Hivatalosan is több lesz a szegény, nem nő a gyes

Számos, a nyugdíjminimum összegéhez kötött ellátás egy fillérrel sem emelkedik jövőre.

Miután lapunk többször beszámolt arról, hogy az öregséginyugdíj-minimum kilenc esztendeje tartó befagyasztása miatt évről évre egyre több rászoruló gyermek esik el a többi között ingyenes tankönyvre és étkezésre jogosító rendszeres gyermekvédelmi kedvezménytől, a kormány végre észbe kapott, és emeli a kedvezmény jogosultsági feltételéül szolgáló jövedelemküszöböt. Ez derül ki a jövő évi költségvetési törvényt megalapozó saláta-törvényjavaslatból. Nagy szükség van az intézkedésre, ugyanis az Orbán-kormány regnálása alatt 2010–2015 között 150 ezer gyermekkel csökkent a kedvezményre jogosultak száma, holott ők továbbra is rászorulók. Többen lesznek jogosultak az időskorúak járadékára és a közgyógyellátásra is. Ugyanakkor számos, a nyugdíjminimum összegéhez kötött ellátás egy fillérrel sem emelkedik, így például a gyes, a gyet (mindkettő nettó 25 650 forint) és az anyasági támogatás (64 125 forint) összege tíz év után is változatlan marad.

Jelenleg számos szociális ellátás összege a nyugdíjminimumhoz van kötve, így például az aktív korúak ellátása, az időskorúak járadéka, a közgyógyellátás, a gyes, a nagycsaládosok számára a legkisebb gyermek nyolcéves koráig járó gyermekgondozási támogatás (gyet) és a szülés után egyszeri juttatásként igényelhető anyasági támogatás. Ha a nyugdíjminimum nem emelkedik, akkor ezek összege sem nő, vagyis a juttatások elértéktelenednek. Azoknál az ellátásoknál pedig (ilyen a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény), ahol a nyugdíjminimum jogosultsági küszöbként szolgál, ott a minimálbér-emeléssel párhuzamosan évről évre egyre többen esnek el az ellátásoktól. A nyugdíjminimum hazánkban 2008. január 1. óta nem emelkedett, összege ma is 28 500 forint. Lapunk többször is szóvá tette ezt a tarthatatlan állapotot, és most végre történik valami. Igaz, a kormány egyelőre nem magát a nyugdíjminimumot emeli, vagyis az várhatóan 2018-ban is ugyanannyi marad, több ellátás esetében ugyanakkor növelik azt a százalékértéket, ami alapján a nyugdíjminimumot figyelembe véve ki kell számítani az ellátás összegét vagy a jogosultsági küszöböt.

Úgy módosítaná gyermekvédelmi törvényt a Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által a parlamentnek benyújtott javaslatcsomag, hogy az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 százalékáról 135 százalékára emelné a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény jogosultsági küszöbét. Vagyis amíg jelenleg csak az a gyerek jogosult a támogatásra, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a 37 050 forintot, a jövőben ez a küszöb 38 475-re, egyedülálló szülő vagy tartósan beteg gyermek esetén 41 325-re emelkedne.

A statisztikai adatokból kiderül: míg 2010-ben még 598 ezer gyermek volt jogosult rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, és ezzel alanyi jogon ingyenes étkezésre a bölcsődében, az óvodában és az általános iskolában, valamint 50 százalékos étkezési kedvezményre a középfokú oktatási intézményekben, addig alig öt évvel később, 2015-ben már csak 442 ezer. Mivel a nyugdíjminimum 2016-ban és 2017-ben sem emelkedett, minden bizonnyal ma már ennél is jóval kevesebben tartoznak a kedvezményezetti körbe, ezek a statisztikai adatok azonban még nem ismertek.

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak a tankönyveket is ingyen kapják. Jelenleg alanyi jogon csak alsó tagozatban jár térítésmentesen a könyv, felsőben és középiskolában azonban fizetni kell érte – kivéve, ha a gyermek jogosult a kedvezményre, nagycsaládban él, vagy tartósan beteg, vagyis az ingyenes könyvektől is rászorulók tízezrei estek el az elmúlt években. A kedvezményre jogosult gyermekek ráadásul augusztusban és novemberben természetbeni támogatást is kapnak Erzsébet-utalvány formájában, amit készétel, ruházat vagy tanszer vásárlására fordíthatnak. A támogatás alapösszege 6000, hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknek 6500 forint.

A javaslatcsomag a szociális törvényt is módosítaná, így elfogadása esetén jövőre emelkedik az időskorúak járadékának és a közgyógyellátásnak a jogosultsági küszöbe is. Előbbi a megélhetést jelentő jövedelemmel nem rendelkező időseknek nyújtott pénzbeli ellátás. Azért, hogy ne essenek el még többen még ettől az ellátástól is, a kormány a jogosultsági küszöböt a házasságban vagy élettársi kapcsolatban élő, nyugdíjkorhatárt betöltött személy esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 80 százalékáról 85 százalékára emeli. Egyedülálló, 75 évesnél fiatalabb személy esetén a küszöb a nyugdíjminimum 95 százalékáról 100 százalékra emelkedik, ennél idősebb egyedül élőnél pedig 130-ról 135 százalékra, 38 475 forintra. A módosítás azt is leszögezi, hogy 2018-tól az időskorúak járadékának jövedelmi jogosultsági határai a nyugdíjemeléssel megegyező arányban emelkednek.

Nő a jogosultsági határa az egyik szociális segélynek is. Azok az aktív korú személyek jogosultak az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra, akik gyermekük felügyeletének megoldatlansága vagy egészségkárosodásuk miatt nem foglalkoztathatók. A támogatás havi összege a családi jövedelemhatár és a jogosult családja havi jövedelmének különbözete, de nem haladhatja meg a nettó közfoglalkoztatási bér 90 százalékát. Jövőre úgy emelik az ellátást, hogy annak összege a család jövedelmét a nyugdíjminimum 92 százaléka (26 220 forint) helyett annak 95 százalékára (27 075 forint) egészítse ki.

Nő a normatív közgyógyellátásra jogosultak száma is, miután öt százalékkal emelik az ellátásra jogosító jövedelemküszöböket. Míg jelenleg a családban élő kérelmezők csak akkor kapnák a támogatást, ha a családjukban az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el nyugdíjminimumot, azaz a 28 500 forintot, a jövőben ez a határ 29 925 forintra nő, míg egyedül élők esetében 42 750 forintról 44 175 forintra.