Az első kérdés úgy szólt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a magyar Országgyűlés alkosson olyan törvényt, amely az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény vagyonosodási vizsgálatokra vonatkozó 109. §-át akként módosítja, hogy a jelenleg hatályos szabályozás helyébe a 2015. év december hó 31. napján hatályos rendelkezések lépjenek ismét hatályba, kiegészítve azt azzal, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a megalkotott törvény hatályba lépését követő 30 napon belül megkezdi és a törvényes határidőn belül lefolytatja a vagyonosodási vizsgálatot mindazon személyekkel és a polgári törvénykönyvben meghatározott közeli hozzátartozójukkal szemben, akik 1987. március hó 15. napja óta a magyar kormány (illetve az alkotmány módosításáról szóló 1989. évi XXXI. törvény hatálybalépése előtti időszak tekintetében a Minisztertanács) tagjai, országgyűlési képviselők, polgármesterek voltak, illetve amennyiben a fent hivatkozott személyek bármelyikével szemben az adóhatóság szankcióval járó megállapítást tesz, úgy a megállapítással érintett személyt és közeli hozzátartozóit a megállapítástól számított 5 éves időtartamra tiltsák el mindennemű közhatalmi funkcióval és közpénz felhasználásával járó tevékenység végzésétől.”
Patyi András, az NVB elnöke azt javasolta, a kérdést ne hitelesítsék, mert a kérdésben tartott népszavazás eredményét az Országgyűlés csak úgy hajthatná végre, ha módosítaná az alaptörvényt és megteremtené a visszaható hatályú jogalkotás lehetőségét. Vagyis a kérdés burkolt alaptörvény-módosításra, azaz tiltott tárgykörre irányul, így nem bocsátható népszavazásra – mondta. Emellett nyelvtanilag bonyolult, 9 tagból képzett mondat, azonban a Kúria gyakorlata szerint a több alkérdésből álló kérdés alapvetően nem felel meg az egyértelműség követelményének. Nem tisztázott az sem, hogy a közpénzfelhasználás tilalma jelenti-e azt, hogy a közkórházban kezelés például annak minősül-e – fejtette ki.
Az NVB egyhangú döntéssel tagadta meg a hitelesítést.
A további öt kérdés is – egymástól némileg eltérő megfogalmazásokban – arra vonatkozott, hogy minden, 1987 és 2017 között hivatalt viselő kormánytaggal, országgyűlési képviselővel, polgármesterrel és közvetlen hozzátartozóikkal szemben indítson vagyonosodási vizsgálatot a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.
Az NVB ezeket is elutasította, ugyanazokkal az indokokkal. Patyi András jelezte: ugyan az Országgyűlés megszüntette a népszavazási kérdésekre vonatkozó párhuzamossági moratóriumot, de – mint mondta – ennek nem az a rendeltetése, hogy ugyanaz a szervező több kérdést nyújtson be, és a választási bizottságra bízza annak „kitotózását”, hogy melyik felel meg az előírásoknak. Hozzátette: az, hogy a kezdeményező ugyanazt a kérdést nyújtja be hat variációban, felveti a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének sérelmét.
Az NVB egy, a paksi bővítéssel kapcsolatos népszavazási kérdést is elbírált. Ezt Jánossy András nyújtotta be, és úgy szólt: „Óhajtja-e Ön, hogy az Országgyűlés törvényben tiltsa meg, hogy – a paksi atomerőmű két új reaktorblokkjának megépítéséről kötött magyar–orosz egyezmény 2014. januári aláírásakor bejelentett 12,5 milliárd eurón túl – további összegek kerüljenek kiadásra a blokkok megépítésével vagy a villamosenergia-rendszerbe való beillesztésével összefüggésben akár az állam, akár az új blokkok beruházója vagy üzemeltetője, akár a villamos rendszerirányító vagy a nagykereskedő részéről, akár saját forrásból, akár hitelfelvételből finanszírozva?”
Az NVB egyhangú döntéssel nem hitelesítette a kérdést, mert úgy ítélte meg, hogy a kérdés nemzetközi szerződés végrehajtását érinti, így az alaptörvény szerint nem lehet róla népszavazást tartani. Emellett többszörösen összetett mondat, ami szintén akadálya a hitelesítésnek. Megtévesztő is, mivel azt a látszatot kelti, hogy nincs fixen megállapítva a beruházás összege, holott megállapították, ráadásul a hitellehívás 11 évet ölel fel, de a döntés az Országgyűlésre csak három évre lenne kötelező.
A döntések nem jogerősek, ellenük 15 napon belül lehet jogorvoslattal fordulni a Kúriához.
Az NVB elbírálta Nyakó Istvánnak, az MSZP sajtófőnökének kifogását is. Nyakó István szerint sérült a választás tisztaságának, nyilvánosságának és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásnak az alapelve, amikor a bizottság mellett titkársági feladatokat is ellátó Nemzeti Választási Iroda (NVI) nem adta ki neki az április 4-ei ülésről készített hangfelvételt.
Az NVB többsége elutasította a kifogást, arra hivatkozva, hogy egy jogszabály sem írja elő a hangfelvétel készítését, azt a bizottság ügyrendje engedi meg, a jegyzőkönyv elkészítésének technikai segítségeként, az NVI tehát nem sértett jogszabályt. Emellett hivatkoztak arra is, hogy az ügyrend ellen nem lehet kifogást benyújtani.
A határozatot nem szavazta meg Litresits András, az MSZP delegáltja. A határozat nem jogerős.
