Nem rendjén való, hogy a nemzeti konzultációt az interneten kitöltő választópolgárok adatai egy orosz szerveren kötöttek ki – jelentette ki Ibolya Tibor. A fővárosi főügyész szerint adatkezelési szabálytalanságok történtek ugyan, de ezekkel összefüggésben bűncselekmény mégsem állapítható meg. Álláspontja szerint tehát az V. és XIII. kerületi ügyészség megalapozott döntést hozott, amikor elutasította az ügyben benyújtott feljelentést. A főügyész kijelentette, többször előfordul, hogy például jogszabályi hiányosságok, a nem egyértelmű szabályozás miatt a vádhatóság képviselőjének ejtenie kell egy ügyet a legjobb meggyőződése ellenére is.
Ibolya Tibor hangsúlyozta, újságcikkek alapján tett feljelentésre is indulnak eljárások, amennyiben a feljelentésben hivatkozott cikk tartalmaz olyan tényeket, amelyek felvetik valamilyen bűncselekmény gyanúját. – Ebben a kérdésben az ügyészség gyakorlata országosan egységes és következetes – jelentette ki. Azt határozottan visszautasította, hogy az ügyészség politikai alapon szelektálna.
A sikertörténetnek nem nevezhető, a politika által viszont annál inkább meghatározott úgynevezett elszámoltatási ügyek a Fővárosi Főügyészségnek is adtak munkát. Ezekről Ibolya Tibor kijelentette, valóban nem lehet beszélni sikertörténetről olyan esetekben, amelyek kétszeres felmentéssel érnek véget. Elmondta, minden évben megvizsgálják a „felmentéses ügyeket”, hogy levonják a következtetéseket a „vesztes perekből”. Kijelentette ugyanakkor, hogy nem csak az számít súlyos bírói tévedésnek, ha valakit ártatlanul ítélnek el, hanem az is, ha annak ellenére születik felmentő ítélet, hogy a felelősségre vonást biztosító bizonyítékok megvannak.
Ibolya Tibor egyébként „kriminalisztikai rémálomnak” tartja, ami olykor ma Magyarországon a nyomozások során történik. Ugyanis ha valakit le akarnak tartóztatni, akkor az ügy minden addig összegyűlt bizonyítékát át kell adniuk a védelemnek. – A gyanúsított és védője előtt már semmi nem titok, azt is megtudják, milyen bizonyítékaink vannak, és mik hiányoznak még – jelentette ki a főügyész. Úgy véli, ez jelentősen megnehezíti a vádhatóság munkáját is.
A készülő büntetőeljárásról szóló új törvény sem változtat az imént vázolt problémán, bár némiképp könnyít a hatóságok helyzetén. A mostaninál kedvezőbb feltételeket teremt a gyanúsítottnak arra, hogy miután megismerte a vádhatóság bizonyítékait, eldöntse: a normál eljárásban várhatónál enyhébb büntetés reményében beismerő vallomást tesz-e, vagy tagad, és vállalja annak minden ódiumát.
A Fővárosi Főügyészség váderedményessége tavaly is az országos 97,5 százalékos átlag alatt maradt (95,2 százalék volt). Budapesten tavaly 13 százalékkal kevesebb bűncselekményt regisztrált a BRFK, mint egy évvel korábban; 70-ről 60 ezerre csökkent a nyomozások száma. Ennek ellenére Budapest nemcsak az ország politikai, gazdasági és kulturális központja, hanem a bűnözésé is. Számos súlyos, bonyolult és nehezen bizonyítható bűncselekmény (mint a brókerügyek vagy a pénzmosás) máshol nem vagy csak elvétve fordul elő.
Tavaly az országos adatokhoz képest is jelentősen, hét százalékkal emelkedett a fővárosban a 30 napon belül elintézett vádjavaslatok száma. Több mint másfélszer annyi embert állítottak gyorsított eljárásban bíróság elé, és 13 százalékkal több ügyben fellebbeztek, mint az előző évben – szinte kivétel nélkül az elsőfokú ítélet súlyosbítása érdekében.
– Mivel már trendnek mondható a bűncselekmények számának folyamatos csökkenése, a rendőrség létszáma viszont nem változott, javult a nyomozások és a rendőrségi vizsgálati munka színvonala – magyarázta Ibolya. Ennek köszönhetően az amúgy is magas fordulaton dolgozó főügyészség leterheltsége sem nőtt, csupán azt az energiát, amelyet eddig a nyomozások törvényességének felügyelete emésztett fel, ma már a vádiratszerkesztésekre fordíthatják.
