Az NVB ezeket is elutasította, ugyanazokkal az indokokkal. Patyi András jelezte: ugyan az Országgyűlés megszüntette a népszavazási kérdésekre vonatkozó párhuzamossági moratóriumot, de – mint mondta – ennek nem az a rendeltetése, hogy ugyanaz a szervező több kérdést nyújtson be, és a választási bizottságra bízza annak „kitotózását”, hogy melyik felel meg az előírásoknak. Hozzátette: az, hogy a kezdeményező ugyanazt a kérdést nyújtja be hat variációban, felveti a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének sérelmét.
Az NVB egy, a paksi bővítéssel kapcsolatos népszavazási kérdést is elbírált. Ezt Jánossy András nyújtotta be, és úgy szólt: „Óhajtja-e Ön, hogy az Országgyűlés törvényben tiltsa meg, hogy – a paksi atomerőmű két új reaktorblokkjának megépítéséről kötött magyar–orosz egyezmény 2014. januári aláírásakor bejelentett 12,5 milliárd eurón túl – további összegek kerüljenek kiadásra a blokkok megépítésével vagy a villamosenergia-rendszerbe való beillesztésével összefüggésben akár az állam, akár az új blokkok beruházója vagy üzemeltetője, akár a villamos rendszerirányító vagy a nagykereskedő részéről, akár saját forrásból, akár hitelfelvételből finanszírozva?”
Az NVB egyhangú döntéssel nem hitelesítette a kérdést, mert úgy ítélte meg, hogy a kérdés nemzetközi szerződés végrehajtását érinti, így az alaptörvény szerint nem lehet róla népszavazást tartani. Emellett többszörösen összetett mondat, ami szintén akadálya a hitelesítésnek. Megtévesztő is, mivel azt a látszatot kelti, hogy nincs fixen megállapítva a beruházás összege, holott megállapították, ráadásul a hitellehívás 11 évet ölel fel, de a döntés az Országgyűlésre csak három évre lenne kötelező.
A döntések nem jogerősek, ellenük 15 napon belül lehet jogorvoslattal fordulni a Kúriához.
