Az RSF 180 országot felsoroló listáján Magyarország a 71. helyen áll. Összesen ötven országban szabad a sajtó, jellemzően észak-amerikai és európai országokban, de Ausztrália és Dél-Afrika is ide tartozik.
A szervezet úgy fogalmaz, hogy az „igazságon túli, a propaganda és a szabadságjogokat elnyomó korszakba érkeztünk, különösen a demokráciák”. Az RSF idei indexe azt tükrözi: fennáll annak a veszélye, hogy kritikus ponthoz érnek azok az országok, különösen a vezető demokráciák, ahol sajtószabadság van. Mutatójuk már az előző években kezdett csökkenni, és most nagyobbat esett, mint valaha, miközben látszólag semmi sincs, ami megállíthatná ezt a folyamatot – írja az RSF.
A sajtó felügyeletét célzó megszállottság és a források bizalmasságához fűződő jog csorbítása hozzájárult az index folytatódó csökkenéséhez sok, korábban jellemesnek mondott országban. Az RSF hangsúlyozza jelentésében, hogy a médiaszabadság romlása különösen érzékelhető az európai demokráciákban, és még a legjobbak, a hagyományosan az élbolyba tartozó észak-európai országok is néhány helyet visszaestek: Hollandia hármat lépett lejjebb, Finnország pedig kettőt, s ezzel el is veszítette hat éve tartó elsőségét. Ezzel együtt a médiaszabadság megsértését jelző index Európában még mindig a legalacsonyabb, jóllehet öt év leforgása alatt jelentősen, 17,5 százalékkal nőtt.
Az RSF szerint Donald Trump hatalomra kerülése az Egyesült Államokban, illetve a brexitkampány Nagy-Britanniában azzal járt, hogy csúnyán elverték a port a médián, rendkívül ártalmas médiaellenes vita bontakozott ki, amely belesodorta a világot „az igazságon túli, hamis hírek és dezinformációk korszakába”.
A sajtószabadság mindenütt csorbult, ahol „tekintélyelvű erősember-modell diadalmaskodott”. Ezzel összefüggésben említi a szervezet azt, hogy „Jaroslaw Kaczynski Lengyelországa” hét helyezést zuhant az idén. „A lengyel kormány – miután propagandaeszközeivé változtatta a közszolgálati rádió- és tévéállomásokat – megpróbálja pénzügyileg megfojtani azokat a független újságokat, amelyek ellenezték a reformjait” – írja az RSF.
Az elvetélt puccs utáni Törökország is lejjebb került négy hellyel, a tekintélyelvű rezsimek táborába csúszott, és a sajtóban alkalmazottak „legnagyobb börtönévé” vált.
Oroszország szilárdan tartja magát a 148. helyen a lista vége felé.
„Az ütem, amellyel a demokráciák közelednek a fordulóponthoz, riasztó mindazok számára, akik tisztában vannak azzal, hogy amennyiben a sajtószabadság nincs szavatolva, nem garantált semmilyen más szabadság sem” – figyelmeztetett Christophe Deloire, a szervezet főtitkára.
A Magyarországra vonatkozó fejezetben a szervezet azt írja, hogy Orbán Viktor 2010 óta folyamatosan fogta szorosabbra a médiát. Tavaly októberben „az Orbán-rezsim elkönyvelte legnagyobb pontszerzését, miután felfüggesztette Magyarország legbefolyásosabb napilapjának, a Népszabadságnak a nyomtatott és online kiadását”.
A szervezet úgy fogalmaz, hogy Magyarországon tavaly novemberben a regionális lapok legnagyobb kiadóját, amely akkoriban a sajtópiac több mint ötven százalékát birtokolta, eladták egy cégnek, amely szoros kapcsolatokat ápol a kormányzó Fidesszel, és amelyet a miniszterelnök egyik legközelebbi tanácsadója tart ellenőrzése alatt. Az RSF kitér arra, hogy a Figyelő gazdasági hetilapot „egy gazdag üzletasszony, a miniszterelnök közeli bizalmasa szerezte meg”.
Az RSF sajtószabadság-térképén 180 ország közül 72-t tüntettek fel piros, illetve fekete színnel mint „súlyos” vagy „nagyon súlyos” helyzetűt. Ide sorolja a szervezet Kínát, Oroszországot, Indiát, a Közel-Kelet, Közép-Ázsia és Közép-Amerika szinte minden országát és Afrika országainak kétharmadát.
A múlt évhez hasonlóan a skandináv országok (Norvégia, Svédország, Finnország és Dánia) találhatók az élbolyban, míg leghátul kullog Eritrea és Észak-Korea, ahol – írja az RSF – „akár egy külföldi rádió hallgatása miatt is egyenesen koncentrációs táborba” kerülhet az ember.
A közép-európai térség országai közül az RSF listáján Ausztria a 11., Szlovákia a 17., Csehország a 23., Szlovénia a 37., Románia a 46., Lengyelország az 54., Szerbia a 66., Horvátország pedig a 74. helyen áll.
