Az első kérdés úgy hangzott: \"Egyetért-e Ön azzal, hogy a magyar Országgyűlés alkosson törvényt, amely kötelezően előírja a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatalból történő vagyonosodási vizsgálatát minden olyan személlyel szemben, aki 1987. március 15. napja és 2017. március 15. napja között a magyar Kormány tagja, államtitkár, országgyűlési képviselő, polgármester vagy ezek hivatali ideje alatt házastársa, szülője, testvére vagy gyermeke volt, a hivatalviselési idő első napján hatályos szabályok szerint?\" A másik hat kérdés, kissé eltérő megfogalmazásba ugyanezt a témát érintette.
Patyi András, az NVB elnöke azt javasolta, a kérdéseket ne hitelesítsék, mert azok burkolt alaptörvény-módosításra irányulnak, emellett nem egyértelmű, ráadásul rendkívül széles személyi körre vonatkoznak.
Az NVB többsége ezek alapján megtagadta a kérdés hitelesítését.
Az elnök azt is javasolta, hogy állapítsák meg a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás sérelmét, mivel a kezdeményező korábban már nyújtott be hasonló témában kérdéseket, de azok bizottsági elutasítása után nem fordult bírósághoz, vagyis egyértelmű, hogy valódi szándéka nem a kérdés hitelesítése volt.
Litresits András, az MSZP delegáltja, Borbély Andrea, a Jobbik delegáltja és Bodolai László, az LMP delegáltja is jelezte az ülésen, hogy nem értenek egyet a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás sérelmének megállapításával a határozatokban.
A döntések nem jogerősek, ellenük 15 napon belül lehet jogorvoslattal fordulni a Kúriához.
Az NVB ülése után Gémesi György, az Új Kezdet Párt elnöke azt mondta, a testület döntése ellenére megkezdik az aláírások gyűjtését a valós vagyonosodási vizsgálatok érdekében. Emellett két kérdésük elutasításával kapcsolatban a Kúriához fordulnak. Az NVB döntését \"politikai hátszelűnek\" minősítette.
