A készülő büntetőeljárásról szóló új törvény sem változtat az imént vázolt problémán, bár némiképp könnyít a hatóságok helyzetén. A mostaninál kedvezőbb feltételeket teremt a gyanúsítottnak arra, hogy miután megismerte a vádhatóság bizonyítékait, eldöntse: a normál eljárásban várhatónál enyhébb büntetés reményében beismerő vallomást tesz-e, vagy tagad, és vállalja annak minden ódiumát.
A Fővárosi Főügyészség váderedményessége tavaly is az országos 97,5 százalékos átlag alatt maradt (95,2 százalék volt). Budapesten tavaly 13 százalékkal kevesebb bűncselekményt regisztrált a BRFK, mint egy évvel korábban; 70-ről 60 ezerre csökkent a nyomozások száma. Ennek ellenére Budapest nemcsak az ország politikai, gazdasági és kulturális központja, hanem a bűnözésé is. Számos súlyos, bonyolult és nehezen bizonyítható bűncselekmény (mint a brókerügyek vagy a pénzmosás) máshol nem vagy csak elvétve fordul elő.
Tavaly az országos adatokhoz képest is jelentősen, hét százalékkal emelkedett a fővárosban a 30 napon belül elintézett vádjavaslatok száma. Több mint másfélszer annyi embert állítottak gyorsított eljárásban bíróság elé, és 13 százalékkal több ügyben fellebbeztek, mint az előző évben – szinte kivétel nélkül az elsőfokú ítélet súlyosbítása érdekében.
– Mivel már trendnek mondható a bűncselekmények számának folyamatos csökkenése, a rendőrség létszáma viszont nem változott, javult a nyomozások és a rendőrségi vizsgálati munka színvonala – magyarázta Ibolya. Ennek köszönhetően az amúgy is magas fordulaton dolgozó főügyészség leterheltsége sem nőtt, csupán azt az energiát, amelyet eddig a nyomozások törvényességének felügyelete emésztett fel, ma már a vádiratszerkesztésekre fordíthatják.
