A politikus közölte: még március közepén hat olyan jelentést kért ki az OLAF-tól, amely a szervezetnek a magyar ügyészségnek adott jelzései alapján készült. Ezekben az ügyekben az ügyészség már megszüntette a nyomozást, illetve nem emelt vádat, vagyis az ügyeket lezárták. Az OLAF elutasította a kérést, arra hivatkozva, hogy valószínűleg a személyes adatok védelmét sértené a közzététel, és megtagadta a részleges hozzáférést is a jelentésekhez.
„Még azt is leírták, hogy semmi nem utal arra, hogy a kért dokumentumok közzétételéhez nyomós közérdek fűződne” – idézte a politikus az elutasító levelet. Hangsúlyozta, hogy ezzel a szervezet azt üzeni a tagállamok ügyészségeinek, bűnüldöző szerveinek, és a feltételezett elkövetőknek, hogy elég lezárni egy eljárást, sem a felelősségre vonástól, sem pedig a nyilvánosságtól nem kell tartaniuk.
Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 2012 óta harminc igazságügyi ajánlást és négy jelzést tett a Legfőbb Ügyészségnek, amely valamennyi ügyben nyomozást rendelt el, csak azokban nem, amelyekben már korábban nyomozás indult – mondta a vádhatóság szóvivője egy keddi háttérbeszélgetésen.
Fazekas Géza hangsúlyozta: eddig hét ügyben emelt vádat az ügyészség, hétben megszüntették az eljárást, a többiben folyamatban van a nyomozás. Jogerős ítélet két emberrel szemben született. Ők nyomdaüzem létesítésére pályáztak az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és az elszámoláshoz valótlan számlákat használtak fel. Az egyik vádlottat felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte, társát pénzbüntetéssel sújtotta a bíróság.
