Paksi bővítés: újra elkaszálta az összes kérdést az NVB

Jávor Benedek a Kúriához fellebbez a bizottság döntésével szemben.

A vitában Patyi András jelezte: már magából az alaptörvényből, a népszavazási törvényből, az NVB és a Kúria korábbi döntéseiből megállapítható, hogy a kérdés tiltott tárgykörbe tartozik, és szövegében sem az Országgyűlés döntését indítványozza. „A kérdés benyújtása messze van a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapvető követelményétől” – jegyezte meg, hozzátéve, hogy „országgyűlési képviselőktől elvárható, hogy ismerjék a törvényt”.

Az NVB-tagok többsége a kérdés hitelesítését azért tagadta meg, mert az a kormány feladat- és hatáskörébe tartozó döntés megváltoztatását szeretné elérni, ugyanakkor népszavazást csak az Országgyűlés hatáskörébe tartozó ügyben lehet kezdeményezni. Emellett nemzetközi szerződést érint, erről pedig nem lehet népszavazást tartani. Litresits András (MSZP) a hitelesítés mellett érvelt, arra hivatkozva, hogy az alaptörvény szerint csak a nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről nem lehet népszavazást tartani, vagyis – mondta – magáról a felmondásról lehet.

Ungár Péter első kérdése a következő volt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés törvényben rögzítse, hogy a megújuló energia lakossági használata minden más energiaforrást megelőzzön?”.

Az NVB ezt azért nem hitelesítette, mert a többség szerint nem felelt meg az egyértelműség követelményének. Patyi András indítványában azt mondta, nem egyértelmű, az Országgyűlésnek milyen döntést kellene hoznia egy eredményes népszavazás után, ráadásul egy ilyen döntés a magyar energetikai infrastruktúra jelentős átalakítását vonja maga után, nemcsak műszaki, de gazdasági ismereteket igényel, ugyanakkor nem ad választ arra, hogy a konkrét energiatermelő módszerek közül melyiket és hogyan kell előnyben részesíteni.

A második kérdés úgy szólt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a következő 50 évben atomenergetikai beruházás valósuljon meg Magyarországon?”.

Az NVB ennek hitelesítését arra hivatkozva tagadta meg, hogy egy eredményes népszavazás végrehajtása nemzetközi szerződésben foglalt kötelezettség végrehajtását érintené, még akkor is, ha nincs megjelölve az egyezmény vagy az azt kihirdető törvény. Emellett a népszavazás három évig köti az Országgyűlést, a kérdésben megfogalmazott 50 év ezen jelentősen túlmutat és azt a látszatot kelti, mintha a választópolgár 50 évre kötelező döntést írhatna elő.

A hitelesítést megtagadó határozatokat nem szavazta meg Bodolai László, az LMP delegáltja.

Az NVB egyhangú döntéssel nem hitelesítette azt a népszavazási kérdést sem, amely úgy szólt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a magyar Országgyűlés törvényben mondja ki, hogy a devizaalapú kölcsönöket felvételkori árfolyamon kelljen elszámolni és visszafizetni?”.

Patyi András a döntés előtt arra hívta fel a bizottság figyelmét, a kérdés nem egyértelmű, „egy kalap alá vesz” minden devizakölcsön-szerződést, holott azok eltérő jogviszonyokat szabályoznak. Emellett nem egyértelmű, hogy a kérdés milyen – a Magyar Nemzeti Bank vagy a folyósító pénzintézet által meghatározott – árfolyamot kíván figyelembe venni és vajon kiterjed-e a már megkötött szerződésekre, vagy csak a jövőben megkötendőkre.

A döntések nem jogerősek, azok ellen 15 napon belül lehet jogorvoslattal fordulni a Kúriához.

Az LMP eltökélt abban, hogy olyan kérdést fogalmazzon meg a paksi bővítés megakadályozására, amelyet a „politikailag terhelt” NVB-nek át kell engednie – mondta Szél Bernadett, a párt társelnök-frakcióvezetője kedden sajtótájékoztatón, miután az NVB megtagadta a népszavazási kérdések hitelesítését. Szél Bernadett elfogadhatatlannak nevezte és visszautasította az NVB elnökének szavait. Szél Bernadett hangsúlyozta: demokratikus jogával él, amikor népszavazási kérdést nyújt be annak érdekében, hogy a magyar emberek elmondhassák véleményüket „a piszkos üzletről, ami Paks II. beruházás néven ebben az országban zajlik”. Az ellenzéki politikus azt mondta, az ülésen megbizonyosodhatott arról, hogy politikai döntések születnek, és a bizottság kormánypárti tagjai „a kákán is csomót keresnek”. Példaként említette, hogy az egyik kérdés elutasításakor a bizottság hivatkozott arra, hogy nem bír egzakt tartalommal a „megújuló energia lakossági használata” fordulat, a lakosság nem közvetlenül használja a megújuló energiaforrásokat, hanem áramot használ.