Bekiabálásoktól és fegyelmezéstől hangos vita zajlott az Országgyűlés hétfői ülésén: napirend előtt az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikó arról beszélt, hogy a jövő évi költségvetési javaslatból kiderül: 2018-ban a családi pótlék, a gyed, a gyes és az anyasági támogatás összege sem változik.
A kormányfő által múlt héten ismertetett népesedéspolitikai intézkedéseket úgy kommentálta: Orbán Viktor régi, már többször bejelentett ígéreteket tett, ilyen például a családi adókedvezmény emelése. A meddőségi problémáról viszont egyáltalán nem beszélt, pedig minden ötödik párt érint – tette hozzá.
Szerinte ma a Magyarországon a nők arra kellenek, hogy szüljenek, „szüljék tele a világot, mintha csak tenyészállatok lennének”. Az emberek szeretnének gyermekeket, ehhez viszont anyagi biztonság kell, ezzel szemben a nőknek csak „állandó bunkó fideszes beszólások” vannak – jelentette ki.
Válaszában Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkára úgy reagált: amikor a szocialisták családtámogatásról beszélnek, először nézzenek magukba, mert „az igazi fenyegetést éppen a magyar baloldal jelenti a családoknak”. Az MSZP-kormány idején a családoktól csak elvettek, most pedig fenyegetnek, „negatív ígéreteket” tesznek, megszüntetnék például az otthonteremtési programot – idézi mondatait az MTI.
A kormányzati reagálás alatti szocialista bekiabálásokat Kövér László házelnök úgy kommentálta: amit az MSZP hétről hétre művel a parlamentben, annak „a bolsevik gyökerekhez lehet, hogy van köze, de a parlamentarizmushoz semmi. [ ] Sejtettük 1990-ben, hogy eltelik egy kis idő, amire önök megszokják a parlamentarizmus valódi légkörét, de azért huszonhét évvel a rendszerváltás után talán már illene nemcsak a házszabályt elolvasni”, hanem a vitapartnert is tiszteletben tartani azzal, hogy nem üvöltöznek be, mert „ez nem a kocsma” – mondta.
Szél Bernadett, az LMP frakcióvezetője szerint a miniszterelnök „kijelölte” a magyar nőknek, hogy 2030-ra átlagosan 2,1 gyermeket vállaljanak, a fideszes Németh Szilárd pedig – idézte – úgy fogalmazott, hogy „aki teleszüli a világot, azé a világ”. Az LMP-s politikus erre úgy reagált: „nem azért vagyunk, hogy teleszüljük a világot”, a gyermekvállalás a családok saját döntése. Szél nem mellesleg hétfőn fel is jelentette Németh Szilárdot, amiért a Fidesz alelnöke egy alapítványba csatornázta át csepeli birkózóakadémiára adott kétmilliárd forintos állami támogatást.
Szél Bernadett bírálta a kormány szerinte nem működő családpolitikáját. Ma Magyarországon ugyanis még mindig hátrány kisgyermekes szülőnek lenni, Orbán Viktor múlt heti bejelentéséből pedig teljesen kimaradtak a „megtűrt”, „cserbenhagyott” egyszülős családok, miközben minden ötödik családban a szülő egyedül neveli gyermekét – mondta, javasolva, hogy a családi pótlék alapösszege 30 százalékkal nőjön, 20 ezer forintot kapjon minden egyszülős család, és tegyenek rendet a tartásdíj behajtásánál.
A jobbikos Apáti István szerint soha nem látott mértékű korrupció tombol az országban, ám amíg Polt Péter a legfőbb ügyész, a felelősöknek nincs félnivalójuk. Úgy fogalmazott: ha Orbán Viktor tud a korrupciós ügyekről, az a baj, ha viszont nem, az még nagyobb baj. Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester gazdagodását úgy értékelte: ha ez folytatódik, a kormányfő lesz az ország leggazdagabb embere.
A politikus szerint több fideszes képviselő neve is felmerült korrupciós ügyekben. Példaként említette Rogán Antal minisztert, Mengyi Rolandot, aki a gyanú szerint „kilencven százalékot akart lenyúlni”, Simonka Györgyöt, aki ellen nyomozás zajlik költségvetési csalás megalapozott gyanúja miatt, Németh Szilárdot, akinek alapítványához vándorol egy birkózócsarnokra szánt forrás, valamint Farkas Flóriánt. Utóbbiról azt mondta: „őt is bevédi a család”, aminek az oka „a választási rasszizmus”, a Fidesz–KDNP-nek ugyanis a következő választásokon is szüksége van a „sajnos többségében aluliskolázott” cigányság szavazataira.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára úgy reagált: nehéz azzal a párttal korrupcióról vitatkozni, amelynek egyik vezetője még mindig nem tisztázta magát adócsalás vádjában, az egyik alelnöke ellen pedig feljelentést tettek, mert a gyanú szerint belenyúlt egy közbeszerzésbe. A kormány zéró toleranciát hirdetett a korrupcióval szemben, megszigorította például a korrupciós büntetési tételeket – jelentette ki, megemlítve a Jobbikkal kapcsolatban azt is, hogy németországi híradások szerint orosz pénzek érkezhettek hozzá.
