Czibere Károly az Országgyűlés népjóléti bizottságának szerdai ülésén ezt a vizsgálat eddigi adataira hivatkozva mondta, jelezve ugyanakkor, hogy nem tudja, mi lesz a vizsgálat eredménye.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma múlt csütörtökön közölte, hogy rendkívüli vizsgálatot indított a gödi otthonban, mert a Mental Disability Advocacy Center (MDAC) nevű civil szervezet jelentése szerint a fogyatékossággal élő embereket ellátó intézményben rendkívül rossz körülmények uralkodnak.
Amit az MDAC vélt látni, az nincs – hangzott el. Az eddigi vizsgálatok azt mutatják, hogy a szervezet engedély nélkül ment be, illegálisan fényképezett, nem volt joga ahhoz, hogy a gyerekek beleegyezése nélkül fotót készítsen róluk, és a gyámok engedélye nélkül közzétegye. „Jogsértésen keresztül nincs jogérvényesítés” – szögezte le az államtitkár.
Szerinte az a szervezet, amely jogsértően tevékenykedik, az nem jogvédelmet folytat, és nem is jogvédő. Azt hangoztatta, hogy a kormány minden jogvédő civil szervezettel együttműködésre törekszik, de azokkal nem, amelyek a gyerekek jogait sértik.
Az államtitkár ugyanakkor arról is beszélt, az eddigi vizsgálatokból azt is lehet látni, hogy vannak nehézségek a gödi otthonban, de nem olyan súlyúak, mint amiről a szervezet beszámolt. Példaként említette, hogy az intézményben az előírt 150 munkatárs helyett csak 142 dolgozik, továbbá hogy sérült a lakók intimitáshoz való joga, mert a vécékben nincs elválasztópanel.
A történtekkel kapcsolatban a média felelősségére hívta fel a figyelmet, utalva a korábbi, Alföldi utcai gyermekotthonról írtakra, amelyekről később az derült ki, hogy „teljes rágalom” volt.
Az államtitkár szavaira a meghallgatás után Szabó Tímea, a Párbeszéd politikusa sajtótájékoztatón reagált, és egyebek mellett azt mondta, Czibere Károly szavaiból ő arra következtet, hogy a kormány szerint jobb lett volna, ha napvilágra sem kerülnek a visszaélések. Ahelyett hogy belátnák, hogy évekig nem csináltak semmit az ellátó rendszerrel, megint elkezdődik a civil szervezetek hibáztatása, amit a Párbeszéd felháborítónak tart – mondta.
Az államtitkár a bizottsági meghallgatásán arra hívta fel a figyelmet, hogy a jövedelmi szegénység, a deprivációs mutatók és a foglalkoztatási adatok azt mutatják, hogy az elmúlt három évben nyolcszázezer ember került ki a szegénységnek való veszélyeztetettség, kitettség zónájából. Hangsúlyozta továbbá, hogy nemcsak a szegények számát sikerült csökkentenie a kormánynak, hanem a szegények átlagjövedelmét is sikerült közelíteni a szegénységi küszöbértékhez.
A nagy gyermekintézményekben, valamint a szociális otthonban élők kiköltöztetését indokolva arról beszélt: Magyarországon nem élhetnek elkülönítve fogyatékos emberek és állami gondozott gyermekek, hanem biztosítani kell számukra, hogy közösségekbe ágyazottan éljenek, és ott kapják meg a szükséges szolgáltatásokat.
Tájékoztatása szerint ma huszonötezer ember él ma fogyatékos- vagy pszichiátriai otthonban, közülük huszonegyezren nagy intézményben. Közölte, ezekből – az elindított kiváltási programnak köszönhetően – 2023 végéig ki tudják majd költöztetni a fogyatékossággal élő emberek felét.
Az ülésen a kormánypárti képviselők a beszámolót meghallgatva arról beszéltek, vitathatatlanul sokat javult a helyzet a korábbi időszakhoz képest, de még így is sok a tennivaló. A fideszes Révész Máriusz – egyetértve Szabó Tímeával – példaként az egyedülálló nők helyzetét emelte ki. Jobbikos képviselők pedig társadalmi szakadékról, a keleti és nyugati országrész között növekvő különbségekről beszéltek, és a pszichiátriai betegek kitagolásának a veszélyére figyelmeztettek.
Czibere Károly azt mondta, a kormány célzott program kidolgozását tervezi az egyedülálló nők helyzetének javítására.
