A szakemberek szerint az is számos kérdést vet fel, ha nem az objektíven lényegében meghatározhatatlan piaci ár, hanem a listaár lenne a törvény szövegében. Bauer Tamás például arra hívta fel a figyelmet, hogy a hirdetési felületek tulajdonosai akár egyik hónapról a másikra változtathatnak a listaárakon.
Kormánypárti forrásaink szerint egyébként a törvényben nem is feltétlenül definiálnák a piaci árat, hanem az ezzel kapcsolatos gyakorlati feladatokat rábíznák a pártok gazdálkodásának ellenőrzését végző Állami Számvevőszékre (ÁSZ). Felmerülhet például egy olyan lehetőség, hogy az ÁSZ független szakemberekkel felméreti a piacot, és így máris lesz viszonyítási alap, és akár egyfajta átlag- vagy piaci ár. Ugyanakkor a piaci szereplők ezt is elképzelhetetlennek tartották. Nemcsak amiatt, hogy egyszerűen képtelenségnek tűnik a rengeteg befolyásoló tényező miatt átlagról beszélni, hanem azon okból is, hogy ki az, aki egyáltalán rálátna mindenre.
Szabó Henriett elmondása szerint ugyanis nincs olyan, aki egészében látná a teljes piacot. Az adott szereplők is csak a saját szerződéseiket ismerik, nem lehet biztos tudásuk a konkurenciáról. Bauer Tamás hozzátette azt is, hogy a hirdetési felületek tulajdonosaival kötött szerződésekben az ár üzleti titoknak minősül. Márpedig ha azt nem lehet tudni, akkor kérdéses, hogy bármilyen szakember milyen információkra, ismeretekre alapozná, ha mégis megállapítana valamilyen átlagösszeget.
A fideszes javaslatot az egyik benyújtója, Kósa Lajos korábban „lex csicskának” nevezte. Arra utalhatott, hogy Orbán Viktor miniszterelnök nemrég a parlamentben Simicska Lajos csicskapártjának nevezte a Jobbikot. Márpedig az elképzelésük egyrészt éppen a Jobbikról, másrészt pedig a Fidesz szerint Soros György hálójában lévő MSZP-ről szól. Kósa Lajos magyarázata szerint meg akarják nehezíteni a milliárdosoknak, hogy felvásároljanak pártokat.