A parlamenti interpellációk során az LMP-s Hadházy Ákos a Klebelsberg Központ fejlesztési forrásáról beszélt: emlékeztetett, hogy a Klik 2015-ben 17 milliárd forintos adósságot halmozott fel, később ugyanilyen értékben nyert el uniós forrást egy pályázaton pedagógiai rendszerekre. Értékelése szerint a szervezetre szabták a pályázatot, és a pénzt konszolidációra használták. Arról érdeklődött, hogy mi az igazság az ügyben.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára közölte: hónapokkal korábban már cáfolta az ügyet az LMP-nek, semmi köze egyiknek a másikhoz. Kifejtette azt is, hogy a támogatást az EU is megvizsgálta. Nem az akkori Kliknek, hanem az iskoláknak volt adósságuk, a kormány azonban 2016-ban 91,5 milliárd forinttal növelte az ágazat költségvetését, továbbá 50 százalékkal emelte a pedagógusok bérét – tette hozzá.
A választ az ellenzéki politikus nem fogadta el, a parlament azonban 99 igen és 27 nem szavazattal igen.
Soros György neve most sem maradhatott ki a kormánypárti parlamenti interpellációkból: ezúttal a fideszes Tilky Attila húzta elő a Soros-kártyát az albán kormányválság kapcsán. Tilky szerint a korábbi, jobboldali albán kormány jelentős eredményeket ért el a kábítószer-terjesztés elleni küzdelemben, azonban a szocialisták visszatérése után megromlott a helyzet, tízezer ültetvényt magánhadsereg véd, a rendőrség pedig nem avatkozik be. Hozzátette: klánok tartják irányításuk alatt az országot, a szocialisták pedig minél több hasznot remélnek ebből. Megjegyezte, hogy az albán kormányfő egyik barátja Soros György, akinek negyedik felesége az egyik szervezetének albán irodavezetője volt, s ez védelmet nyújt számára.
Szabó László, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára az albán belpolitikai feszültség enyhüléseként értékelte, hogy május 18-án megállapodást kötöttek a pártok, az EU pedig öt kulcsterületen fogalmazott meg elvárásokat. Ezek teljesülését a magyar kormány is sürgeti, és kiemelten figyeli a kábítószer-termelés és -terjesztés összefonódását a politikai körökkel. Hozzátette: Soros György albániai tevékenységét az amerikai képviselőház is nyomon követi.
Németh Szilárd, a Fidesz frakcióvezető-helyettese azt kérdezte, változtathat-e a kormány bevándorlási politikáján Brüsszel nyomására. Mint felidézte: az elmúlt héten folytatódott a Brüsszelből érkező, hazánkat érő támadássorozat, a nyomás egyre erősödik, a fenyegetés egyre brutálisabb, az érvelésük pedig teljesen figyelmen kívül hagyja a józan ész, a törvényesség és a tisztesség határait. Kijelentette továbbá, hogy Magyarországot meg akarják regulázni, és azt szeretnék, hogy hazánk szüntesse meg a biztonságos tranzitzónát, bontsa le a védelmet nyújtó kerítést. Kijelentette: elutasítják az alaptalan rágalmakat, a tisztességtelen hazudozást, az egész politikai támadást.
Kontrát Károly belügyi államtitkár nem maradt adós a megnyugtatónak szánt válasszal: Magyarország nem akar változtatni bevándorláspolitikáján, „mi akarjuk megmondani, kikkel élünk együtt, kikkel nem, ezt a jogot nem adjuk át senkinek”.
Utalt arra, hogy a G7-ek hétvégi zárónyilatkozata is azt tartalmazza: az egyes országoknak szuverén joguk van megvédeni saját államhatáraikat. Magyarország is ezt teszi a saját és a schengeni határok esetében – közölte. Szerinte jól látható, hogy a Soros György és az általa finanszírozott szervezetek azon dolgoznak, hogy a magyar kerítést lebontsák, a jogszabályokat megváltoztassák, hazánkat minden lehetséges fórumon befeketítsék. Hangsúlyozta: ha az eljárás megindul, készen állnak a jogi vita megvívására.
