Bolsevik gyökerek és parancsra szülő nők a Tisztelt Házban

Kövér László megfogalmazása szerint a parlament nem kocsma, de azért bolsevikozott, az MSZP szerint a kormány tenyészállatként kezeli a nőket.

Szél Bernadett bírálta a kormány szerinte nem működő családpolitikáját. Ma Magyarországon ugyanis még mindig hátrány kisgyermekes szülőnek lenni, Orbán Viktor múlt heti bejelentéséből pedig teljesen kimaradtak a „megtűrt”, „cserbenhagyott” egyszülős családok, miközben minden ötödik családban a szülő egyedül neveli gyermekét – mondta, javasolva, hogy a családi pótlék alapösszege 30 százalékkal nőjön, 20 ezer forintot kapjon minden egyszülős család, és tegyenek rendet a tartásdíj behajtásánál.

A jobbikos Apáti István szerint soha nem látott mértékű korrupció tombol az országban, ám amíg Polt Péter a legfőbb ügyész, a felelősöknek nincs félnivalójuk. Úgy fogalmazott: ha Orbán Viktor tud a korrupciós ügyekről, az a baj, ha viszont nem, az még nagyobb baj. Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester gazdagodását úgy értékelte: ha ez folytatódik, a kormányfő lesz az ország leggazdagabb embere.

A politikus szerint több fideszes képviselő neve is felmerült korrupciós ügyekben. Példaként említette Rogán Antal minisztert, Mengyi Rolandot, aki a gyanú szerint „kilencven százalékot akart lenyúlni”, Simonka Györgyöt, aki ellen nyomozás zajlik költségvetési csalás megalapozott gyanúja miatt, Németh Szilárdot, akinek alapítványához vándorol egy birkózócsarnokra szánt forrás, valamint Farkas Flóriánt. Utóbbiról azt mondta: „őt is bevédi a család”, aminek az oka „a választási rasszizmus”, a Fidesz–KDNP-nek ugyanis a következő választásokon is szüksége van a „sajnos többségében aluliskolázott” cigányság szavazataira.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára úgy reagált: nehéz azzal a párttal korrupcióról vitatkozni, amelynek egyik vezetője még mindig nem tisztázta magát adócsalás vádjában, az egyik alelnöke ellen pedig feljelentést tettek, mert a gyanú szerint belenyúlt egy közbeszerzésbe. A kormány zéró toleranciát hirdetett a korrupcióval szemben, megszigorította például a korrupciós büntetési tételeket – jelentette ki, megemlítve a Jobbikkal kapcsolatban azt is, hogy németországi híradások szerint orosz pénzek érkezhettek hozzá.

A parlamenti interpellációk során az LMP-s Hadházy Ákos a Klebelsberg Központ fejlesztési forrásáról beszélt: emlékeztetett, hogy a Klik 2015-ben 17 milliárd forintos adósságot halmozott fel, később ugyanilyen értékben nyert el uniós forrást egy pályázaton pedagógiai rendszerekre. Értékelése szerint a szervezetre szabták a pályázatot, és a pénzt konszolidációra használták. Arról érdeklődött, hogy mi az igazság az ügyben.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára közölte: hónapokkal korábban már cáfolta az ügyet az LMP-nek, semmi köze egyiknek a másikhoz. Kifejtette azt is, hogy a támogatást az EU is megvizsgálta. Nem az akkori Kliknek, hanem az iskoláknak volt adósságuk, a kormány azonban 2016-ban 91,5 milliárd forinttal növelte az ágazat költségvetését, továbbá 50 százalékkal emelte a pedagógusok bérét – tette hozzá.

A választ az ellenzéki politikus nem fogadta el, a parlament azonban 99 igen és 27 nem szavazattal igen.

Soros György neve most sem maradhatott ki a kormánypárti parlamenti interpellációkból: ezúttal a fideszes Tilky Attila húzta elő a Soros-kártyát az albán kormányválság kapcsán. Tilky szerint a korábbi, jobboldali albán kormány jelentős eredményeket ért el a kábítószer-terjesztés elleni küzdelemben, azonban a szocialisták visszatérése után megromlott a helyzet, tízezer ültetvényt magánhadsereg véd, a rendőrség pedig nem avatkozik be. Hozzátette: klánok tartják irányításuk alatt az országot, a szocialisták pedig minél több hasznot remélnek ebből. Megjegyezte, hogy az albán kormányfő egyik barátja Soros György, akinek negyedik felesége az egyik szervezetének albán irodavezetője volt, s ez védelmet nyújt számára.

Szabó László, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára az albán belpolitikai feszültség enyhüléseként értékelte, hogy május 18-án megállapodást kötöttek a pártok, az EU pedig öt kulcsterületen fogalmazott meg elvárásokat. Ezek teljesülését a magyar kormány is sürgeti, és kiemelten figyeli a kábítószer-termelés és -terjesztés összefonódását a politikai körökkel. Hozzátette: Soros György albániai tevékenységét az amerikai képviselőház is nyomon követi.

Németh Szilárd, a Fidesz frakcióvezető-helyettese azt kérdezte, változtathat-e a kormány bevándorlási politikáján Brüsszel nyomására. Mint felidézte: az elmúlt héten folytatódott a Brüsszelből érkező, hazánkat érő támadássorozat, a nyomás egyre erősödik, a fenyegetés egyre brutálisabb, az érvelésük pedig teljesen figyelmen kívül hagyja a józan ész, a törvényesség és a tisztesség határait. Kijelentette továbbá, hogy Magyarországot meg akarják regulázni, és azt szeretnék, hogy hazánk szüntesse meg a biztonságos tranzitzónát, bontsa le a védelmet nyújtó kerítést. Kijelentette: elutasítják az alaptalan rágalmakat, a tisztességtelen hazudozást, az egész politikai támadást.

Kontrát Károly belügyi államtitkár nem maradt adós a megnyugtatónak szánt válasszal: Magyarország nem akar változtatni bevándorláspolitikáján, „mi akarjuk megmondani, kikkel élünk együtt, kikkel nem, ezt a jogot nem adjuk át senkinek”.

Utalt arra, hogy a G7-ek hétvégi zárónyilatkozata is azt tartalmazza: az egyes országoknak szuverén joguk van megvédeni saját államhatáraikat. Magyarország is ezt teszi a saját és a schengeni határok esetében – közölte. Szerinte jól látható, hogy a Soros György és az általa finanszírozott szervezetek azon dolgoznak, hogy a magyar kerítést lebontsák, a jogszabályokat megváltoztassák, hazánkat minden lehetséges fórumon befeketítsék. Hangsúlyozta: ha az eljárás megindul, készen állnak a jogi vita megvívására.