunk olyan dokumentumot, ami szerint április 24-én védett személy, magas rangú politikus látogatott volna a külképviseletre, de még diplomáciai rendezvényről sincs szó – március 30. és április 26. között üres az eseménynaptár, az utolsó bejegyzés pedig arról szól, hogy külföldi alapítványi támogatással orosz központ nyílt a Debreceni Egyetemen. A követségnél is érdeklődtünk, hogy ők kértek-e megerősített rendőri védelmet, és ha igen, miért - kérdéseinkre egyelőre nem kaptunk választ.

Megnéztük a Külgazdasági- és Külügyminisztérium honlapját is, de itt sem szerepelt arra utaló cikk, bejegyzés, hogy április 24-én délután védett személy látogatott volna a külképviseletre.

De nem csak emiatt kérdéses a rendőrség fellépése: azzal, hogy a BRFK egy biztonsági intézkedésre hivatkozva „tolta odébb” a tüntetőket, a gyülekezési jog mindenkit megillető szabadságjogát korlátozták, hívta fel a Magyar Nemzet figyelmét Hegyi Szabolcs, a Társaság a Szabadságjogokért szakértője.

Hegyi szerint a BRFK a rendőrségi törvény védett személyek és objektumok biztosításáról szóló passzusát alkalmazta. Csakhogy ebben elmentek a falig: joguk és lehetőségük lett volna arra, hogy enyhébb eszközt alkalmazzanak, például megmotozzák a védett területre belépőket, vagy szúrópróbaszerűen ellenőrizzék őket, de ehelyett a totális zárlatot választották.

A jogász arra is felhívta a figyelmet, hogy a rendőrség elmulasztotta írásban előrejelezni a biztonsági intézkedést a nyilvánosság számára, pedig ez kötelessége lett volna – az hogy szóban egyeztetnek a tüntetésszervezőkkel, nem elég, ráadásul nem is számít hivatalos formának.

Információink szerint a szervezőknek a BRFK a bécsi egyezménnyel magyarázta a budapesti orosz nagykövetség előtti terület biztosítását. Az egyezmény vonatkozó, 40. cikkelye azonban nem tér ki külön arra, hogy egy tüntetés esetén blokád alá kellene vonni a konzuli képviselet környékét – csupán azt garantálja, hogy a fogadó állam minden megfelelő intézkedést megtesz a konzuli személyek védelmére, szabadságuk és méltóságuk elleni minden sérelem megakadályozására.

Védett személynek számít persze Szergejev Vlagyimir Nyikolajevics, az Orosz Konföderáció magyarországi nagykövete is, de ilyen alapon akár mindennap 500 rendőr őrizhetné a munkahelyét, nem csak demonstrációk idején.

Ráadásul korábban is tüntettek már az orosz konzulátus előtt, akkor különösebb rendőri túlbiztosítás nélkül: 2008 augusztusában a Fidelitas tagjai tiltakoztak itt, köztük Szijjártó Péter akkori Fidelitas-elnök mondott gyújtó hangvételű beszédet, tiltakozva a Grúziát érő orosz agresszió ellen, amit párhuzamba állított az ’56-os szabadságharc vérbe fojtásával.

Mivel nem kaptunk választ, április 25-én közérdekű adatigényléssel fordultunk Bucsek Gáborhoz, a BRFK főkapitányához. Levelünkben arról kérdeztük a rendőr vezérőrnagyot, hogy

Utóbbiak azért lehetnek különösen lényeges kérdések, mert lapértesülések szerint az FSZB, vagyis a követséget őrző orosz titkosszolgálat is éberen figyelhette a hétfői tiltakozó akciót. Mivel a rezidencia területe orosz területnek számít, a kerítésen belülről szinte bármit megtehetnek. Az Index szerint a videózás mellett a technikai adatgyűjtés, a telefonok szkennelése is beleférhetett a megfigyelésbe.

A közérdekű adatigénylés szabályai szerint a BRFK-nak vagy személyesen Bucsek Gábor budapesti rendőr-főkapitánynak a levél megérkezésétől számított 15 napon belül válaszolnia kell a kérdésekre. Az elmúlt hat napban nem kaptunk visszajelzést a rendőrségtől, ha érkezik válasz, arról külön cikkben fogunk beszámolni.

Megkérdeztük a budapesti orosz követséget is arról, ők kérték-e a biztosítás, és ha igen, miért volt rá szükség, de tőlük sem kaptunk választ.